ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi vezérszónoklatok és viták alapján el szeretném mondani, hogy ha 2001-ben ez a törvény így, ebben a formában került volna a parlament elé, egészen biztos, hogy ugyanezeket a problémákat, gondokat, amelyeket most a mai ismeretekkel is kiegészítve a Magyar Demokrata Fórum részéről fel kívánok vetni, akkor is felvetettem volna.
Megfogalmazódott Podolák képviselőtársam részéről, hogy miért nem 2001-ben született vagy került a parlament elé ez a törvény. Hiszen 2001 novemberében tárgyaltuk a magyar energiatörvényt, és ha van egy folyamatosság a rendszerben, akkor energiatörvény, gáztörvény és utána az egész liberalizációt le lehet zárni.
Szeretném kihangsúlyozni azt is, hogy 2001-ben a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja, Gémesi György, Németh Zsolt, Szászfalvi László kezdeményezte a '90 és '93 közötti gázközművagyon elosztásának kérdését. És amikor az előző kormány időszakában közel 50 milliárd forint értékben az önkormányzatok ezt a gázközművagyont megkapták, akkor kezdeményeztük azt is, hogy ne csak '93-ig, hanem '93-tól '95-ig is történjen meg ez a felülvizsgálat. Ez a múlt év folyamán tulajdonképpen befejeződött, ennek alapján az önkormányzatok megközelítőleg plusz 12 milliárd forinthoz tudtak hozzájutni.
Szeretném kihangsúlyozni, már a mai vitában a miniszter úr szavaiból is érezhető volt, és az eddigi vitákban is a Magyar Demokrata Fórum álláspontja abban a három kérdésben, amelyben kifogásoltuk az uniós törvénymódosítással kapcsolatos megfelelőséget, kifogásoltuk a gázközművagyon átadásának kérdését, valamint a kompenzáció kérdését… - ma reggel az újságban már a kompenzáció egy bizonyos eleme megjelent.
Ezek már örömmel töltenek el bennünket abban az irányban, hogy valóban az eddigi vitákban kifejtett MDF-es álláspontok valami úton-módon a figyelem középpontjába kerültek, és ezáltal bizonyos kérdések átgondolásra is kerültek. Hiszen Podolák képviselőtársam ma már mondta, hogy a jogi szétválasztás kérdése mégis erőteljesebb kell hogy legyen.
Szeretném kérni miniszter urat, hiszen ezt tavaly novemberben, a vita során is elmondtam, és felhívtam Keller államtitkár úr figyelmét is: Magyarországon '95-től 2001-ig bezárólag több területen, több térségben gázberuházások történtek, állami, önkormányzati és lakossági hozzájárulással. Akkor is kértem ezen időszak tiszta viszonyainak kialakítását, hiszen tudom, saját térségemben, Ajka, Somló, Devecser környékén is '96-tól indultak meg a beruházások, több szolgáltató részvételével, de maga a gázközművagyon minden esetben átkerült a szolgáltatóhoz. Ez egy óriási nagy kérdés, milyen viszonyok között, milyen feltételekkel, hiszen állami, önkormányzati és lakossági források is voltak bent. Ahhoz, hogy tisztán láthassunk ezen a területen, ezeket mindenképpen felül kell vizsgálni és meg kell vizsgálni.
Nagyon fontos kérdés, és a Magyar Demokrata Fórum több alkalommal is kihangsúlyozta, hiszen tudvalevő, hogy 2003 nyarán lesz az Európai Unió végleges, új gáztörvényének kialakítása. Ha a mostani gáztörvényt nyomatékosan és tényleg megfelelően végigtanulmányozva próbáljuk összehasonlítani az eddig az Unió által is megadott direktívákkal, akkor három területen még a mostani törvény sem fog megfelelni az uniós törvényeknek.
Ugyan az MSZP-frakció részéről úgy fogalmazták, hogy majd akkor hozzá kell igazítani, ezek kis volumenű kérdések, de három területen, a tevékenység szétválasztásával kapcsolatos rendelkezéseknél, az átállási költségekkel kapcsolatos rendelkezéseknél, valamint a piacnyitással kapcsolatos rendelkezéseknél tér el mostani formája az uniós, esetleg nyáron elfogadandó, majdani gáztörvénytől. Amit kihangsúlyoztunk a tevékenységi körnél, az nem a számviteli szétválasztás, hiszen 2002 novemberében az EU-tagállamok között politikai egyetértés született az új gázdirektíva tárgyában, amely megköveteli a két tevékenység jogi szétválasztását. A számviteli szétválasztásnak nincsenek hagyományai sem az iparágban, sem a magyar hatályos számviteli gyakorlatban.
A jogi szétválasztás egyértelműsítené a jelenleg meglehetősen kusza személyi felelősségi hatáskörök megoszlását az engedélyes társaságoknál, világosabbá és átláthatóbbá tenné a szerződéses viszonyokat, valamint az egyes tevékenységek közötti pénzmozgásokat.
(11.40)
Jogi szétválasztás esetén korszerűsödhetnének az árszabályozási, ciklusonkénti és az egyedi költség-felülvizsgálatok. Az azonos tevékenységet végző vállalatok összehasonlítása és elemzése gyorsabban, rugalmasabban, szűkebb adatszolgáltatási körrel is hatékonyabban működne. Ez az egyik ilyen kérdés, amit mindenképpen ki szeretnék emelni.
A másik az átállási költségeknél: a gáztörvénnyel kapcsolatosan a tervezet a jelenlegi formájában az utolsó pillanatban az átállási költségekkel kapcsolatban olyan módosításokon esett át, amelyek ellentmondásossá és gyakorlatilag végrehajthatatlanná teszik a törvényt. Az átállási költség fogalma a törvényben egyáltalán nem definiált, nem meghatározott, hogy ki és miért igényelhet átállási költséget, ki fedezi azt, milyen módon kerül kifizetésre. Ilyen például az 56. §, amely pont tartalmazza, hogy a miniszter szabályozza a földgázvásárlási szerződések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek meghatározásának és bizonyításának módját, valamint a feljogosított fogyasztók piacra lépése következtében a hosszú távú szerződésekből származó terheknek a földgázpiac szereplői közötti felosztásának szabályait. Az EU állásfoglalása szerint befagyott költségek a piacnyitással kapcsolatban a termelésben felmerülő költségek lehetnek. Tehát más költséget, mint befagyott költséget maga az Európai Unió sem tud elismerni. Ezt lehetne tovább fokozni, de ezt majd módosító indítványaiban a Magyar Demokrata Fórum a maga részéről mindenképpen szeretné módosítani.
Nagyon fontos kérdés a piacnyitással kapcsolatos rendelkezéseknél, a 36. §-nál, hogy a feljogosított fogyasztók szabad piacra való kilépése nagyon nehézkesen működik, extrém esetben akár két év is eltelhet a közüzemi szerződések felmondása és a felmondás életbelépése, vagyis a szabad piacra történő kilépés között. Tehát ebben is mindenképpen egyfajta változást kell majd kialakítani. Ez nagyon fontos kérdés, hisz az Európai Unión belül sem ismerik el az import és a hazai kitermelésű gáz árának kérdését, egységes árat próbál megfogalmazni és alkalmazni. Ebből a szempontból a gázkitermelőnél körülbelül 40 milliárd forintos többletbevétel fog származni abban a pillanatban, amikor az egységes árszabályozás meg fog valósulni. Nagy kérdés, hogy a befizetés után, pontosan ebből adódóan, mekkora összeget fog az állam a saját költségvetésében tudni, és mekkora összeget tud ebből az állam a maga részéről a költségvetéséből kompenzációra fordítani.
Ami nagyon érdekes kérdés, és amit nem találtunk magában a törvénytervezetben, ez az adatátvitel és irányítástechnika kérdése. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen biztosan sokan emlékeznek arra a hírre, hogy a tavalyi év nyarán körülbelül harminc német motoros jött Tatabánya irányában, megálltak, és hirtelen mindenki nekiállt a telefonját használni. Abban a pillanatban Tatabánya vízellátásában egyfajta kaotikus állapot alakult ki. Ha nem szabályozzuk magában a törvényben az adatátvitelt, irányítástechnikát, akkor adott esetben a földgáz esetében sajnos ennek sokkal súlyosabb következményei lehetnek, hisz maga a földgáz az elmúlt időszakban, ahogy tapasztaljuk és tudjuk, nagyon sok halálos kimenetelű balesettel járt. A másik oldalon pedig olyan nagy gazdasági társaságok vannak a földgázrendszerre ráfűzve, amelyeknél ha egy ilyen telefonos adatátviteli, irányítási rendszer alakul ki, pillanatok alatt csődbe viheti a gazdasági társaságot. Gondolok egy üveggyárra, amelyik adott esetben kemencéit gázzal működteti, vagy lehetne tovább fokozni, hogy milyen területeken okozna ez kaotikus állapotot.
Ismert, hogy az európai gerincvezeték-rendszereknél az adatátvitel nagyon korszerű. Az elmúlt négy-öt évben, amikor a MOL szétválasztotta a gázszolgáltatást, az adatátviteli kérdést és irányítástechnikai rendszereinek a kérdését, egyfajta korszerűsödésen ment keresztül. Sajnos a '97-es privatizáció után a jelenlegi szolgáltatói szektornál nem történtek meg azok a befektetések, beruházások, amelyek ugyan nagy pénzt igényelnek ahhoz, hogy egy valóban korszerű rendszer ki tudjon alakulni, és így a gerincvezetéktől az igénybe vevőig történő adatátvitel és annak a teljes irányítástechnikai rendszerének a korszerűsödése nem következett be. Ha tehát további piacnyitás következik be a szolgáltató területén, akkor igenis a törvénybe nagyon szigorúan bele kell foglalni, hogy adott esetben a liberalizáció folytán a szolgáltatás területén milyen felelősség terheli a szolgáltatói szektort a gerinctől az igénybe vevőig. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a 16. §-ban a meghatározott feladatok teljesítéséhez olyan technológiai, távközlési, kommunikációs rendszert kell alkalmazni, amely a kor műszaki színvonalának megfelelően biztosítja az együttműködő gázrendszerek biztonságos üzemeltetését, továbbá megfelelő információt biztosít az érdekelt felek részére. A részletes szabályokat végrehajtási rendeletben kell majd később szabályozni, de erre külön felhívnám a miniszter úr figyelmét, hisz magában a törvényben ez nem lelhető fel, és magának a rendszernek a biztonságos működése elengedhetetlen feladat.
A következő ilyen kérdéscsoport a Magyar Energia Hivatal kérdésköre. Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiatörvény megfogalmazásával kapcsolatos hozzászólásokat megpróbáltam összegyűjteni, és idéznék ezekből. “Egyetlen szakértői vélemény sem támogatja azt az álláspontot, hogy a Magyar Energia Hivatal közvetlenül a kormány alá tartozzon, mindegyik tételesen az Országgyűlés alá rendelését tartja kiemelkedően gazdaságilag is fontosnak.” Ezt ma már Kuncze Gábor is a maga részéről és Podolák György is elmondta. Amit most idéztem, 2001. november 7-én és pont Podolák György képviselőtársam az energiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg. De szeretnék egy másikra is rátérni: “A Magyar Energia Hivatal igazi függetlensége és ereje akkor állítható be véleményem szerint, de azt hiszem, sokunk véleménye ugyanaz - hiszen évek óta ezt a patkó mindkét oldalán gyakorta mondjuk -, ha a Magyar Energia Hivatal jogosítványai közé kerül az árnak nemcsak az előkészítése, hanem az ár meghatározása is, ezen túlmenően, ha a Magyar Energia Hivatal felügyeletileg a minisztertől az Országgyűlés alá kerül.” Ezt Szalay Gábor 2001. november 29-én mondta, aki jelenleg a Gazdasági Minisztérium államtitkára, és szeretném, ha ezt a véleményét azóta se változtatná meg, és egészen biztos vagyok benne, hogy nem is fogja változtatni, és ha a Magyar Demokrata Fórum ezzel kapcsolatosan módosító indítványt nyújt be, bízom benne, hogy el is fogják fogadni.
Eredeti szándékom szerint a saját indítványaimban közel 50 ajánlási pontot választottam ki. Szalay Gábor erről nagyon hosszasan beszélt a Magyar Energia Hivatal függetlenségét érintően. Azt gondolom, talán konszenzusra lehetne jutni egy olyan javaslatban, amikor azt mondanánk, hogy a kormány javaslatára a hivatal elnökét, helyettesét az Országgyűlés válassza meg. Ebben az irányban kérném az önök támogatását, gondolkodjunk együtt! Számos módosító indítvány van, gondolom, ezeket az államtitkár úr is látta, itt most miniszter úrra szeretném visszavetni ezt a szót. Ezt annak idején Göndör István képviselőtársam mondta a részletes vitában, 2001. november 29-én.
Ha tehát valóban egy korszerű energiatörvény és korszerű gáztörvény kerül Magyarországon elfogadásra, akkor igenis szükséges a Magyar Energia Hivatal státusának erősítése és a személyi felelősség hosszú távú megfogalmazása, hiszen ha egy hatéves ciklusra van az Energia Hivatal elnöke kinevezve, akkor egyrészt a felelőssége, munkatempója, hosszú távon való gondolkodása és ahhoz való viszonya egészen biztos, hogy jobban biztosítható, mint ha adott esetben bármikor felállítható, hiszen a törvénybe most az kerülne be, hogy adott esetben bármelyik pillanatban fel lehetne állítani.
A következő ilyen kérdéskör, amire szeretnék úgyszintén a magyar állampolgárok érdekében is időt szakítani, a kompenzáció kérdése. Ma reggel nekem is lehetőségem és módom volt megtudni, de ahogy miniszter úr is elmondta, 1500 köbméterig 6 százalék, 1500-tól 3000 köbméterig 8 százalék. Bennem is fölmerül az a kérdés, hogy az az állampolgár, aki idáig is vagyontalan volt, viszont a fűtési rendszerét annak idején kényszerből gázra állította át, hiszen 40 százalékos a gázenergia használata Magyarországon, viszont sem a jövedelmi viszonyai, sem a lehetőségei nem tették lehetővé azt, hogy a lakáson belül olyan korszerűsítést hajtson végre akár a lakás szigetelésével vagy egy korszerű kazán kiválasztásával, vagy korszerű, egyéb más alternatív energia felhasználásával, hogy ne lépje túl ezen értékhatárt, akkor abban az esetben ennek az állampolgárnak a javadalmi viszonyait is figyelembe kellene venni. Mert az az állampolgár, aki lehet, hogy most nagy lakással rendelkezik, luxuskörülmények között él, az összes korszerűsítést meg tudta tenni, és vagyoni viszonyai is minden további nélkül stabilak és biztosak, nem isten bizony, hogy az ő számára kell a kompenzációt biztosítani.
(11.50)
Tehát ha itt szociális érzékenységet próbál a kormány a maga részéről megfogalmazni, akkor igenis, ebben a szociális érzékenységből fakadóan az állampolgárok vagyoni helyzetét, kereseti viszonyait, családi nagyságát - tehát itt a többgyermekes családokról van szó - kellene elsődlegesen megfogalmazni és figyelembe venni.
Ebből adódóan egészen biztos, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak lesz ezzel kapcsolatosan javaslata, hiszen módosító indítványt így ehhez nem tudunk benyújtani, mert a kompenzáció egy teljesen más kérdéskör. De mindenképpen szeretnénk, hogy az eddig általunk elmondottakat egyrészt miniszter úr is és az MSZP-SZDSZ-frakció is fontolja meg, gondolja át, hiszen ma már érezhető azokból a javaslatokból, amelyeket idáig naponta hangoztattunk az elmúlt időszakban, hogy az MSZP részéről is megfogalmazódnak majd olyan módosító indítványok, amelyek abba az irányba törekednek, amit tulajdonképpen mi is elmondtunk a magunk részéről.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy maga a törvény kerettörvény, hiszen az akkori energiatörvénnyel kapcsolatosan is - hiszen benne van a bányászat, a költségvetés, az atomenergia, a propángáz kérdése - egy picit salátatörvény jellegűnek is lehet ítélni, mint ahogy ez annak idején az energiatörvénynél is megfogalmazódott. Mindenképpen szeretném, ha az atomenergia-törvény teljesen más területen fogalmazódna meg és más jogviszonyok között, törvényi keretek között kerülne megfogalmazásra.
A másik ilyen kérdéskört a miniszter úrnak szeretnék még kérdésként feltenni, hiszen '97-ben a magyar energiarendszeren belül a hagyományos széntüzelésű erőművek is privatizálva lettek egy nagyon szerencsétlen folyamat következtében, hiszen kölcsönös garanciákat vállaltak egymással szemben az ÁPV Rt. és a tulajdonosi kör is, ami nagyon szerencsétlenül jött ki, bizonyos esetekben az ÁPV Rt. és az állam is kivonult az adott ígéretek alól. Ezeknél a gazdasági társaságoknál, erőműveknél is bizonyos gázüzemű átállási kényszer van kialakulóban, hiszen a bányák bezárása folyamatban van. Ezeknél a területeknél általában ott, ahol hagyományos széntüzelésű erőművek működtek, kettős funkciót láttak el: egyrészt az energiaszolgáltatás, másrészt pedig a városok fűtésének a kérdése. Itt is egy nagyon komoly gondolkodás kellene, pontosan a gáztörvényből adódóan egy nagyon komoly gondolkodást kellene végrehajtani, hiszen ha most minden város gázüzeműre állna át, és leválasztaná az erőművi rendszerről, a távfűtési rendszerről magát a rendszert, akkor lehet, hogy egy városban 8-10-15-30 kis gázkomplexum alakulna ki, és lehet, hogy a mai gázárakhoz viszonyítva és a következő időszakban az esetleges gázárak emelkedéséhez viszonyítva a lakosság sokkal előnytelenebbül jár, mintha adott esetben az ilyen típusú erőműveknél is megpróbálunk valamilyen korszerű kompenzációt kialakítani annak érdekében, hogy ne kényszerüljenek rá a városok a gázüzemű átállás biztosítására, hanem adott esetben egy erőművi rendszeren keresztül ezt a feltételt lehessen biztosítani. Ez is a kompenzáció egy része, hiszen függővé válik az állampolgár a távfűtésen keresztül adott esetben, egy komolyabb gázátalakítási rendszerből adódóan.
Ezeket kérném a Magyar Demokrata Fórum nevében, és ha az általunk benyújtott módosító indítványok érezhetően támogatást nyernek, akkor adott esetben a Magyar Demokrata Fórum el tudja képzelni azt, hogy a gáztörvénnyel kapcsolatosan a végén a döntését meg fogja változtatni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
