KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Miniszter Asszony! Tisztelt Állampolgárok! Igen hangzatos címet adott ennek a mai vitanapnak az ellenzék, így aztán a betegnek és az egészséges állampolgárnak már a cím választásában is eltereli a figyelmét arról, hogy igazából az ellenzéki politikusok saját profitjuk védelmében rendeznek egy politikai vitanapot.
Mi is ugyanis a jelenlegi helyzet? Az egészségügyi ellátórendszerben a lényegesebb szolgáltatások már privatizáltak, például a háziorvosi praxisok, CT, MRI, de mondhatnám azt is, hogy bizonyos kórbonctanláshoz tartozó ellátások. Egy-egy kórházban igen sok, régóta működő egészségügyi vállalkozással találkozik az ember napjainkban. Példaként szeretném említeni az egyik Pest megyei kórházat, a ceglédi kórházat, ahol például 17 cégnek van telephelye vagy fióktelepe bejelentve, és egy egészségügyi vállalkozás székhelyeként is a ceglédi kórház van megjelölve. Ellenzéki képviselőtársaim közül, aki a ceglédi kórházban telephelyszerűen végez munkát, nyilván tudja, hogy róla beszélek. Vagyis miközben az ellenzék a betegért aggódik látszólag, valójában a saját profitjának a védelmében emel szót.
Miről nem szól ez a vitanap a címében sem? Az egészségügy közlegényeiről, az orvosokról, az ápolókról, a takarítónőkről. Mi olyan egészségügyet akarunk, ahol az alkalmazott orvosok, szakdolgozók, takarítók megfelelő munkajogi védelmet is kapnak, és elégedettek a munkakörülményeikkel.
A közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve módosításával két fontos ponton biztosítjuk a munkavállalóknak a munka biztonságát az egészségügyi szektorban is. Az egyik biztonsági elem a szakszervezetek megerősítése, a dolgozók munkavédelmében ellátott szerepének erősítése. A másik biztonsági elem pedig a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényben, a szakdolgozói kamaráról szóló törvényben megfogalmazott alkalmazotti, foglalkoztatási garanciák valamennyi munkavállaló számára.
Akkor nézzük a szakszervezeteket! A munka törvénykönyve módosításával a szakszervezetek visszakapták valamennyi klasszikus jogosítványukat, így a kollektív szerződés kötésének, a sztrájk jogát, módosíthatják az egyes munkáltatói megállapodásokat, jogutódlás esetén kötelező egyeztetés van, illetve garanciát és fokozott védelmet kaptak, hogy átszervezésre való hivatkozással ne lehessen ezeken a munkavállalói érdekvédelmi szervezeteken keresztüllépni. Az érdekegyeztetés kereteit is pontosítottuk, így mind a helyi, önkormányzati érdekegyeztetés szintjén, egészen az országos szintekig biztosítva vannak a szakszervezeti jogosítványok gyakorlásai.
A háziorvosi praxisok privatizációjakor senki nem kiabált, nem aggódott hangosan a körzeti ápolónők munkajogi biztonságáért, a foglalkoztatásukért. A privatizálandó háziorvosok sem aggódtak ennyire, de azóta sem. A privatizált háziorvosok nem tervezik tömegesen a praxisok visszaadását, érdekes módon. Okulva persze a korábbi példából, a munkavállalók munkajogi garanciáit úgy teremtettük meg, hogy a munka törvénykönyvét és a közalkalmazotti törvényt módosítottuk, melyekben az egészségügyi intézmények átalakulása kapcsán további foglalkoztatási és bérgaranciákat kapnak az orvosok és az ápolók. Még egyszer hangsúlyozom, foglalkoztatási és bérgaranciákat kapnak.
Kedves Bernáth Ildikó, Domokos László és Selmeczi Gabriella képviselőtársaim, kérem önöket, hogy olvassák el ezeket a törvényi helyeket, amelyeket korábban fogadott el az Országgyűlés, ezt a két nagyon fontos törvényt. Ugyanis konkrétan a munka törvénykönyve 86. § (b) bekezdésétől a 86. § (d) bekezdéséig ennek a módosítása lehetővé teszi, hogy jogutódlásnak minősüljön az az eset is, amikor a közalkalmazottként foglalkoztatott dolgozókat a korábbi munkáltatótól olyan munkáltató veszi át, aki nem közalkalmazottként foglalkoztatja őket tovább. A munkáltató jogállásváltozása esetén a munka törvénykönyve legutóbbi módosítása garantált átjárhatóságot biztosít a közalkalmazotti oldalról. Június 1-jétől megszűnik az a lehetőség, hogy ha a közalkalmazottból a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül ki valaki, akkor az új munkáltató válogathasson a közalkalmazottak átvételében vagy megtagadhassa azt. Még egyszer hangsúlyozom: június 1-jétől garanciális szabály.
Kár tehát azzal riogatni, hogy utcára kerülnek az orvosok és az ápolók, és hogy 160 ezer ember elbocsátására kerül sor. Javaslom ehelyett buzgóbb olvasását a jogszabályoknak. A közalkalmazotti törvény 25/B. § módosítása pedig munkabér-garanciát ír elő arra az esetre, ha a közalkalmazott jogviszonya a jogutódlást követően már nem áll fenn. Kár, hogy a szakszervezet az egészségügyben dolgozók riogatására fordítja az idejét ahelyett, hogy a törvényben számukra rögzített garanciákról adna kellő felvilágosítást. A kamarai törvény és a jogállási törvény a foglalkoztatásnak pedig olyan kereteit adják meg, melyek a betegek érdekében minőségi garanciát is jelentenek. Az egészségügy technológiai fejlődése okán jól képzett szakemberekre és több orvosra, ápolóra az elkövetkezendőkben is szükség lesz, és mindez természetesen a betegek, de az egészséges állampolgárok érdekében is történik.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
