KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság május 7-én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a javaslat megvitatását követően azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Nem is kívánom a törvényjavaslatot részletesen ismertetni, hiszen államtitkár úrtól részletes expozét hallhattunk, néhány fontosabb elemére azonban szeretném felhívni a figyelmet.
A törvényjavaslat legjelentősebb része a társasági törvény vonatkozásában a 2. számú, úgynevezett tőkevédelmi irányelvhez való teljes mértékű harmonizáció, kizárólag a részvénytársaságok tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy a következő időszakban át kell tekinteni a többi gazdasági társasági forma esetében is a szükséges szabályozási elemek átemelését.
A törvényjavaslat megteremti az úgynevezett visszaváltható részvény jogintézményét, ami a magyar jogrendnek eddig nem volt része. Ez persze csak lehetőség, és abban az esetben él majd a részvénytársaság ezzel, ha a részvényesek így döntenek.
Változnak az apportszabályok is, lehetővé válik, hogy a tulajdonosok az eddigieknél több kérdésben delegáljanak jogkört az igazgatóság számára.
A cégtörvény vonatkozásában kisebb léptékű módosításokra kerül sor. A jövőben a cégnyilvántartás nem a cégjegyzési jogot és a cégjegyzésre jogosultakat tartja nyilván, hanem - összhangban a társasági törvénnyel - a képviseletre jogosultak körét.
A fantomcégekkel kapcsolatban államtitkár úr már részletesen beszélt. Az új rendelkezések azt tartalmazzák, ha egy úgynevezett fantomcég törlésre kerül, akkor a szabályok garantálják azt, hogy minden ilyen cég lehetőleg meghatározott időn belül a közhiteles nyilvántartásból is kikerüljön.
Fontos része még a javaslatnak a kézbesítési megbízotti jogintézmény újraszabályozása, ugyanis a társaság tagjai vagy azok többsége nagyon gyakran külföldi természetes vagy jogi személy.
Végül az európai gazdasági egyesülés esetében nem egy jogharmonizációról van szó, hanem a Tanács egy rendeletének átvételéről. Ennek megfelelően az európai gazdasági egyesülésnek - mely hasonlít a magyar jog szerinti egyesüléshez - alapvetően az a célja és feladata, hogy összehangolja, előmozdítsa az egyesülés tagjainak eredményességét. Amellett, hogy az európai gazdasági egyesülés tagjainak különböző tagállamokban van székhelyük, az egyesülésnek mint önálló gazdálkodó szervezetnek saját székhellyel is kell rendelkeznie. Ha a székhely Magyarországon van, akkor a törvényjavaslat szerint erre értelemszerűen a magyar cégtörvény rendelkezései vonatkoznak.
Összegezve, a gazdasági bizottság szerint egy jól előkészített törvényjavaslatról van szó, így az általános vitára való alkalmassága meg sem kérdőjeleződött.
Köszönöm szépen.
