DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljesen jogos a felvetés, amit az MSZP illetékes munkacsoportja részéről ön most tett. Valóban, a minisztériumon belül is folyik egy műhelymunka, amely ennek a felvetésnek, illetve az ehhez hasonló típusú felvetéseknek a vizsgálatát célozza. Történetesen tehát arról lenne szó, hogy olyan banki konstrukciók kialakítása lehetne a jövő egyik lehetséges útja, amelyik tekintettel van a mezőgazdaság bizonyos sajátosságaira, jelen esetben az ön által említett kertészeti kultúrák tekintetében a gyümölcsültetvények világában említett termőre fordulásra.
Ezen a ponton el kell mondani azonban, hogy az európai uniós csatlakozásunk ebben a tekintetben túl sok változást nem fog hozni, már a szó gyakorlati értelmében, hiszen általában a gyümölcs vonatkozásában a mostani kvótarendszer, ami egyébként a csatlakozási szerződésben is előjön, bőséggel teret ad főképpen az ültetvények megújítására, a kiöregedett ültetvények cseréjére, sőt, bizonyos értelemben szerény növekményre is.
Amikor azt mondjuk, mondtuk az elmúlt másfél évtizedben, hogy az agrárium tekintetében jelentős szerkezetváltásra van szükség, akkor egyben azt is hozzá kell tegyük, hogy a termelőknek joguk van ebben a szerkezetváltásban aktívan szerepet játszani, vagyis a korábban esetleg nem sikeres vagy nem gazdaságos tevékenységüket másra cserélni. Én csak biztatni tudom a gazdákat: aki úgy gondolja, hogy ő a maga körülményei okán például a gyümölcsültetvények telepítésével hosszabb távon jobban fog járni, az nyugodtan tegye ezt, megteheti, biztatjuk, mi több, különböző konstrukciókkal támogatjuk, kiegészítve ezzel az elemmel, amit ön is felvetett.
(9.20)
Ami a falusi jövedelmekre vonatkozik - mert ön alapvetően ebből a szemszögből vizsgálta ezt a kérdéskört -, én úgy látom, hogy nemcsak ennek a kormánynak, de az egész társadalomnak hosszabb távon is szolidaritást kell vállalni a vidéken, főleg a kistelepüléseken élőkkel, akik az ön példájában is adott esetben egy- vagy kéthektárnyi földön gazdálkodnak.
A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja és a Szocialista Párt képviselői pontosan ebbéli indíttatásból dolgozták ki azt a koncepciót, ami munkanevén eurofalu néven lett ismert az elmúlt napokban, amely pontosan azt célozza, hogy a vidéken élők miként tudnak több és jobb munkahelyhez jutni, miként tudják a lakhatási körülményeiket javítani, illetve hogyan tudják az egészséges életmód jogát érvényesíteni. Egyébként tényleg az a jelszava ennek a vidékfejlesztési koncepciónak, hogy csináld jobban vagy csinálj mást, annál is inkább, mert én azt gondolom, hogy az elmúlt éveknek, évtizedeknek helyenként meglehetősen hibás agrárpolitikája mindig arra a növényre vagy állatra koncentrált, ami azon a földön élt vagy mozgott, de én azt hiszem, hogy a Szocialista Párt, a szocialista kormány jól teszi, amikor kicsit kitekintőbb módon magával az emberrel is foglalkozik, aki azon a vidéken, abban a faluban, azon a kistelepülésen él.
Az elnök úr kérdésére picit még visszautalva szeretném elmondani, hogy a mostani támogatási modellek, ültetvénytámogatási modellek az uniós csatlakozásunkat követően is tovább fognak élni, az Unió lehetővé teszi, mi több, a saját politikájával, a közös mezőgazdasági politikájával is elismeri a különböző ültetvénytámogatási rendszerek létjogosultságát. Mindösszesen korlátozó jelleggel egyedül az alma, a körte, az őszibarack és a szőlő vonatkozásában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) létezik egyféle kvótarendszer, de nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kvótarendszer nem valamiféle fizikai erőszaktétel, hanem egyszerűen a piaci impulzusoknak a szabályozás útján való közlése az érintettekkel.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
