DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés szeptember 21-ei ülésnapján elfogadta a polgári törvénykönyvről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök úr október 13-án megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Az új polgári törvénykönyv elfogadását tízéves szakértői munka, azt követő intenzív, tíz hónapos kormányzati előkészítés, majd egy rendkívüli hosszúságú, majdnem másfél éves parlamenti vita előzte meg. Széles körű konzultációt és egyeztetést folytattunk. Többször készített az igazságügyi tárca úgynevezett hipotetikus változatokat a parlamenti vita során, amelyek tartalmazták a kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványokat, mielőtt még azokról szavazás lett volna, azért, hogy mindenki, jogalkotók és jogalkalmazók egyaránt lássák azt, hogy milyen lenne az új Ptk. Így az idő is, a lehetőség is megvolt a módosító javaslatok és az egész szöveg megismerésére.
A törvényalkotási folyamat záróelemeként számos, bár a törvénykönyv terjedelméhez képest talán nem is olyan nagy számú, zárószavazás előtti módosító javaslat készült. Ezek jelentős része a törvénykönyvön belüli koherenciahibák kiküszöbölésére irányult, vagy nyelvi, nyelvhelyességi, vagy akár jogtechnikai jellegű volt. Néhány azonban alkotmányossági aggályokat küszöbölt ki. Így például az időközben elfogadott törvénnyel egyezően került be a kódexbe a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabály, kikerült a törvénykönyvből a közjegyzői válás lehetősége, a biztonságos megvalósíthatóság érdekében kiegészültek a gondnokságra vonatkozó szabályok. Egy ilyen átfogó, az életviszonyok sokaságát szabályozó törvény esetében törekedni kell a teljes szakmai konszenzusra, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy elérni bizonyosan nem lehet a teljes egyetértést. Természetes, hogy maradtak fenn viták, mert az új kódex szabályai értékválasztást is tükröznek, valamint azért is, mert a szakemberek véleménye eltérő az egyes problémák megoldásáról.
Ilyen előzmények után nagyon megnyugtató, hogy a köztársasági elnök úr nem találta alkotmányellenesnek a több mint 1200 paragrafusból álló törvénykönyv egyetlen rendelkezését sem, ezért a kódexet nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnöki levél közel egytucatnyi konkrét észrevételt tartalmaz, nyilván ezek az általa legfontosabbnak ítélt problémák. Anélkül, hogy a köztársasági elnök úr valamennyi felvetésére reagálnék, kérem, engedjék meg képviselőtársaim, hogy kiemeljek azok közül néhányat. A köztársasági elnök úr kifogásai között szerepelnek olyanok, amelyek a törvénykönyvön belül egyes rendelkezések áthelyezésére, illetve átszámozására vonatkoznak. Így a belátási képesség hiánya miatti semmisséget szabályozó rendelkezés a kiskorúakra és a nagykorúakra egyaránt vonatkozhat, ezért inkább a cselekvőképesség általános szabályai közé valók.
A szerződés hatálytalanságáról és a bírósági úton nem érvényesíthető követelésekről valóban indokolt önálló címben rendelkezni.
Egyes esetekben a normaszöveg tartalma megállapítható, de annak egyértelműbbé tételére irányul a köztársasági elnöki javaslat. Így például a közös tulajdon megszüntetésének egyik módjaként szerepel a törvénykönyvben a társasháztulajdon létesítése, holott a társasházak egyes részei, például a lépcsőház, közös tulajdonban vannak. Az érintett rendelkezés átfogalmazásával elkerülhető egy esetleges értelmezési probléma.
A törvénykönyv a családi szféra védelmében tartalmazta a családi viszonnyal összefüggő jognyilatkozatok bírósági pótlásának tilalmára vonatkozó szabályt. A családi viszony kifejezés azonban, ahogy arra a köztársasági elnök úr rámutatott, túl tág. Egyértelművé kell tenni, hogy a jognyilatkozatok pótlásának csak a személyek vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozatok megtagadása esetén van helye.
Hiányosságokra is rámutat a köztársasági elnöki levél. Így a személyhez fűződő jogok védelmének általános szabályát követően indokolt a nevesített személyhez fűződő jogok között szerepeltetni az emberi méltósághoz való jogot. A hatályos Ptk.-val egyezően - és egyébként a szakértői javaslattól eltérően - szükséges rendezni a többszöri eladás esetét, az úgynevezett birtokkal megerősített jogcím szabályával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy sajtóvisszhangja volt egy évente csak néhány párt érintő ügynek. A hatályos családjogi rendelkezések szerint érvénytelen a testvér testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága, de ez alól a jegyző felmentést adhat. A hatályos szabályozás hiányossága, hogy nem tartalmaz szempontokat a jegyző számára ahhoz, hogy milyen alapon adja vagy ne adja meg a felmentést. Ezt a problémát két módon lehet megoldani. Vagy ne adhasson felmentést a jegyző a házassági akadály alól, erre irányul a Fidesz és a KDNP képviselői által benyújtott módosító javaslat, vagy a szabályozás tartalmazzon szempontokat a jegyző számára, ez utóbbira irányul a köztársasági elnök felvetése és az MSZP-s képviselők által benyújtott módosító javaslat.
Néhány kérdésben szakmai álláspontunk nem egyezik a köztársasági elnök úr véleményével. Az új Ptk., szemben a hatályos szabályozással, a foglaló átadásának időpontját nem köti a szerződés megkötésének időpontjához. A szabályozás ugyanis figyelemmel van arra, hogy a gyakorlatban, főként vállalkozások között a foglaló nyújtása átutalással történik, így ennek időpontja elválik a szerződéskötés idejétől.
(9.10)
A köztársasági elnöki észrevétel abból indul ki, idézem, hogy “A vonatkozó bírói gyakorlat azt a következetes álláspontot képviseli, hogy a felek fogalomhasználata önmagában nem meghatározó jelentőségű a foglaló ebbéli jogi minőségének megítélése szempontjából. Ilyenkor a bíró a felek szerződéskötéskor tett nyilatkozatai és magatartásuk gondos vizsgálata alapján határoz. Ha azonban a foglaló elveszti egyik, a külső vizsgáló számára is egyértelműen bizonyítható tulajdonságát, tudniillik a teljesítés időpontját, akkor valójában tovább nehezedik a már önmagában és jelenleg hatályos rendelkezés mellett is nehezen eldönthető kérdés, hogy a szerződéskötés kapcsán átadott pénzösszeg előleg-e vagy foglaló.”
Álláspontunk szerint a tényleges élethelyzeteknek jobban megfelelő szabályozásra van szükség, amely nem jelent gondot a bírói jogalkalmazásban sem, hiszen a jövőben a bíróságnak nem a felek szerződéskötéskor tett nyilatkozatai és magatartásuk, hanem emellett a foglaló nyújtásakor tett nyilatkozataik és magatartásuk vizsgálata alapján kell döntenie.
Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök úr kifogásolja, hogy az új Ptk. - megegyezően a hatályos szabályozással - fenntartja, hogy a követelés teljesítésére szolgáló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést. Álláspontja szerint a jogbiztonságot sokkal jobban szolgálná, ha pusztán egy ilyen aktus nem eredményezné az elévülés megszakadását, ha a jogosult érvényesíteni akarja a követelését, akkor az 5-8. § (1) bekezdés d) pontja alapján bíróság előtt érvényesítse.
Véleményünk szerint ennek az érvelésnek az elfogadása a perek számának jelentős növekedéséhez vezetne, hiszen a jogosult akkor is perindításban lenne érdekelt, ha egy felszólító levéllel is célt érhetne. A gyakorlatban a hatályos szabályozás nem okozott jogalkalmazási gondokat, megváltoztatása viszont ellentétes lenne a jogviták peren kívüli rendezésére irányuló törekvésekkel, az érintettek számára többletidő- és költségkihatással járna. Sok esetben a kötelezett, a jogosult és a bíróság érdeke egyaránt az, hogy ne kerüljön sor a perre.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak azoknak a civil szervezeteknek, érdekképviseleteknek, kamaráknak, amelyek észrevételeikkel, javaslataikkal segítették az új polgári törvénykönyv előkészítését. A teljesség igénye nélkül megemlítem az ÉFEOSZ-t, az MDAC-t, a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaság a Szabadságjogokért Szervezetet, a Bankszövetséget, a Lízingszövetséget, a Faktoring Szövetséget és természetesen az Ügyvédi Kamarát, valamint a Közjegyzői Kamarát.
Egyúttal felhívom a figyelmet arra is, hogy a kormány határozatot hozott egy, az új polgári törvénykönyv hatályosulását vizsgáló monitoringbizottság létrehozásáról, amely szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Ptk. és e törvény hatályosulásának tapasztalatairól. A monitoringbizottság tagjai a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezetői, a leginkább érintett tárcák képviselői, Miniszterelnöki Hivatal, Pénzügyminisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője, a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter által felkért legfeljebb öt további szakember.
Szükségesnek tartom továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy az új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó törvényjavaslatok egy része már benyújtásra került a tisztelt Házhoz - egészségügyi és pénzügyi törvénycsomag -, valamint most nyújtja be a kormány a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az új Ptké.-t, továbbá a Ptk. végrehajtását szolgáló három további törvényjavaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Visszatérve a köztársasági elnök úr által jelzett kifogásokra, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek nagy többségét megoldják a benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat e módosító javaslatok és a törvénykönyv elfogadására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
