DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottság ülését alapvetően a szakmai vita jellemezte. Egy alapellátásról van szó, alapvető nemzetgazdasági érdeket érint a beterjesztett törvényjavaslat vitája, annak tökéletesítése, és valamennyi képviselőt ez a szándék vezérelt a környezetvédelmi bizottságban.
Úgy gondoljuk, hogy a verseny, a piaci körülmények szabályozott megvalósítása olyan kedvező környezetvédelmi hatásokkal is jár, amit minden magyar család a bőrén fog érezni, kedvező értelemben. Ugyanakkor visszatérnék Szijjártó úr kijelentésére, hogy mit fognak önök a bőrükön érezni. Aki ennyiszer farkast kiált, az a saját bőrén fogja érezni, hogy egy idő után nem fognak hinni neki az emberek. Úgyhogy felhívom innen is a Fidesz-frakciót, hogy a szakmai vita irányába térjen vissza, a politizálást hagyja az utcára, mint eddig. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bizottsági vélemények vannak! Ez a bizottság véleménye?)
Visszatérve arra a nemzeti érdekre, ami megfogalmazódott a környezetvédelmi bizottság ülésén: úgy gondoljuk, azt a folyamatot, ami az elmúlt több évtizedben megvalósult, hogy a lakossági fűtőanyag-ellátásban a gázfűtés olyan szintre jutott - ahogy Balla képviselő úr is elmondta -, hogy Európában a második helyet foglaljuk el Hollandia után, az energiahordozók között, a fosszilis energiák között 40 százalékot tesz ki a legkörnyezetkímélőbb földgáz felhasználása, ezt a tendenciát véleményünk szerint a beterjesztett törvényjavaslat tovább erősíti, lehetővé teszi azt, hogy ne csökkenjen a lakossági fogyasztás felhasználási aránya.
Elhangzott a bizottsági ülésen, és ezt valamennyi képviselő osztotta, hogy kényes kérdésről van szó. Ezért bizonyos mértékig érthető, hogy az előző kormány nem foglalkozott ezzel, és nem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek az előterjesztésben a piacnyitás irányába mutatnak.
Úgy gondolom, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nem öncél, hanem lehetőség; lehetőség összességében is és részleteiben is. Egy ilyen részletkérdés, ha úgy tetszik, a földgázpiac nyitása, amiben nem késlekedhetünk tovább.
El kell mondjam, felmerült a vitában az is, hogy jelenleg folyamatban van a '98-ban elfogadott európai gázdirektíva módosítása, és volt, aki azt javasolta, hogy erre figyelemmel ne kerüljön most elfogadásra a beterjesztett földgáztörvény.
A többség azon a véleményen van, hogy az európai direktívában várható változás jóval kisebb mértékű, mint amekkora lépést nekünk most meg kell tenni ahhoz a piacnyitás és a piac szereplőinek szervezett együttműködése keretében, hogy egyáltalán az Unió által már pozitív tapasztalatokkal rendelkező '98-as direktíva főbb követelményeivel összhangba kerüljünk.
Annak, hogy a törvény szerint legalább négy piaci szereplő, és ezen belül az egyik maximum 30 százalékos részesedéssel vesz részt a gázkereskedelemben, vannak áttételesen kedvező környezetvédelmi hatásai is. A nem piaci alapon működő rendszerek a tapasztalat szerint - ha ezek nem kifejezetten környezetvédelmi célúak - általában rosszabb hatással valósítják meg a környezetvédelmi célokat, mint a versenyfeltételek között piaci alapon működő termelő és szolgáltató cégek. Ugyanis nemcsak a hatóságnak, az Energia Hivatalnak kell figyelni a piac szereplőit, hanem ezeknek határozott érdekük, hogy egymást is figyeljék. Tehát a piaci versenynek előbb-utóbb kedvező környezetvédelmi hatásai is lesznek.
Fontos a gáztörvény abból a szempontból is, hogy a földgáz mint leginkább környezetkímélő fosszilis energiaforrás, az ipar széles köre versenyképességének javítását is szolgálhatja.
Ez a beterjesztett törvényjavaslat az előkészítés alatt álló végrehajtási rendeletek révén, úgy gondolom, jó utat jelöl ki abba az irányba, amit a kisfogyasztók már most érzékelni fognak, ez pedig a relatív árelőny kialakulása. Többen vitatják, hogy ennek a folyamatnak, illetve ennek a gondolatmenetnek belátható időn belül lesz eredménye, de úgy gondolom, hogy mindenképpen célja a törvényjavaslatnak.
Összefoglalva: a környezetvédelmi bizottság többségi szavazattal támogatja az általános vitára bocsátást.
Köszönöm.
(10.30)
