BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! 1998 nyaráról Kiss Elemér akkori miniszter következő mondatát szeretném idézni önöknek: „A turizmus támogatásának értékét megőrizzük, ha a lehetőségeink azt biztosítják, akár tovább növeljük.” Hallottuk azóta sok téren, sokhelyütt a kormánynak azon korábbi nyilatkozatait, amelyekből azután az illetékes ágazat, amelyre ezek a kijelentések vonatkoztak, semmi konkrétumot nem tapasztalt. Kiss Elemér azóta már távozott a kormányból; úgy tűnik, vele távozott a kormány korábbi ígérete is.
Nézzük meg, mit tett ezen a téren a polgári kormány? 1998-ban a turisztikai támogatások mértéke 6 milliárd forint volt, mely többszöri növekedés következtében 2002-re elérte a 30 milliárd forintot. Tehát ötszörös növekedést sikerült a négy év alatt realizálni.
Ehhez képest mi történik most? A 2002-es szinthez képest fele alá csökkent a jövő évi turisztikai támogatás összege, hiszen a jövő évben nem fogja elérni ez az összeg a 15 milliárd forintot. Az egészségturizmus, a turizmuson belül az egyik legsikeresebb ágazat, szintén egyre rosszabb helyzetben gazdálkodik, és az a kevés pénz is, amely elosztásra kerül, úgy tűnik, nem a projektek minősége és életképessége, hanem az illető polgármesterek és országgyűlési képviselők politikai hovatartozásától függ. Hiszen nézzük az idei támogatásokat! A 23 pályázatból, amely támogatást kapott, 22 olyan területhez tartozik, amelynek vagy a polgármestere, vagy az országgyűlési képviselője szocialista.
Kérdezem ezért a tisztelt miniszter urat, miért kezeli mostohagyerekként a turizmus területét a Medgyessy-kormány. Az egyre csökkenő források elosztását miért politikai alapon teszi a nagytőke kormánya? Hogyan fordulhatott elő az, hogy a nemzeti turizmus legversenyképesebb ágazata - az egészségturizmus - kimaradt a nemzeti fejlesztési tervből?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
