WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt belemennék a mondandómba, azért érdekes úgy vitatkozni, hogyha a másik fél nincs itt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ki nincs itt? - Egy sincs!) Tehát úgy, hogy Pettkó képviselő úr arról beszél, hogy Ágh Péter, illetve Rétvári Bence miket mondott, sem a Fidesz, sem a KDNP nem képviselteti magát, ez több mint érdekes számomra. No, de térjünk vissza a nemzeti ifjúsági stratégiára!
Régóta szükség volt már arra, hogy az ifjúság ügyében meginduljon az együttgondolkodás, s ennek révén a párbeszéd a civil és a kormányzati csoportok között. Nagyon fontos, hogy az előttünk fekvő stratégia szakmai konszenzussal jött létre. Egy szakmai anyag, amely nem a kutatók, statisztikusok elvárásait vette figyelembe, hanem a korosztály tagjainak szempontjait; hosszú szakmai egyeztetéseken van túl. Az előkészítő munkában mind az öt parlamenti párt ifjúsági szervezetei, érdek-képviseleti szervei is részt vettek, a dokumentum éppen ezért tükrözi az ő elvárásaikat, javaslataikat, jó példája a társadalmi összefogásnak. Közös a cél, ezért más és más korú, gondolkodású emberek le tudtak ülni egy asztalhoz, és konszenzusra is tudtak jutni, annak érdekében, hogy világos, egyértelmű jövőképük legyen a fiataloknak Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés nem tükröz közvetlenül politikai, világnézeti, ideológiai irányítottságot, de fontos értékek hordozója, így a család, az egészséges életmód, az esélyegyenlőség, az esélyteremtés, a szolidaritás és az európaiság. Fontos, hogy a stratégia összhangban van a kormányprogram “Program a fiataloknak” fejezetében foglalt célkitűzésekkel. Az anyag elsősorban a kormány, az Országgyűlés számára fogalmazza meg azokat a célokat és elveket, amelyek megvalósítását kívánatosnak tartja, és amelyeket a döntéshozatalban kiemelt szempontként kellene kezelni az ifjúság élethelyzetének javítása érdekében. Komplex megoldást vázol fel az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatosan definiált közfeladatok megvalósításának módjára.
A stratégia célja az ifjúságot érintő állami és önkormányzati közfeladatok kijelölése, az ifjúság programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit segítő támogatási rendszer, az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. A stratégia céljai tehát részletesebben: a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez szükséges társadalmi, gazdasági és mentális feltételek erősítése, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése, a fiatalok munkavállalásának, önálló egzisztenciateremtésének elősegítése, a kirekesztés és a kirekesztettség csökkentése, a társadalmi mobilitás lehetőségének bővítése.
Kiemelt célként határozza meg a kisodródás megakadályozását, az Unió által deklarált célok átvételét, a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közötti kapcsolatok fejlesztését, az ifjúsági szolgáltató szervezetek feladatellátásában való részvételhez szükséges feltételek megteremtését, az ifjúsági szervezetek és a korosztály tagjai tapasztalatainak bevonását, az ifjúság sajátos szempontrendszerének megjelenítését az állami döntéshozatalban, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és hatékonyabb ifjúsági forráselosztási rendszer kialakítását és működtetését, az ifjúságpolitika jogi, igazgatási és intézményi feltételrendszerének korszerűsítését, a gyermek- és ifjúsági jogok állami érvényesítésének erősítését, a kulturális fogyasztás és a kultúrában való részvétel színvonalának javítását, a területi különbségek csökkentését, az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztését, a versenyképes tudás biztosítását és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztését.
(12.20)
A stratégia a következő alapvetésekre épít: beágyazódás és részvétel, szolidaritás és felelősség, érvényesülés és értékteremtés, szubszidiaritás és transzparencia, önállóság és fejlesztés.
A nemzeti ifjúsági stratégia 15 éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami feladatokat. A stratégia megvalósítása érdekében a határozati javaslat kétéves cselekvési program megalkotását írja elő. Ezzel lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány a számára legmegfelelőbb feladatokat határozza meg, valamint ellenőrizhetővé és számon kérhetővé válik.
A cselekvési programok határozzák meg a konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket. A 2010-11-es évekre szóló cselekvési programot legkésőbb 2009. december 31-éig kell megalkotnia a kormánynak. Ez azért is fontos és kiemelendő, mert ennek előírásával már rövid távon is kézzelfogható eredményei lehetnek a stratégiának. Várható eredmény, hogy a fiatal korosztályok aktivitási rátája növekszik, a született gyermekek száma emelkedik, a fiatal álláskeresők száma csökken, a szegénységben élő gyerekek, serdülők, fiatalok aránya csökken, és az ifjúság tényleges erőforrása lesz a gazdaságnak és a társadalomnak is.
Lényeges, hogy rövid, közép- és hosszú távon tudunk gondolkozni mind a fiatalokról, mind az idősekről, és ne felejtsük el, hogy remélhetőleg hamarosan a következő hazai drogstratégiáról is. Így elmondható, hogy a 2006-10-es parlamenti ciklusban ezeken a területeken is érdemi lépések történtek és történnek a szocialista kormányok jóvoltából. A stratégia az ifjúság jövőjét tervezi meg, a jövő ifjúsága ismeri és vallja a demokratikus értékeket, jogaival és lehetőségeivel tudatosan él, a társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedik, környezet- és egészségtudatos magatartása van, ismeri a legkorszerűbb technikákat és technológiákat, és segítőkész a technikai, technológiai tudás átadásával az idősek és a gyerekek irányába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúság területe az elmúlt időszakban ugyan nagy változásokon ment keresztül, de ez a munka ismét bebizonyította, hogy ideológiai viták nélkül, illetve összefogással értéket lehet teremteni. Kérek mindenkit, hogy egyhangúlag fogadjuk el a nemzeti ifjúsági stratégiát.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
