DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Talán ha Földesi képviselő úr is olvasta volna a hozzászólását, akkor átgondolta volna, felkészülhetett volna, és végiggondolhatta azt, amit mond. Való igaz, reggel a miniszter asszony expozéja abból a szempontból egy politikai játék része volt, hogy az elmúlt időszak jegyzőkönyveiből szemezgetett, de nem a lényegről beszélt. Ugyanis abban mind a két oldal még a 2001. évi CVII. törvény tárgyalása során is egyetértett, hogy beindult folyamatokat valamilyen módon bizonyos határok közé kell terelni, abban egyetértett, hogy tőkét kell bevonni az egészségügybe. Itt a nagy különbség az, hogy milyen formában, hogy a közszolgáltatásért nyújtott felelősség megmarad-e vagy sem. Tóth képviselő úr - bár nem egészségügyi szakember -, úgy gondolom, nagyon plasztikusan fogalmazta meg azokat az aggályokat, amelyek a mostani tervezettel kapcsolatban kialakultak bennünk.
Egyet ne felejtsünk el: érdemes azon elgondolkozni, hogy itt nem arról van szó, hogy a mostani kormányzat valami újat talált ki, hanem egy korábban elfogadott formációt készül hatályon kívül helyezni, amely a lassúbb, biztonságosabb átalakulást célozta meg. Fölmerül kérdésként, hogy miért nem lehetett hagyni legalább egy-két évig annak a törvénynek a hatályban létét, megnézni, hogy abban a keretben, nonprofit formában működtetve vajon a tőkések jönnek-e vagy sem, vajon befektetnek-e az ágazatba vagy sem, miért kellett azonnal leállítani, és a piac számára teljesen mintegy odadobni az egész egészségügyet. Úgyhogy inkább erről kellene beszélni. De én úgy érzem, főleg a bizottsági vitát követően, hogy valóban süketek párbeszéde, nem fogjuk tudni meggyőzni egymást.
