HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága november 25-ei ülésén a törvényjavaslatot 15 igen, valamint 10 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta. A kisebbségben maradt képviselőtársaim aggályait az alábbiak szerint kívánom összefoglalni.
Bár a javaslatban megfogalmazott céllal, amely szerint az idevonatkozó 1982-es törvényerejű rendeletet egy új törvény váltsa fel, egyet tudunk érteni, nemleges álláspontunkat a tartalmi, eljárási hibák és világnézeti különbségek okán alakítottuk ki. A fő problémánk, hogy nem értünk egyet a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével - javaslat III. fejezete -, éppen ezért az arra vonatkozó szabályokkal sem. Az erre vonatkozó álláspontunkat korábban már több alkalommal is kifejtettük, és ezen továbbra sem kívánunk változtatni. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó anyakönyvezés szabályait nem tartjuk elfogadhatónak az anyakönyvezési szabályok között szerepeltetni.
A törvénynek több olyan rendelkezése is van, amivel viszont egyet lehet érteni, hiszen azok jórészt a jelenleg hatályos szabályokat ismétlik meg, illetve azokat korszerűsítik, jelen esetben azonban elvi értékválasztásbeli különbség van a mi felfogásunk és a törvény előterjesztőjének felfogása között. Számunkra ugyanis elfogadhatatlan, hogy a javaslat lényegében a házassági eljárás, a házassági anyakönyvezés szabályaival egyezően állapítja meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésének szabályait. Tehát azt gondoljuk, sem tartalmában, sem formailag nem helyes a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassághoz közelíteni, és a házassághoz olyan közelségbe engedni, mint amit ez a törvényjavaslat tartalmaz.
Az elektronikus anyakönyv jogintézménye viszont a szolgáltató közigazgatás irányába tett olyan lépés, amely támogatható lenne, azonban a gyakorlatban történő működése kapcsán komoly aggályaink vannak. A jogalkotó a szabályozással azt a célt kívánja szolgálni, hogy amennyiben az ügyfél bármely anyakönyvvezető előtt megjelenik, úgy az számára azonnal anyakönyvi kivonatot adjon, felhasználva az elektronikus anyakönyv adta lehetőségeket. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény hatálybalépését megelőző anyakönyvi események esetében az alapbejegyzéshez történő bejegyzés kerül feltüntetésre az elektronikus anyakönyvben, így nem érvényesül az a cél, hogy az ügyfél bárhol azonnal elintézhesse az ügyét. A jelenleg működő rendszer gyakorlatilag csak csekély mértékben egyszerűsödik, hiszen a bejelentést felvevő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés végett megkeresi a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt, tehát az ügyfél nem juthat azonnal a kért kivonathoz, így az ügyfél a mostani gyakorlat szerint is megkeresheti levélben az eseményt anyakönyvező hivatalt.
Ráadásul a korábbi bejegyzéseket is digitalizálni kell. Ennek kapcsán az indoklás szerint a központi nyilvántartásra való áttérés ütemezését is meghatározza a szabályozás, azonban a hivatalok anyakönyvvezetői részére mindez jelentős többletterhet jelent. A kistelepülések, körjegyzőségek anyakönyvvezetői ezen feladatukat több feladat- és hatáskör mellett látják el, de a feladat a nagyobb városok anyakönyvvezetői részére is jelentős többletmunkát eredményez. Ezekhez pluszforrással jelen pillanatban nem rendelkeznek.
Olyan bejegyzési határidőket szab meg a javaslat, több esetben azonnali bejegyzést előírva, amely nem tartható, nincs meg hozzá a kellő személyi és infrastrukturális állomány. A Ket.-novella októberi hatálybalépésével egyébként is nagyon lerövidült határidők komoly nehézséget jelentenek, nem célszerű ezeket tovább rövidíteni, vagy ha igen, akkor ehhez megfelelő személyi és anyagi forrást kell biztosítani.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
