DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A végtelen mélyből is magasra törő örök emberi vágyat a kicsi falu, Érmindszent szülöttje, Ady Endre a maga csodálatos szimbólumnyelvén, a valóság és az álom együtthatásában így látta, idézem: “Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De … Tisza, Duna Oceánig hordják a habját.”
Bizony, sokáig kellett várni, míg a 2000. év fordulója után úgy tűnt, a költői látomás valósággá érhet. A történelem lehetőséget adott arra, hogy az érmindszenti kis szülőház magához ölelhesse az óceánt elért fiát; hogy az ér pocsolyás vize mellett felfedezzék az előbukkanó termálvizet, amely valódi kincset jelenthet; hogy meglássák végre a természet szépségét, tágasságát, a falu elérhetőségét; hogy Érmindszent hatalmas és vonzó szellemiséget sugalló voltát, geológiai és földrajzi, valamint természeti adottságait összefonva reprezentatív, gyakorlatilag megvalósítható és számtalan haszonnal járó koncepció születhessen. E koncepció nemcsak egy nagy költő szülőhelyét emeli ki az ismeretlenségből, hanem a mindig oly szerencsétlen sorsú Érmellék térség- és vidékfejlesztési tendenciáját is jelenti.
A koncepció magában foglalja természetesen végre egy Adyhoz méltó emlékhely megteremtését, de az olyan nagyon gyakorlati szempontokat is, mint a termálvíz hasznosítását, a gyógyturisztikai lehetőségek megteremtését, a gyógyfürdő mellett szálloda létesítését, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésével, konferenciai rendezvényekre módot adó létesítmények létesítését, azaz olyan nagy ívű és horderejű beruházást, amely sokféle és sok munkát kínál Érmellék magyar és román lakosságának, anyagi és szellemi felemelkedéshez juttatva őket. Ez a valóban vonzó koncepció a Királyhágó-melléki református egyházkerületben készült - természetesen. Hiszen Érmindszent ehhez az egyházkerülethez tartozik, ott gondolkodtak az emberek végtelen szegénységének megoldásáról. Éppen ezért itt jutott eszükbe és itt dolgozták ki ezt az egész térség jövőjét meghatározó programot.
Nagy gyakorlati érzékre vallott, hogy a magyar kormányhoz a Széchenyi-terv keretében nyújtották be elgondolásukat az anyagiak biztosítása végett. 2002-ben a tervet felülvizsgálták, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Gazdasági Minisztériummal megállapodott kötött és írt alá arra nézve, hogy a 2002. év egyházi kulturális alap előirányzataiból ezt a térségfejlesztő programot 320 millió forinttal támogatja a magyar állam.
(21.00)
A beruházást egy szegedi kft. megtervezte. Így minden készen állt ennek a speciálisan irodalmi és egyházi, de legnagyobb volumenben általános feladatok megoldására képes beruházás megkezdésére. Mindenki hitt a terv teljesülésében. Ady születésének 125. évfordulója alkalmából a főépület alapkövét is lerakták, amelyet az ökumenikus szellem jegyében Tempfli József nagyváradi püspök is megáldott.
A bizalom nem ingott meg akkor sem, amikor a Medgyessy-kormány létrejötte után a koncepció támogatásának ügye a Miniszterelnöki Hivatal vallásügyi államtitkárságához került. Ott a címzetes államtitkár személyesen biztosította az érdekelteket arról, hogy az elnyert támogatást tartalmazó megállapodás rövidesen aláírható. Ez a “rövidesen” kitétel azonban váratlan és meghökkentő módon gyakorlatilag azt jelentette, hogy mind a mai napig nem írták alá vagy nem írhatták alá a hivatkozott megállapodást. Hogy miért? Csak azért, mert időközben a támogatást, úgymond, eltérítették. Ez a 320 millió forint esetében legalábbis érdeklődést kelt, felvetve a kérdést: itt vajon mi történhetett?
Tisztelt Ház! A kérdésre a választ holnap, napirend utáni felszólalásomban kísérlem meg megadni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
