DR. GYENESEI ISTVÁN
DR. GYENESEI ISTVÁN
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, az egyik döbbenetből a másikba esek. Egyrészt ez már kezdődött azzal, hogy én teljes mértékben igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy méltatlan a téma tárgyalásához és jelentőségéhez ez az időpont. A másik az, hogy ha ez valóban olyan súlyos kérdés, késői időpont ide, késői időpont oda, itt az Országgyűlés képviselőinek 6 százaléka van jelen, ami azért megint csak jelzésértékű kell legyen, még akkor is, ha itt ilyen vita alakult ki.
A megdöbbenésem igazi oka azonban az, hogy önmagukat értelmesnek tartó, és valóban értelmes emberek, úgy tűnik, mintha nem értenék azt, hogy miről szól ez az előterjesztés. Vitatkozunk itt arról, hogy a jelenlegi szabályozórendszer jó-e vagy sem, amiről államtitkár úr itt elismerte, hogy messze nem tökéletes, és közben arról szól a kezdeményezés, hogy az Országgyűlés a valós folyamatok megismerése céljából, a döntéshozás megalapozása végett egy reprezentatív kutatást rendeljen el, és annak eredményeképpen nézzük meg, hogy a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok munkaterhelése, a munkaidő-terhelése, a feladatok elemzése alkalmas-e arra, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsuk, vagy azon változtatni kell. Végtelenül egyszerű lenne a döntés: elhatározni, hogy akarjuk-e ezt a felmérést vagy nem akarjuk, s az alapján majd el lehet dönteni, hogy kell-e rajta változtatni vagy sem.
Tény, hogy ellentételezés nélküli óraszámemelések voltak, tény, hogy a pedagógussal szembeni pótlólagos elvárások növekedtek, tény, hogy az országban iskolák, települések, gyerekcsoportok között óriási különbségek és differenciák vannak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt kellene tudatosítani, megnézni, és majdan eldönteni azt, hogy akarjuk vagy nem. De ha nem tesszük ezt meg - elnézést, elnök úr -, ha erre nem adunk lehetőséget, akkor soha nem jutunk el odáig, hogy érdemben ezt a kérdést megvitassuk, nem este 8 és 9 óra között, hanem napközben, és legalább a parlament többségének a jelenlétében.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
