GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány évvel ezelőtt meglehetősen nagy vihart kavart egy kutatás közzététele, amikor is a kisebbségi ombudsman megbízásából elkészült kutatás számai azt mutatták, hogy a leendő pedagógusok, vagyis a pedagógushallgatók 14 százaléka kifejezetten rasszista, közel 40 százaléka előítéletes, 36 százaléka enyhén előítéletes, és mindössze 7 százalék azok aránya, akik előítélet-mentesen, nyitottan és toleránsan tekintenek a Magyarországon élő legnagyobb kisebbségre, a cigányságra.
Nem is olyan régen Vásárhelyi Mária publikált egy kutatást, amelynek eredménye hasonló. Ez azt mondja, hogy a leendő történelemtanárok közel egyharmadának a zsidósággal kapcsolatos nézeteiben az antiszemita, kirekesztő attitűdök dominálnak, 29 százalékukat a véleményalkotásban a bizonytalanság jellemzi, és mindössze 39 százalék azok aránya, akik konzekvensen demokratikus álláspontot képviselnek ebben a kérdésben. A megkérdezett történészhallgatók kétharmada szerint a cigányok többsége nem rendes ember; csaknem minden második diák úgy véli, hogy a cigányok semmit nem tesznek azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és közel ennyien vannak, akik szerint a cigány lakosság számának növekedése veszélyt jelent a többségi társadalom számára. A megkérdezettek több mint egyharmada úgy gondolja, hogy a cigányokat kényszeríteni kellene, hogy úgy éljenek, mint a többi ember, és ugyanennyien vannak, akik szerint a cigányok körében a bűnözésre való hajlam genetikus adottság. Minden ötödik történészhallgató a kutatás szerint nyíltan támogatja a cigány lakosság szegregációját. A történész szakos egyetemi hallgatók 36 százalékát e szerint a kutatás szerint egyértelműen rasszista, cigányellenes beállítódás jellemzi, egynegyed részük véleményalkotásában keverednek a rasszista és a demokratikus beállítódást jellemző jegyek, és megint csak mindössze 39 százalék a következetesen demokratikus álláspontot képviselők száma.
Mi történik ezzel a kutatással az elmúlt közel egy hónapban? Aki figyeli ennek utóéletét, az láthatja, hogy a gogoli mondáshoz, miszerint ne a tükröt okold, ha a képed ferde, nem mindenki tarja magát ebben az országban. Vannak, akik megpróbálják letagadni, ugyan nem értenek a dolog módszertanához, de megpróbálják megkérdőjelezni a szociológiai kutatás hitelességét és eredményességét. Én még olyan tévéműsorban is voltam, ahol olyan egyetemi hallgatók, akiknek az egyetemén készült ez a kutatás, először megpróbálták letagadni, hogy egyáltalán ezt elvégezték, utána pedig azzal kötöttek bele, hogy az egyetemi vezetéstől nem kértek engedélyt ennek az egyébként nem létező kutatásnak a lefolytatására.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Rasszista, antiszemita jelenségek a világ minden pontján, a fejlett nyugati társadalmakban is vannak, sajnálatos módon. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogyan reagál erre a társadalom, és hogyan reagál erre főleg a közélet, a politika. A kérdés például az, hogy ha a tévében vezetünk műsort, akkor megengedjük-e magunknak azt, hogy többmilliós nyilvánosság előtt hétről hétre a cigányellenes előítéleteket felerősíteni képes cigányvicceket meséljünk. A kérdés az, hogy ha már egyszer politizálunk, akkor képesek vagyunk-e következetesen és egyértelműen elhatárolódni a kirekesztő gondolatok és a kirekesztésre törekvő politika minden egyes jelenségétől, vagy pedig a szavazatszerzés reményében kokettálunk ezekkel a szélsőséges eszmékkel.
Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége szerint az antirasszista világnap kiváló alkalom arra, hogy elgondolkodjunk közösen azon, hogy igenis, nemzeti konszenzusra van szükség a rasszista, antiszemita gondolatok, jelenségek, a kirekesztést célzó politika következetes elutasításában. Ajánlom képviselőtársaim figyelmébe a tolerancia.hu weboldalon megtalálható tízparancsolatot. Azt gondolom, hogy ezt valamennyi országgyűlési képviselő aláírhatná, lett légyen szó szocialistáról, liberálisról vagy konzervatívról.
Befejezésképpen szeretnék önöknek egy rövid szöveget olvasni. Így szól: „Korunkban a világot mint egészt rázza meg a keleti és nyugati ideológiák közötti versengés. A Földnek szinte nincs olyan szeglete, mely ne roskadozna valamilyen sajátos ellentét terhe alatt. A muzulmánok gyanakvással nézik a nem muzulmánokat. Menekültek barátságtalan tájakon bolyonganak. A világ számos színesbőrű népe a fehérek méltánytalanságának áldozata, akik képzelet szülte fajvédő tételek segítségével igazolják méltánytalan bánásmódjukat. Számos, véget nem érő ellenségeskedés oka az érdekek valóságos konfliktusában keresendő, úgy véljük azonban, hogy legtöbbjük képzelt félelmek terméke. Persze a képzelt félelmek is képesek valóságos szenvedést okozni.” Írta az az Allport nevű szociológus 1953-ban ezeket a sorokat, aki az előítélet kutatásának egyik legnagyobb tudósa volt, és megjegyzem, akinek kutatásait annak idején az Egyesült Államokban nem kisebb közfelháborodás követte, mint Vásárhelyi Mária előbb idézett kutatásait.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
