SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti alaptanterv revíziója során végrehajtott változások röviden a következőkben foglalhatók össze: az alaptantervi szabályozás kiterjesztése tizenkét évfolyamra, a követelményrendszer fejlesztő jellegének és a képesség-központúságnak az előterébe helyezése, a tudás integratív, tantárgyközi elemeinek hangsúlyozása. Ugyanakkor erősödött a Nemzeti alaptanterv alaptantervi jellege.
Alaptanterven azt a tantervtípust értjük, amely a minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető tartalmát, követelményeit foglalja magába, meghatározza az általános képzés keretében zajló nevelő-oktató munka kötelező közös céljait, valamint a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. A jelenleg érvényben lévő NAT-tól eltérően viszont nem tartalmaz ezen túlmenő részletes követelményeket. Ez a több országban is alkalmazott tantervtípus különösen alkalmas arra, hogy megvalósítása során ténylegesen érvényesülhessen az intézményi és pedagógusi önállóság, kellő teret kaphatnak a helyi szakmai döntések, az innovációs törekvések, a modern műveltségi tartalmakat és pedagógiai gyakorlatot egyaránt tartalmazó tantárgyi programfejlesztések.
A Nemzeti alaptanterv tartalmát érintő kérdésekben az OM törekedett a társadalmi konszenzus megteremtésére, ezért 2003. május 31. és október 13. között széles körű szakmai és társadalmi egyeztetések folytak. A munkaanyagot vitára bocsátottuk a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai és társadalmi szervezetek, a megyei pedagógiai intézetek, az OM háttérintézményei, a pedagógusképzést folytató egyetemek és főiskolai karok, az oktatási intézmények, az iskolák és a szélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával. Októberben a szakszervezetekkel, majd az egyházakkal is egyeztettünk a változásokról.
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a kormányrendelet tervezetét véleményezte a Közoktatás-politikai Tanács, egyetértési jogát gyakorolta az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság. A szerkesztők a szövegezés során igyekeztek valamennyi érdemi véleményt figyelembe venni. A legvitatottabb kérdés kétségtelenül az volt, hogy a Nemzeti alaptanterv nem tartalmaz olyan tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait s a többi. A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata során kívánatosnak tartottunk csak olyan tananyagtartalmakat megjeleníteni, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelenítik meg, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt.
A közoktatási törvény számos paragrafusa szól a bevezetés ütemezéséről. Az Oktatási Minisztérium 2004 januárjában kerettantervi mintákat bocsát az iskolák rendelkezésére, ezzel segítve a pedagógiai programok felülvizsgálatát. Ezeket a dokumentumokat a fenntartók április 15. és június 30. között hagyják jóvá. A Nemzeti alaptantervet 2004. szeptember 1-jén az első évfolyamon - hangsúlyozom, az első évfolyamon - vezetik be, a tartalmi szabályozás egész rendszere pedig 2016-ra alakul ki. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a további kerettantervi minták alapján magas színvonalú, bemért, kipróbált oktatási programok, programcsomagok szülessenek.
Úgy gondolom tehát, hogy az ellenzék aggályai, aggodalmai nem jogosak. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)
