DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. “Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége” - szólnak a tíz évvel ezelőtt megszületett törvény bevezető sorai. Éppen tíz évvel ezelőtt, 1998 áprilisában történt a törvény kihirdetése, és ezzel Magyarországon végre újra törvény szól az állatok védelméről és kíméletéről. Nagyon sokunknak fekszik a munkája ebben a törvényben, az akkori törvényjavaslatban, és úgy gondolom, az idő azt igazolta, hogy erre a törvényre nagyon nagy szükség volt, és jó, hogy van ez a törvény.
A törvény megszületését követően röviddel különböző részletszabályokra vonatkozó végrehajtási rendeletek jelentek meg, egész sora ezeknek a rendeleteknek. Ezek szükségesek és kellenek, de a legfontosabb ezek közül a jogszabályi változások közül a törvény megszületését követően a büntető törvénykönyv 2004 áprilisában megjelent módosítása, amely az állatkínzást bűncselekménnyé minősítette. Nagyon örülök annak, hogy liberális és szocialista kollégáimmal együtt ennek a törvényhelynek a megszületésében magam is közreműködhettem.
(9.20)
Ennek a törvényhelynek köszönhető az, hogy az állatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megsértői büntetőjogi következményekkel kell hogy számoljanak. A törvény megszületése óta sokat és sokszor beszéltünk itt a parlamentben az állatvédelemről, de messze nem eleget. Nem eleget, ha körülnézünk az országban, és azt láthatjuk, hogy kutyákat tartanak egyméteres láncon, az oldalára fordított bádoghordókban, mínusz 10 vagy 20 fokos hidegben és plusz 40 fokos melegben, vagy ha arra gondolunk, hogy országszerte sok százezer kóbor állat kószál és okoz rengeteg problémát, egyébként pedig szenvednek, vagy ha arra gondolunk, hogy kegyetlenül megkínzott állatok sorsa miatt kell büntetőeljárásokat egyre nagyobb számban indítani Magyarországon.
Nagyon sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon. Itt mindenképpen szeretném dicsérettel, elismeréssel illetni a sajtót és a civil szervezeteket. A sajtó példásan aktív ezen a téren, a különböző sajtóorgánumok nagyon sok olyan munkatársát ismerem, akik maguk is aktív állatvédők. Ezt illik külön elismeréssel illetni. De a civil szervezetek sorát is említhetném, hiszen egyre több szervezet működik Magyarországon, amelynek az az elsődleges feladata, célkitűzése, hogy az állatok védelmével foglalkozzon. Ez mindenképpen örvendetes és dicséretes. Talán az újságírók és a civil szervezetek példásan aktív tevékenysége mellett egy kicsit kritikával kell illetnem a hatóságok aktivitását. Ott bizony még van mit javítani, alapvetően a jegyzők és a rendőrség az, amelynek ezen a téren bokros teendői vannak. Ha a gyakorlaton egy kicsit tudnánk változtatni, az sokat segítene az ügyön. Úgy gondolom, mindenkinek érdeke az, hogy ez így történjen.
De nagyon fontos az is, hogy a kulturált állattartásra vonatkozóan tanítsuk a gyerekeket, tanítsuk az időseket is, mert mindkét társadalmi réteg, a kisgyerekek és az idősek nagyon nagy veszélyeztetettségnek vannak kitéve. Hiszen a kulturált állattartás jelenti azt is, ha valakinek van otthon egy kiskutyája, tudja azt, hogy milyen igényei vannak egy ilyen állatnak. De fontos ismerni az állatot azért is, mert ha az utcán egy kutya megtámadja a gyereket, akkor nagyon fontos, hogy tudja, hogyan védekezhet, hogyan tudja elhárítani ezt a támadást. Bőven van teendőnk tehát, az a fontos, hogy legyünk képesek becsülni, tisztelni egymást és az állatokat egyaránt, és akkor sokkal büszkébbek lehetünk a nagyvilágban hazánkra. Ennek jegyében még egyszer szeretném üdvözölni a tízéves állatvédelmi törvényt.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon. - Gőgös Zoltán feláll a válaszadáshoz.)
