ERDŐS NORBERT
ERDŐS NORBERT
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás mérlegét megvonva önök másról sem beszéltek, mint sikerekről, teljesülő várakozásokról. Ugyanakkor egyre szaporodik azon területek száma, ahol mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem volt elég hatékony sem az uniós érdekérvényesítés, sem a források felhasználása terén.
Más államokkal összehasonlítva Magyarországon sokkal körülményesebb és nehézkesebb a források lehívása, arról nem is beszélve, hogy a határidők betartását többnyire inkább a pályázóktól várják el, míg önmagukkal szemben már jóval elnézőbbek. A rá következő hónapban ismét több tízezer, ha nem több család lesz kénytelen szembesülni a fenti hiányosságok nagyon is zsebbe vágó következményeivel. 135 hulladéklerakó hely környezetvédelmi engedélye jár le július közepén, így a maradék 77-nek kellene ellátnia a lakossági hulladék szakszerű kezelését.
Többször is elhangzott, hogy ez a fordulat nem érte váratlanul az érintetteket, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy vajon mit tett a kormány annak érdekében, hogy az önkormányzatok valóban meg is tudják valósítani a rájuk kirótt, ez irányú kötelezettségeiket. Azt nehéz lenne eldönteni, hogy 2006-ig a döntő többségében szocialista önkormányzatok miért nem fektettek kellő hangsúlyt az általuk is jól ismert probléma megoldására, ezzel együtt viszont hiteltelen és értelmetlen is hivatkozni azokra az új önkormányzatokra, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-kormány gyakorlatilag ott ütött, ahol ért. Jól tudja ön is, hogy a kistelepülések számára nemhogy a pályázati munka, de a puszta fennmaradás is éppen elég feladatot biztosított az elmúlt három évben, tehát kérem, ne mutogassanak olyan bőszen a hátuk mögött vergődő, ellehetetlenített településekre.
Érdemes lenne ugyanakkor megvizsgálni, hogy az e célra rendelkezésre álló uniós forrás milyen hányada került valóban felhasználásra Magyarországon 2002, azaz a hazai hulladéklerakók állapotának felmérése óta. Több száz településen július 15-e után drasztikusan megemelkedhet a szemétszállítás díja, hiszen akár 70 kilométert is utaztatni kell majd a lakossági szemetet, mire megfelelő lerakóhelyre kerül. További halasztásra, a határidők tologatására immár nincs mód, így az Európai Unió akár jogsértési eljárást is indíthat hazánk ellen a jövőben.
Nagy valószínűséggel számítani lehet az illegális szemétlerakás arányának emelkedésére is, amely szintén az önkormányzatokra ró többletterheket. Ezzel még mindig nem ért véget a sor, hiszen mint azt valamennyien tudjuk, a kormány július 1-jétől hatályba lépő áfaemelése komolyan érinti az üzemanyagárakat is, várhatóan tovább drágítja majd a szemét utaztatását.
A közelmúltban nagy port felvert illegális német szemét lerakásának ügye azonban még egy dologra felhívja a figyelmet. A hulladéktárolás deponálás útján történő megoldása tulajdonképpen semmilyen megoldást nem jelent, csupán átmeneti időnyerésnek minősül. Az így tárolt hulladék további, igencsak költséges feldolgozás híján gyorsan felszaporodik, mint ahogyan történik ez Németországban vagy akár Olaszországban is napjainkban. Ezek az országok ma már mindent elkövetnek, hogy megszabaduljanak a korszerűtlen kezelés miatt nyakukon maradt szeméthegyektől. Miután tehát a depóniák létesítése ma már nem minősül korszerű hulladékkezelési eljárásnak, csupán átmeneti tárolásnak, felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezzel a hulladékkal a jövőben.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelettel kérdezem, hogyan gondolkoznak arról, hogy a lehívható uniós források hány százalékából létesültek Magyarországon az elvárásoknak megfelelő hulladéklerakó helyek 2002 óta. Készített-e a kormány hatástanulmányt, illetve terveket a deponált hulladék további feldolgozására, s ha igen, azt milyen forrásból kívánják megvalósítani, illetve mikor? Valamint hogyan fog segíteni a kormány azokon a kistelepüléseken, amelyek saját erejükből nem tudják majd megoldani a lakossági hulladék szabályos kezelését?
Tisztelettel várom válaszát.
