DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mi van, ha a hallgató jogász akar lenni és nem genetikus? - kérdezte mintegy negyedórával ezelőtt Pósán képviselő úr. Ez is egy jogos kérdés egyébként, de én meg erre azt válaszolom, hogy a hallgatónak kockázatot kell vállalnia. Ha a hallgatónak önrészt kell fizetnie ahhoz, hogy tanuljon, akkor egy kicsit jobban meggondolja, hogy mi az, amihez ezt az önrészt kifizeti. Ha rendelkezésre állnak azok az információk, amelyek birtokában eldöntheti, hogy ha ő genetikusnak tanul, akkor milyen valószínűséggel milyen fizetésű állást fog kapni, vagy ha - maradjunk most már az előző példánál - jogásznak tanul, akkor most már a szakma telítődöttsége miatt milyen valószínűséggel milyen fizetésű állást fog kapni, akkor könnyen lehet, hogy megjön a kedve ahhoz, hogy inkább genetikus legyen, és ne jogász. Egyébként, ha továbbra is jogász akar lenni, legyen, a saját pénzét mindenki arra költi, amire akarja, de azt nem látom be, hogy tízszeres túlképzést miért kéne az adófizetők pénzéből finanszírozni.
Ez a válaszom Révész Máriusz képviselő úrnak is, hogy a tandíj mennyiben ösztönzi a hallgatót arra, hogy mérnök legyen. Annyiban, képviselő úr, hogy látja a hallgató néhány év után, hogy a mérnök el tud helyezkedni és jól keres, a kommunikáció szakosból meg van elég, már nem nagyon tud helyezkedni, vagy ha el tud helyezkedni, akkor nem keres olyan jól.
Pósán képviselő úr válasza minderre az, hogy ha sokan akarnak jogászok lenni, akkor írjuk elő szélesebb körben a jogi végzettséget. Igen, Pósán képviselő úrnak teljesen igaza van, hogy van ráció abban, amit mondanak, ez valóban racionális, ez a szocializmus rációja: nem a piac követelményei szabják meg azt, hogy mi legyen, hanem ha sok van belőle, akkor majd mind felvásárolom. Mi egy kicsit más logikát szeretnénk követni, mert az Elbától nyugatra inkább az a logika szokott érvényesülni.
Köszönöm szépen.
