DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Amikor ezt a határidővel kapcsolatos érvelést hallom, akkor nekem olyan emlékképek jutnak gyerekkorból vagy életem más korszakából az eszembe, mint a tervgazdálkodás, ott volt az ötéves tervnek határideje, vagy lehet vas- és fémgyűjtési versenyben határidőt szabni. De, képviselő úr, ez nem olyan természetű munka, ami határidőhöz köthető.
Sok mindenhez köthető. Például a metróépítéshez is határidőket szabnak, de azt is túllépik, és érdekes módon folytatják, újabb és újabb határidőket tűznek ki. Gondolom, ugyan mindenki bosszankodik, hogy elhúzódik a dolog, de senki nem gondolja azt, hogy abba kéne hagyni, vagy vegye át a munkálatokat a minisztérium saját kezűleg.
Egy másik hasonlatot hadd mondjak. Például a rákkutatásra lehet határidőt szabni? Megparancsolni a tudósoknak, hogy 2012. december 1-jéig tessék bemutatni a rák gyógyítására való gyógyszert, ami tökéletesen működik? Ha nem, akkor majd átveszi az Egészségügyi Minisztérium a kutatást. Ez körülbelül ilyen színvonalú érvelés, képviselő úr.
Elmondtuk számtalanszor, hogy ez egy olyan kódex, aminek a kodifikációjában soha sehol a világon nem határidőben gondolkodnak. Se Nyugaton, se Magyarországon. Számos példát lehet mondani arra, hogy bizony évtizedekig húzódik el a kodifikáció, mint ahogy az 1959. évi IV. törvény kodifikációjának a története sem a Rákosi rendszerben kezdődött, ahogy mondtam, hanem jóval a háború előtt.
