DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azokról a kérdésekről, amelyek nem fértek bele a 20 percbe, készítettem magamnak egy feljegyzést, de miután a képviselői, illetőleg a bizottsági hozzászólások minden ilyen kérdést érintettek, így e szerint mennék végig - természetesen nem reagálnék az összes kérdésre.
Gusztos képviselő úrnak az emberi jogi bizottság véleményét tolmácsoló hozzászólásával nagyon egyetértek abban, és változatlanul azt gondolom, hogy a közterületi kameráknak az ügyére vissza kellene térnie a jogalkotásnak. Nemcsak azért, mert változatlanul hiányolom azt az átfogó tanulmányt, amely a szükségesség-arányosságot bizonyíthatná, beleértve azt, hogy kriminológusok egy része sem ért egyet a teljes kamerázással, hanem azt is, hogy el kellene rendezni azt a kérdést, hogy törvény alapján hogyan működhetnek ezek a kamerák. Mert ami most van, az tulajdonképpen egy exlex állapot, homokba dugjuk a fejünket, és tudjuk, hogy a rendőrség mindent rögzít, noha jogszabály alapján nem rögzíthetne.
(18.00)
Azt is tudjuk, hogy viszont a végtelenített szalag azért fontos, hogy az előkészületi cselekmény rajta legyen, hiszen ha akkor nyomja meg a gombot, amikor lát valamit, akkor pont a bizonyíték része nincsen meg. Viszont itt az a probléma, hogy más a bűnüldözési érdek, és más a bűnmegelőzési érdek. Én felvetettem közel egy évvel ezelőtt, amikor a rendőrségnél látogatást tettem, ha van ilyen igény, akkor természetesen - nyilván a jogvédőkkel közösen; és itt valóban nagyon sokat köszönhetünk, és főleg, én is meg tudom erősíteni, a TASZ-nak, hiszen nagyon sok, mondhatnám azt, közös álláspontunk van, kezdeményezésükre foglalunk sok esetben állást.
Tehát azt gondolom, hogy ez egy olyan generális probléma, beleértve azt a hatását is adott esetben, ami azt jelenti - és itt utalni szeretnék például Szép Béla képviselő úr felvetésére is -, hogy ahogy kialakult az adatvédelem 1989-ben egy teljes konszenzus mellett - itt Mécs Imre képviselő úr is ezt felvetette -, és ebbe beletartozik, hogy úgy került megfogalmazásra a személyes adat, hogy nincs egy tételes felsorolás, tehát ez egy konszenzusos megállapodás volt, gyakorlatilag ezzel, azt kell mondjam, óriási nagy nemzetközi presztízst vívott ki Magyarország. Csak zárójelbe teszem, szintén szívügyünk Schengen figyelemmel kísérése. Az, hogy Schengen kapcsán Magyarországon semmi problémát nem találtak, az én hivatalomat is vizsgálták, és szinte csak legekben beszéltek a tevékenységről és a jogszabályi környezetről, azt gondolom, hogy ezt a kialakult presztízst meg kell őrizni.
Másrészt van egy nagyon fontos másik érvem is emellett: az állampolgárok sajnálatos módon egyrészt - már említettem - bizonyos nemzetközi kötelezettségből eredő szabályozás, másrészt a technikai fejlődés következtében bekövetkező új megoldások, amire Kontur képviselő úr is utalt, hogy gyakorlatilag a telefonunk kapcsán állandó megfigyelés alatt vagyunk, úgy élik meg, hogy kaptak ajándékba 1989-ben egy alkotmányos alapjogot, amit azóta folyamatosan mind a politika, mind pedig a technika kiüresít, és gyakorlatilag nem maradt más semmi, mint az alkotmányban egy jog, amivel nem tudnak mit kezdeni. Noha, hozzáteszem, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az egyik leginkább védett alkotmányos jogból, az emberi méltóságból vezeti le a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.
Úgyhogy egyetértek Gusztos képviselő úr felvetésével, hogy nagyon sokszor a közvéleménnyel szembe kell nekünk menni. Ez nem könnyű helyzet, úgyhogy elkeseredésemben időnként arra szoktam gondolni, lehet, hogy jobb lenne, ha pszichológusokkal vagy genetikusokkal tárgyalnánk, hogy lehetne az emberekből kiszedni azt a gént, ami alapján igénylik az integritásukat, és nem lenne ilyen probléma, hogyan küzdjenek azzal az érzéssel szemben, hogy az orwelli világ felé közeledünk, márpedig tudomásul kell venni, hogy afelé közeledünk, sőt az orwelli világot már régen túlhaladtuk, csak nem szoktunk róla beszélni.
Utaltam arra, hogy nemzetközi presztízsünk van. Itt az uniós csatlakozásunk kapcsán - szintén Szép Béla képviselő úr érintette ezt a kérdést - nagyon sok esetben közös vizsgálatokat végzünk. Utalni szeretnék például az ujjlenyomatos rendszerre, a Eurodac kérdésére, vagy éppen a rendőrségi munkacsoport fogalmazott meg ilyen igényt. Ezt a rendőrségi munkacsoportot az európai adatvédelmi konferencia hozta létre, miután Budapesten volt tavasszal. Jelenleg ennek a bizottságnak én vagyok az elnöke, és külön szeretnék a kormányzatnak köszönetet mondani, nagyon jólesett, Londonban elfogadtunk egy nyilatkozatot, ami pont arra hívja fel a figyelmet, amit államtitkár úr is érintett, hogy a rendőrségi bel-, igazságügyi együttműködés keretében is szükség van a belső piac működését szabályozó uniós irányelvhez hasonló vagy kerethatározatra, vagy valamiféle rendeletre, és ezt mi közvetítettük egyrészt a soros elnökség felé, másrészt a nemzeti jogalkotók felé, és meg kell mondjam, hogy erről múltkor Brüsszelben csak a magyar nagykövet tudott, hogy egy ilyen dokumentum elfogadásra került. Úgyhogy ez nagyon nagy örömmel töltött el, és ezúton is köszönöm, hogy ezt a javaslatunkat tolmácsolták.
Gusztos képviselő úr felvetette az egészségügyi adatok rendőrség általi igénylési gyakorlatát. Itt valóban azt kell mondjam, hogy az adatvédelemben - pont azért, mert nem olyan régi ennek a gyakorlata - viszonylag kevés szakember foglalkozik ezzel a kérdéssel; azt kell mondjam, hogy töretlen tizenegy éves - mióta a hivatal működik - gyakorlat van, és az a szerencse, hogy nagyon sok esetben ugyanazok az ügyintézők, és emlékeznek, hogy ezelőtt x évvel, négy, öt, hat, nyolc évvel ezelőtt mit mondtunk, és szinte csak az aláírás meg a dátum változik meg esetleg a hivatkozott jogszabály, de a lényege a biztosi állásfoglalásoknak ugyanaz.
Salamon László képviselő úr említette, a két kötet 600 oldal. Bevallom - ugyan meglepetésnek szántuk -, jövőre nem lesz már ilyen az adatvédelmi biztosi beszámoló, változtatni szándékozunk. Egyrészt minket is elért a megszorítás, a restrikció, nyilván olcsóbbá kell tenni a beszámolókat, másrészről a hivatalunkat is kötelezi az elektronikus információszabadság törvénye, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen az összes ügyünk fenn van az interneten, és harmadsorban pedig, ami itt ugyan nem látszik a beszámolóban, az idei év egyértelműen ezt mutatja, legalább a fele tevékenységünk nemzetközi vonatkozású, uniós kötelezettségek, és azt gondolom, hogy inkább a tendenciákra és az uniós, a nemzetközi kötelezettségeinkre fogok nagy súlyt fektetni, hiszen ezek meghatározzák a nemzeti szabályozás kereteit is, mert ez gyakorlatilag kötelező.
Balog Zoltán képviselő úr felvetette például, hogy a hivatalos személyek adataiból adatbázis-építés, és erre a halapenz.hu oldalt hozta fel példának. Én ezt kiterjeszteném egy kicsit szélesebb értelemben. Valóban, ez az adatbázis, ahogy működött, jogellenes volt, viszont egy következő ügyben mi azt is megmondtuk, hogy lehet ezt a fajta kérdést jogszerűen megoldani, tehát megmondtuk, hogy milyen úton-módon lehet a hálapénzrendszerről az állapotos hölgyeknek egymást tájékoztatni úgy, hogy az ne sértse az orvosok személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
És amivel ezt szeretném kiterjeszteni, ez a jogszabály-véleményezések rendszere. 2002-ben a kormányváltás után Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak az volt a kérése, hogy már a jogszabálytervezetek koncepciójánál kikérik az adatvédelmi biztos véleményét, ha ebben persze partnerek vagyunk, hiszen már nem is megy olyan irányba akkor a jogszabály tervezése, amely alapvető problémákat érint. Ez természetesen megnöveli a feladatunkat, viszont nagyon hasznosnak tartom. Tehát ha meg lehet valamit oldani jogszabályok szintjén, és megkeresnek minket előzetesen, mi megmondjuk, hogy lehet megoldani. Munkatársaim fogalmaztak már meg jogszabályszöveget, tehát normaszöveg-alkotásban közreműködtek, de sok esetben az indoklást is mi szövegeztük meg, azért, hogy ahhoz a célhoz, amit a kormány kitalált, olyan indoklást találjunk, amely Alkotmánybíróság előtt is megállja a helyét. Tehát ha megkeresnek minket, mi segítünk.
(18.10)
Ha nem keresnek meg, természetesen nem tudunk segíteni. Azt meg nagyon nem szeretem, ha utólag kell olyan szakban véleményezni a jogszabályt, amely, mondjuk, egy parlamenti szak, mert ott már a szakmai érvek mellett politikai érvek is bekapcsolódnak a vitába, és az adatvédelmi biztos szakmai véleményét óhatatlanul valamilyen politikai csatározásokba involválják, és ez természetesen nem hasznos, nehogy elvesszen így a szakmai jelleg.
Végezetül, mindhármunk nevében szeretném én is megköszönni a jókívánságokat, és minden kedves képviselőnek békés, boldog karácsonyt és új esztendőt kívánok.
Köszönöm szépen. (Taps.)
