DR. KLING ISTVÁN
DR. KLING ISTVÁN
DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Abba a szóba kapaszkodva, amit a képviselő asszony mondott, a rendszerben való gondolkodással kezdeném. Tehát a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság lényege egy rendszerben gondolkodás, egy olyan rendszer kialakítása, amelyben az emberek egymáshoz és a természeti környezethez való viszonya megóvja a természeti erőforrásokat a jövő számára. A fejlődés nem egyenlő a növekedés fogalmával. Amíg a növekedés annyit jelent, mint mértékben gyarapodni, addig a fejlődés a folyamatosan változó feltételrendszerhez való jobb alkalmazkodást jelenti.
Négy pontban szedtem össze azokat a megemlíthető gondolatokat, amelyeket fontosnak ítélek ebben a körben. Az első a nemzetközi összefogás kérdése, a másik az Európai Unió szerepe, a harmadik Magyarország aktivitása ebben a kérdéskörben, és a negyedik pedig az, hogy nézzük konkrétan azokat a feladatokat, és azokat az előzményeket, amelyek ezen feladatokhoz tartoznak.
A nemzetközi összefogás kérdésében korunkban az emberi tevékenység környezeti hatása már olyan szintet ért el, hogy szinte visszafordíthatatlan változásokat okozott az ökológiai rendszerekben, és ennek következtében a környezet állapota iránt érzett aggodalmak világszerte felerősödtek.
1972-ben a Római Klub jelentése már súlyos társadalmi-gazdasági problémákat jelzett, a népesség növekedésére, az erőforrások véges voltára hívta fel a figyelmet.
(19.40)
Az ENSZ számos konferencián tett kezdeményezéseket, és fogadtak el az ENSZ keretében egyezményeket. Az Unió, az Európai Unió, amelynek immár több mint öt éve tagja Magyarország, elkötelezett volt a fenntartható fejlődés megvalósításában.
2001-ben az Európai Közösség elfogadta a fenntartható fejlődés stratégiáját, és kinyilvánította, hogy aktív szerepre törekszik ezen a területen világméretekben is. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy mindig is megelőzte az Európai Unió jogalkotása azokat a világméretű egyezményeket, mondjuk, a hatásvizsgálatok területén is vagy más területeken is, ahol majd későbbiekben a világméretű egyezségek megállapodásra jutottak. Ezt a stratégiát az Unió 2006-ban megújította, és azóta a végrehajtását folyamatosan ellenőrzi, nyomon követi, és teszi ezt minden évben az Európai Tanács keretében, ahol a fenntartható fejlődés követelményének megvalósításával foglalkozik.
Magyarország aktivitása. Hazánkban már Rio de Janeiróval, húsz évvel a Brundtland-jelentés után, 1992-ben megtartott “környezet és fejlődés” ENSZ-világkonferencia előkészítésével párhuzamosan megindult a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos teendők tervezése, integrációjának elősegítése mind a civil, mind a kormányzati szakpolitika szintjén. 1993-ban megalakult a Fenntartható Fejlődés Bizottság, amely kezdetben a világkonferencián elfogadott programokból és egyezményekből adódó hazai feladatok meghatározását és a végrehajtás koordinálását végezte. Majd a 2002-es johannesburgi fenntartható fejlődési világkonferenciára való felkészülést megelőzően elsődleges feladata a fenntartható fejlődés hazai koncepciójának, illetve stratégiájának előkészítése, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos teendők egyeztetése lett. Az elmúlt évtizedben megjelentek a fenntartható fejlődés egyes elvei és eszközei különböző ágazati, illetve fejlesztési tervekben is.
Nézzük a konkrét feladatot és annak előzményeit! A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervezés az ország hosszú távú jövőképéről szól, ahogy ezt már hallottuk, figyelembe véve annak társadalmi, gazdasági, környezeti vonatkozásait, összefüggéseit. Hangsúlyozott a társadalmi- gazdasági-környezeti vonatkozás és összefüggés, hiszen ezek a fenntarthatóság alappillérei. A stratégiával kapcsolatos feladat, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által benyújtott határozati javaslat 2. pontja javasol, valójában egy több éve tartó folyamat következő, meghatározó jelentőségű állomása lesz.
E feladatok körében az első gondolat: a hazai fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásáról a kormány 2005. április 8-án hozott határozatot. Ennek alapján 2005 és 2007 során készült el az a stratégiai dokumentum, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálásával és a KvVM közreműködésével, amelyet a kormány 2007 júniusában fogadott el. 2007-ben az Országgyűlés ötpárti képviselői indítványra a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló határozatában rendelkezett arról, hogy a hazai átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési, egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása érdekében Fenntartható Fejlődési Tanácsot hoz létre. Ennek közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről az Országgyűlés 2008. május 22-i határozatában rendelkezett. 2008. október 10-én közel egyéves előkészítő munka után megalakult a Fenntartható Fejlődési Tanács. Az Országgyűlés által teljes egyetértésben létrehozott tanács a társadalom széles körét reprezentálja a parlamenti pártok képviselőitől kezdve a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori Konferencia és a civil szervezetek képviselői, mindenki részt vesz benne.
A tanács elnöke a parlament mindenkori elnöke, társelnökeit a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai és a civil szervezetek adják. Az NFFT összetétele megfelelő garanciát jelent arra, hogy a fenntartható fejlődés elveit minél szélesebb társadalmi körben ismerjék meg, és széles körű társadalmi vita alapozza meg a fenntartható fejlődési nemzeti stratégia irányait. Az ezekre vonatkozó tervezetet a most benyújtott határozati javaslat értelmében a tanácsnak 2010 decemberében kell az Országgyűlés elé terjesztenie. Összefoglalva: a fenntartható fejlődés társadalmasításának, intézményesítésének folyamatában a benyújtott határozati javaslatban szereplő két feladat, azaz a hazai fenntarthatóság helyzetéről szóló társadalmi vita, valamint ennek alapján a fenntartható fejlődési nemzeti stratégia irányainak meghatározása fontos mérföldkőnek számít.
A kormány részéről örömmel üdvözlöm tehát az országgyűlési határozat tervezetét és a csatlakozó indoklásban foglaltakat, mivel ezek kiegyensúlyozott módon tükrözik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos folyamatokat, és ösztönzik a megindult társadalmi párbeszéd folytonosságát, folytatását, a hazai stratégia irányvonalainak meghatározását.
Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni a tanács minden tagjának és a közreműködő szervezeteknek és szakértőknek az előkészítő munkálatokért, amelyekkel megalapozták ennek a határozati javaslatnak a benyújtását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
