KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA
KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA
KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Széchenyi, a nagy nemzetgazdász, pontosan tudta, hogy aki Magyarországon jobban akar gazdálkodni, annak mindenekelőtt politikai reformokat kell kierőszakolnia a társadalomban. Ezt a törvényt a legjobb mai gazdasági vezetők is tudják, de mit tehetnek, ha épp a politikai reformok nem akarnak sehogy sem megszületni. Aligha kereshetnek más megoldást, mint dr. Burgert Róbert, aki politikai reformok híján egy-egy magas tisztségű politikust szerzett meg jó ügyei támogatójául. Valamit mindig akarni kell, már csak azért is, hogy meg ne öregedjünk.
Az általam idézett gondolat dr. Burgert Róberttól származik, attól a sokat vitatott személytől, aki új fejlődési pályára állította Bábolnán a mezőgazdaságot, többek között 1973. május 22-én megalakította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert.
2003. május 22-én az IKR Rt. alapításának 30 évfordulóját ünnepelte. Az ünnepségen Németh Imre mezőgazdasági miniszter felavatta dr. Burgert Róbert és Tóth János cégalapítók szobrát is az IKR-parkban. dr. Burgert Róbert, aki a Bábolnai Állami Gazdaságot irányította, felismerte, hogy a mezőgazdaságban is a jól szervezett iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította az iparszerű állattenyésztési rendszereket. Majd amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált, megalapította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert, amely az iparszerű szervezettség gondolatát közvetítette.
Ezt követően valóságos technikai, technológiai forradalom kezdődött a magyar mezőgazdaságban. A nagy táblaméretek találkozása a legfejlettebb nyugati technológiával a terméseredmények, a gazdaságosság ugrásszerű emelkedését hozták. Magyarország néhány év alatt a világ mezőgazdaságának élvonalába került. Természetesen a magyar mezőgazdasági csodát nemcsak a nyugati technika és biológiai alapok alkalmazása eredményezte, nagy része a magyar embereken, a mezőgazdasági szakembereken múlott.
A CPS Közös Vállalat időközben IKR Közös Vállalattá magyarosodott, nevében őrizve az iparszerű kukoricatermelési rendszer gondolatát. Az IKR a nevet azóta is megtartotta, annak ellenére, hogy a kukorica mellett a búza, a napraforgó és a repce is rendszernövénnyé vált. Egyre több szövetkezet, állami gazdaság kívánt kapcsolódni a rendszerhez, a fejlődésben 267 taggazdaság, 600 ezer hektár integrált terület jelentette a csúcsot.
Az IKR Közös Vállalat tevékenysége magába foglalta a kutatás-fejlesztés és innováció, a termelés, az értékesítés vertikumát. A legmeghatározóbb tevékenységek: intenzív információcsere, növénytermesztési technológiák kidolgozása, fejlesztése, szaktanácsadás, taggazdaságok szakembereinek továbbképzése, a termelés eszközrendszerének biztosítása, amelyeket egy rendszerré kellett ötvözni a vállalat menedzsmentjének. Nagy évek voltak ezek. Magyarország az egymillió hektár területen kukoricát termelő országok terméseredményeivel a világon az USA után a második, őszi búzából a harmadik helyre, az egy főre számított gabonatermésben pedig harmadik helyre került.
A magyar mezőgazdaság szervezettségét, teljesítményét tekintve a kilencvenes évek elején a mélypontra zuhant. Az IKR Rt. is csőd közeli helyzetbe került, a csapatnak ismét össze kellett fognia. Ma már látjuk, hogy az áldozatos munka meghozta eredményét. A részvénytársaság forgalma közelíti a 60 milliárd forintot. A kezdeti idők 8 termelésszervezési egységével szemben már 17 területi központból és 9 műtrágyatelepről szolgálja ki vevőit. Természetesen tudni kell azt is, hogy az IKR Rt. részvényeinek döntő többségét a menedzsment birtokolja most már, bizonyítva ezzel azt a tényt, hogy a menedzsmenti tulajdon jobb gazda, mint az állam.
Az EU-tagságnak is meg fog felelni az IKR. Egy pillanatig sem szabad elfeledni, hogy az IKR Rt. jóléte szoros összhangban van a magyar gazdálkodók eredményességével, jólétével. A csatlakozás végre több évre előre kiszámíthatóvá teszi azokat a gazdasági és politikai feltételeket, amelyek alapján a gazdálkodók képesek lesznek a stratégiai tervezésre. Az EU-csatlakozás megvéd az elmúlt években oly gyakran tapasztalt és nagyon sok kárt okozó, a napi politika által vezérelt gazdasági szabályozók módosításától.
Nagyszámú nyugat-európai szakember osztja azon véleményt, hogy Magyarország belátható időn belül Európa egyik erős agrárgazdasággal rendelkező országa lehet. Számunkra pedig ez a pozíció nem is lesz szokatlan, van bőven történelmi előzménye, miután több ilyen nagy múltú, jól prosperáló mezőgazdasági céggel rendelkezik Magyarország, mint az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
