DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem annyira ezzel a lehetőséggel élnék, hanem inkább a vitában elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni.
Elsősorban a bizottsági előadók véleménye volt olyan, amire, úgy gondolom, szükséges lenne néhány gondolat erejéig reagálnom, már csak azért is, mert az összes többi felszólalóval, beleértve egyébként a fideszes és az MDF-es ellenzéki képviselők felszólalását is, döntő többségével egyet tudtam érteni, de gondolom, ezzel az előterjesztők hasonlóan vannak.
Szűcs Lajos képviselő úr részéről hangzott el az, hogy nincs egyezség a kormányzat és a kormánypárti frakciók között. Én úgy gondolom, bárki is bármennyire próbálná ezt a dolgot beleerőszakolni ebbe a kérdéskörbe, ez nem fog sikerülni, mert az a rossz hírem vagy jó hírem van, nem tudom, kinek milyennek számít ez a hír, de egyezség van és egyezség lesz közöttünk ebben a kérdésben.
Vannak apró részkérdések, amelyekben egészen biztosan később is lehet vita - én azt gondolom, a vita soha nem árt, ha az konstruktív, szakmai és előremutató. Ha vita van, az csak javíthat mind a kormányzat tevékenységén, mind esetleg ennek a javaslatnak a tartalmán. Tehát ha lesz is vita, azt tudom ígérni, hogy egészen biztosan egyezségre fogunk jutni, mert olyan fontos kérdésnek tekintjük ezt az ügyet, amelyben csak egy egyezség vezethet megfelelő megoldásra, és ezért azt tudom ígérni, hogy mi mindent megteszünk az egyezség érdekében, és nem is látom ezt veszélyeztetve egyébként.
Urbán Árpád képviselő úr említette azt, hogy ennek a határozati javaslatnak a sorsa talán elindít egy olyan folyamatot, amely előbb-utóbb törvényben fog véglegesülni. Ezt nem egészen értettem, mert itt egy sor törvény módosításáról, néhány egészen új törvénynek ebben a szellemben történő kialakításáról van szó. Tehát erre azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, hogy nagyon sok jogalkotási feladat van még előttünk, és ennek éppen a közepén tartunk bizonyos területeken. Azt mondom tehát, hogy aki kellő gondossággal figyeli az eseményeket, láthatja, hogy a kormányprogramban megfogalmazottakhoz képest is, mind pedig a határozatban rögzítettekhez képest - hiszen Németh Erika például pontosan erről beszélt, hogy a tavaly őszi, ebben a témában tett megszólalásomhoz viszonyítva már közigazgatási egyeztetésen van a bűnmegelőzési stratégiát tartalmazó törvényjavaslat, és ezt még több minden másról el lehet mondani - igenis a kormányzat ezt nagyon komoly feladatának tekinti, részben függetlenül is az országgyűlési határozattól, annak a sorsától, hogy itt jogalkotási lépéseket kell foganatosítani.
Eörsi Mátyás képviselő úr ugyanabban az időben szólalt fel, amikor én reagáltam a kormányzat nevében - ez akkor történt, akkor még nem volt határozati javaslat. Felhívta a figyelmet arra, hogy mi mindenben kell lépéseket tennünk, jogalkotási lépéseket is - ezeket elindítottuk, tehát a munka kellős közepén vagyunk.
Nagyon sajnálom, hogy Birkás Tivadar képviselő úr azt mondta, hogy nem látjuk a javaslat anyagi fedezetét, és ez megkérdőjelezi a támogatottságot emögött. Egyrészt ha az Országgyűlés elfogadja ezt a határozatot, abban az esetben nem kérdés, hogy a szükséges pénzeszközöket elő lehet-e vagy elő kell-e teremteni. De miután nagyon komplex jogalkotási feladatról van szó, amely részben olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a kormányzat munkájának - a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően - egyébként is a részét képezik, ezért nem hiszem, hogy ha most a pénzügyminiszter vagy a Pénzügyminisztérium képviseletében bárki itt lenne, tudna konkrét pénzösszeget mondani, hogy ahhoz, hogy ennek a határozatnak a végrehajtása következetesen megtörténjen, ahhoz elkülönítetten ennyi és ennyi összegre van szükség. Ilyen pénzösszeget most valószínűleg nem lehet meghatározni, de nem is tartom ezt feltétlenül szükségesnek, mert mondom, szerves részét képezi egy sor tárca jogalkotási és egyéb feladatai végrehajtásának az, hogy ilyen jellegű szabályokat alkosson. Az igenis részét kell képezze a kormányzati munkának, hogy részben ennek a határozati javaslatnak köszönhetően is, részben - nem lehet eléggé hangsúlyozni - a civil szervezetek munkája jelentőségének köszönhetően is talán kicsit más szemüveggel kell nézni bizonyos jogalkotási feladatokat, és erre a szempontra külön is, nagyon erőteljesen tekintettel kell lenni.
Ez az, amire még egy mondat erejéig szeretnék kitérni. Én tizenhárom éve vagyok országgyűlési képviselő, és amióta országgyűlési képviselő vagyok, a legfontosabb feladatomnak a saját választókörzetemben mindig is azt tekintettem - és ez 1990 óta kisebb megszakítással Szombathely -, hogy a civil szervezetekkel való kapcsolatom meghatározza a munkámat. Én nagyon-nagyon sok civil szervezettel vagyok Szombathelyen kapcsolatban, pontosan tudom, hogy milyen súlya van a civil szervezetek tevékenységének. Úgy gondolom, nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy ebben a kormányzat önmagában nem tudna elegendő erőt képviselni ahhoz, hogy ezeket a problémákat megpróbáljuk sikeresen felszámolni. Tehát még egyszer: a civil szféra segítsége nélkülözhetetlenül szükséges.
Változatlanul azt tudom mondani, hogy a határozati javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
