PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Civil Társadalom! Magyarországon ma közel 70 ezer civil szervezet van bejegyezve, amelynek 37 százaléka alapítvány. Az alapítványok rendkívül gyors szaporodását nagyrészt a rendszerváltoztatás körüli bizonytalanságok okozták. A korai kilencvenes években két bűvös szó volt, a vállalkozás és az alapítvány. Ahhoz azonban, hogy az alapítványok polgári módon működhessenek, elsősorban polgári társadalomra lett volna szükség. Ebben a tekintetben, köszönhetően a 40 év államszocializmusnak, meglehetősen alulmaradottak voltunk. Hazánkban az alapítványok, egyesületek jelentős része, egyharmada nem működik, másik része, további egyharmada csak vegetál, és a fennmaradó harmad tesz igazán eleget feladatának.
Számos alapítványt, egyesületet a saját tőkéjéért folytatott harcok és a lobbiérdekek jellemzik. Mindezen jelenségek mögött az állam, a gazdaság és politika szerepeinek felcseréléséről és a tökéletes zűrzavarról van szó. A kormány 2002 és 2006 között előbb óvó kezét vette le a társadalmi szervezetek válláról, majd a fejét is elfordította, hogy ne hallja a méltatlankodó és segélykérő hangokat. Tudomást sem véve problémáikról, úgy viselkedik a társadalmi szervezetekkel, mintha csupán mostohagyermekei lennének.
Amikor az ország a polgárosodás termékeny útjára lépett a kiegyezést követő években, civil szervezetek sokasága jött létre, a legkisebb magyar városban is közel három tucat civil szervezet alakult és működött. A lendületet a trianoni trauma sem tudta megtörni, sőt bizonyos vonatkozásban növekedett a gyülekezési és szövetkezési kedv. 1932-ben ugyanannyi civil szervezet, körülbelül 14 ezer volt már az országban, mint a rendszerváltoztatás éveiben Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként a 2002 és a 2006 közötti ciklusban is és most is az egyik legfontosabb feladatnak az autonóm civil társadalom megerősítését tartom. A benyújtott törvényjavaslatot is elsősorban ebből a szempontból vizsgáltam meg. Az MDF megalakulása óta kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést ajánlott minden civil szervezetnek, amelyek ebben partnerséget vállaltak, olyan partnerséget, ahol nem a civil szervezetek viszik az MDF zászlaját: az MDF viszi a civilekét.
Az MDF “normális Magyarországért” programja számos, a civil szervezetekkel egyeztetett, tőlük érkező javaslatokat tartalmaz, többek között a finanszírozási problémák javítására, a pályázati rendszerek túlbürokratizáltságának csökkentésére - amiről SZDSZ-es képviselőtársam, Hankó Faragó Miklós néhány pillanattal ezelőtt beszélt - és a civil szervezetek jogalkotási programba való bevonására vagy éppen a most tárgyalt törvényjavaslat jobbítására is.
(16.30)
Tisztelt Ház! Ha megvizsgáljuk a most benyújtott törvényjavaslatot, és itt egyetértek Nógrádi Zoltán képviselőtársammal, azt gondolom, hogy PR-fogások helyett a civil szféra megerősítésére lett volna szükség. A Magyar Demokrata Fórum üdvözölte Gyurcsány Ferencnek a közélet megtisztítására irányuló javaslatait, ugyanakkor értetlenül álltunk az előtt, hogy a miniszterelnök korábban miért nem támogatta a Magyar Demokrata Fórum hasonló célú kezdeményezéseit. Az MDF szerint a kormányfőnek nem akkor kellene a politikai intézményrendszer süllyedő hajójának lékeit betömni, amikor a hullámok már éppen összecsapnak a feje felett. A miniszterelnök PR-célokra összegereblyézett javaslatai komoly kiegészítésre szorulnak, éppen ezért az MDF elkészítette hatpontos civil javaslatcsomagját, amelyek közül, remélem, jó néhányat a tisztelt kormánypárti képviselőtársak akár ötpárti módosító javaslatként is el fognak fogadni. Hiszen mi csak akkor fogjuk megszavazni ezt a feles törvényt, amennyiben önök is támogatják az általunk elképzelt módosító javaslatokat.
A Magyar Demokrata Fórum szerint a kormányfő közpénzekből finanszírozott támogatások szabályozására tett javaslata önmagában nem állja meg a helyét, ezért szeretném ismertetni itt, a tisztelt Ház falai között azt a hatpontos módosító javaslatot, amelynek elfogadását fontosnak tartjuk. Az első, és azt gondolom, talán az egyik legfontosabb feladat, hogy végre nemcsak beszélni kellene róla, hanem létre kellene hozni egy egységes civil adatbázist. Ma több helyen tartják számon a társadalmi szervezeteket, esetleges önkéntes adatszolgáltatási alapon is, erről Hankó Faragó Miklós képviselőtársam is beszélt néhány pillanattal ezelőtt, amikor említette, hogy a KSH-hoz minden évben be kell adni különböző fajta jelentéseket. Az egységes rendszer, amellett, hogy biztosítaná az átláthatóságot, a szervezetek későbbi adminisztrációs terheit is csökkenthetné, hiszen nem kellene több helyre újra és újra adatot szolgáltatni a működésükről, például amikor pályázatokat adnak be.
A második nagyon fontos javaslatunk, hogy a cégek mintájára ki kellene szűrni a valójában nem működő civil szervezeteket. Mindannyian tudjuk, hogy 1988 óta, amióta újra lehet Magyarországon civil szervezeteket és alapítványokat megalapítani, több tucat olyan civil szervezet van, amelyik bár be van jegyezve, ma már nem működik. Ma Magyarországon nagyon nehéz civil szervezetet vagy alapítványt alapítani. Azt gondoljuk, hogy legalább 8-10 ezerrel kevesebb van a bejegyzett több mint 70 ezer civil szervezetnél, ezért tartjuk fontosnak, hogy berakjunk egy olyan szakaszt, amiben egyszer rendet tennénk ezen a ponton.
Ugyanilyen fontos javaslatnak tartjuk azt, hogy átjárhatóvá kell tenni a bíróságok informatikai rendszerét. Aki a civil világgal ismerkedik, nagyon jól tudja, hogy ma ugyanazon a néven több civil egyesületet és alapítványt lehet bejegyeztetni, annak függvényében, hogy melyik bíróságra mennek. A bíróságok nem látják egymás informatikai rendszerét. Nagyon fontos volna az, hogy ez minél hamarabb megteremtődjön. Azt gondolom, a kormányt rá kell kényszeríteni arra, hogy az ehhez szükséges forrást biztosítsa, ezt pedig csak akkor lehet, ha törvényben ezt előírjuk.
Nagyon fontos javaslathoz érkezem el most az MDF képviselőjeként. Egy olyan javaslathoz, amelyet az előbbi napirendi pontnál is lehetett volna ismertetni, ez pedig az összeférhetetlenségi szabály újabb ponttal való kiegészítése. Ez a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek vezetőiről szólna. Azt gondoljuk, hogy a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek vezetőire is kell terjeszteni az összeférhetetlenségi szabályokat, és ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a politikai ifjúsági szervezetek legális és kiszámítható támogatási rendszerét. Véget kell vetni annak a rendszernek, hogy utoljára 1988-ban, a kommunista párt ifjúsági szervezete, a KISZ volt, amelyik fő soron kapott támogatási összeget. Azt gondolom, legálisan, demokratikusan meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a politikai ifjúsági szervezetek az állami költségvetésből támogatásban részesüljenek.
Ugyanilyen fontos módosítási javaslatnak tartjuk azt, hogy a miniszterelnök által kezdeményezett honlap legyen átlátható és használható. Ha Magyarországon megnézzük a működő minisztériumi honlapokat, akkor ezek a jelenlegi jogszabályoknak, törvényeknek sok minden tekintetben megfelelnek, de sajnos ezek a honlapok sokszor nincsenek kereső rendszerekkel ellátva. Azt gondoljuk, hogy kevés egy honlap elkészítése, ha azon rendezetlenül és átláthatatlanul állnak rendelkezésre az információk. Éppen ezért egy átlátható internetes oldalt kell működtetni, amelyen kereső és összesítő rendszer is működik, és bármelyik állampolgár, aki bemegy egy internetkávézóba, és beüti azt, hogy a Dunát Féltők Egyesülete, akkor pontosan fogja tudni, hogy a Dunát féltő egyesület ebben az évben melyik önkormányzattól milyen programra milyen támogatási összeget kapott.
Még egy fontos kérdés van, amit mindenféleképpen kezelni szükséges az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében. Ez azon civil szervezetek képviselőiről szól, akik például az NCA tanácsában ülnek, hiszen az NCA különböző szintű kollégiumaiban, amely alulról építkező rendszer, több mint 130 civil szervezet képviselője ül. Ezeket a civil képviselőket és vezetőket demokratikusan, alulról megválasztották, egy demokratikus választási rendszer szerint. Tudom, hogy a benyújtott törvényjavaslat szerint a most megválasztott tagokra ez a törvény még nem vonatkozna, de azt gondolom, a következő választásoknál sem lehet azt megtenni, hogy ne azoknak a civil szervezeteknek a képviselői döntsenek a civil szervezetek támogatási összegeiről, akik nagyon jól ismerik a civil szervezetek működését. Ezért fontosnak tartom, hogy a benyújtott törvényjavaslat ezen szakaszán is egy ötpárti módosító javaslattal mindenféleképpen módosítást hajtsunk végre.
Hankó Faragó Miklós képviselőtársam mondta néhány perccel ezelőtt, hogy nagyon jó ötpárti egyeztetések vannak. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó. Az is nagyon jó volna, ha ezeket az ötpárti egyeztetéseket akár a mai napon tudnánk folytatni. A Magyar Demokrata Fórum készen áll ezeknek az egyeztetéseknek a lefolytatására, készen vagyunk arra, hogy a végszavazásnál az igen gombot nyomjuk meg, de azt kérjük kormánypárti képviselőtársainktól, hogy gondolják át azokat a módosítási javaslatokat és azokat az észrevételeket, amelyeket akár az MDF-es, akár a fideszes vagy kereszténydemokrata képviselőtársaink a parlamenti vitában vagy a médián keresztül elmondtak. Ezek mind olyan fontos módosítási javaslatok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ez a törvényjavaslat a lehető legjobb legyen, hiszen ha bevalljuk magunknak, a benyújtott törvényjavaslatok közül ez a törvényjavaslat lett a legrosszabbul előkészítve jogilag. Nem gondolom, hogy egy másikat kellene benyújtani, azt viszont gondolom, hogy ötpárti módosítási javaslatokkal ezt a törvényjavaslatot jobbítás céljából, a civil társadalom megerősödése, az átláthatóság céljából és annak céljából, amit képviselőtársaim benyújtottak, hogy a civil társadalomnál egy újabb lépést tegyünk meg, fontos volna, hogy ezt mind az öt párt meg tudja szavazni. Az MDF nevében készen állok a tárgyalásokra.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
