FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE, a számvevőszéki bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt számvevőszéki Elnök Úr és Vezetőtársai! Miniszter és Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság megtárgyalta az Állami Számvevőszék által elkészített, elmúlt évi tevékenységüket bemutató jelentést.
A bizottságunk tartalmas és színvonalas munkaként minősítette a jelentést, részben azért, mert rendkívül jó összegzést ad az elvégezett ellenőrzésekről és az elvárt, illetve megvalósult intézkedésekről. Az elnök úr szavaira hivatkozva ugyanakkor valóban nemcsak hibalistákat olvashatunk, hanem az okokra is rávilágító elemzéseket. Mögöttük igen gyakran több éve húzódó, rendszerbeni beavatkozást igénylő gondok állnak. Ismételt számbavételük megoldandó feladatként az országgyűlési képviselők számára is nagyon hasznos lehet, de a kormány ugyancsak meríthet belőle.
Különösen értékesnek és elgondolkodtatónak tartottuk a költségvetési kiadások belső arányait tízéves múltra visszatekintően bemutató táblázatot. Bár az adatok leegyszerűsítettek, és az államháztartás kiadásainak 50 százaléka rejtve marad, mégis kiderül, hová jutottunk a rendszerváltáskor megálmodott nagy ellátórendszerek, így a nyugellátás, az egészségügy, az oktatás fejlesztésével. Már most megjósolható: sokan sokféle értelmezéssel fognak még erre a táblázatra hivatkozni.
A jelentés pontosan tükrözi az Állami Számvevőszék vezetőinek és kollektívájának értékeit: magas színvonalú, jövőbe mutató szakmai munka, az aktuális botrányok és a politika kizárásával. Munkájukat ezúton is megköszönöm. A bizottságunk ennek szellemében jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel ajánlja az Országgyűlés figyelmébe a jelentést.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően a számvevőszéki bizottság országgyűlési határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, ami az Állami Számvevőszék 2002-es tevékenységéről szóló jelentés elfogadását szorgalmazza. Miután megállapítottuk, hogy az Állami Számvevőszék az alkotmányban és a törvényekben előírt kötelezettségeit 2002-ben is teljesítette, a határozati javaslat 1. pontjában ennek rögzítését javasoljuk. A 2. pontban szeretnénk, ha az Országgyűlés megerősítené az Állami Számvevőszék stratégiai céljait és nemzetközi kapcsolatai fejlesztését támogató, tavaly elfogadott határozatát.
A jelentés, hasonlóan az előző évekhez, nemcsak az ellenőrzési tevékenységet mutatja be, hanem a hivatal működését, gazdálkodását is értékeli. Ezen túlmenően az ellenőrzési munka fejlesztése tekintetében ugyancsak iránymutatást ad. A zárszámadási ellenőrzési rendszer kiépítése és annak teljes körűvé tétele már korábban megfogalmazódott, a felkészülés megtörtént, a munka jelentős ráfordítással elkezdődött. A jelentés azonban utalást tesz - és ezt az elnök úr itt is elmondta - a jogszabályi háttér és néhány tárca esetében a költségvetési források hiányára. Ezt a bizonytalanságot kívánjuk feloldani a korábbi határozatrész ismételt beemelésével. Ugyancsak erre van szükség a legfőbb állami ellenőrző szerveket tömörítő világszervezet 2004-ben Budapesten megrendezésre kerülő kongresszusa anyagi feltételeinek biztosítása esetében.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék munkájában meglehetősen nagy részt képvisel a közel 3200 helyi önkormányzat ellenőrzése. Noha a vizsgálatokra fordított erőforrások egyre növekszenek, a számvevőszéki törvényben rögzített feladatkör értelmezése az ellenőrzések gyakoriságát és mélységét illetően pontosítást tesz szükségessé. A határozati javaslat 3. pontjában az Országgyűlés mindezt figyelembe véve egyetértését fejezné ki azzal, hogy az Állami Számvevőszék választási ciklusonként minden helyi önkormányzatnál legalább egy alkalommal ellenőrzést végez, és ezen belül az átfogó ellenőrzéseket a jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező, közel 300 fővárosi, megyei, kerületi, városi önkormányzatra összpontosítja.
Az utóbbi meghatározás kifejezetten üdvözlendő, mert hozzájárul az ellenőrzés elmélyítéséhez. Mindez a nyilvánosság erősítésével is párosul, amikor a jövőben a legnagyobb önkormányzatok átfogó ellenőrzéseiről készült jelentések önkormányzatonként kerülnének közreadásra. Az Állami Számvevőszék ezen törekvése feltétlenül támogatandó, hiszen a nyilvánosság szükségessége és visszatartó ereje nem kétséges.
(10.20)
Végül a határozati javaslat 4. pontjában felvetjük a számvevőszéki törvény módosításának szükségességét. Az 1989-ben elfogadott törvény egyes rendelkezései már tizennégy alkalommal lettek módosítva, más-más törvények, más-más célok érdekében. Az eseti beavatkozások nyomot hagytak, és egyre inkább felmerül a rendszerszemléletű formai és tartalmi áttekintés igénye. Néhány héttel ezelőtt a közpénzek és a köztulajdon átláthatóbb, hatékonyabb hasznosítását szolgáló törvényjavaslat tárgyalásakor mindezt átéltük. Miközben az állammal üzleti kapcsolatban lévő magáncégek ellenőrzése újabb feladatokat ró az Állami Számvevőszékre, ami magától értetődően együtt jár a számvevőszéki törvény módosításával, szembesültünk az eredeti törvény számos megfogalmazásának értelmezési problémájával. Köztük az egyik éppen az önkormányzati ellenőrzések gyakoriságát, mélységét érinti, amire az imént már utaltam.
Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének kiigazítása, kisebb-nagyobb pontosítások elvégzése egyaránt kívánatos. Például alelnököket akarunk választani, miközben a törvény elnökhelyettest említ. Az önkormányzatoknál vizsgálódnak, holott a felhatalmazás csak a tanácsokra vonatkozik. Nehezen értelmezhető az előzetes ellenőrzés intézménye. További felsorolás nélkül talán ennyiből is kiderül, miért szeretnénk, ha az Országgyűlés szükségesnek tartaná a számvevőszéki törvény módosítását.
Tisztelt Képviselőtársam! A számvevőszéki bizottság az Állami Számvevőszék 2002. évi jelentését 10 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Ugyancsak ilyen szavazati aránnyal fogadtuk el az általam most beajánlott országgyűlési határozat tervezetét, amelyhez az önök támogatását kérem.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
