HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előbbi hozzászólásokban már elhangzott egy alapvető probléma, mégpedig az, hogy igazából a képviselők, az Országgyűlés képviselői, akik ezt a törvényjavaslatot hivatottak elfogadni és bírálni, nem ismerik azokat az elemzéseket, amelyek alapján ez a terv elkészült. Lehet vitatkozni árvízvédelemről, útépítésekről, területfejlesztési kérdésekről, igényekről, környezetvédelemről és kulturális örökségvédelemről, azonban a helyzetelemzés nincs jelen pillanatban az asztalunkon. Ennek tükrében minden képviselő a saját körzete problémáit képes föltárni, és azokra megpróbál megfelelő válaszokat adni.
Nos, ennek tükrében fogalmazom meg hozzászólásomat is, hiszen a Dunakanyar térségében élek, és ott olyan problémák vannak, amelyekre keresem ebben a törvényjavaslatban az egzakt, jövőbe mutató válaszokat. Nos, az egyik problémám ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy Budapest környékének összefüggései nem láthatók ebben a törvényjavaslatban. Mire gondolok? Itt van például az alapterv, amely bemutatja azt, hogy melyek azok a területek, amelyek városi funkciót kapnak, melyek azok, amelyek mezőgazdasági funkciót kapnak, illetve erdőgazdasági tevékenységre alkalmas területek.
Csodálkozva látom azt, hogy Budapest körül berajzolták a tervezők az M0-ás körgyűrűt, de eltűnt a budai hegyvidék erdeje teljes egészében, mintha Budapest területén, Budán nem lennének erdők. A kérdésem tehát ezzel kapcsolatban a tisztelt kormányzat felé: ez a jövőkép? Ezt szeretnénk megvalósítani? Mert ha ezt, akkor én ez ellen tiltakozom, ennek tükrében támogatni ezt a törvényjavaslatot nem tudom, és jó érzésű képviselők osztani fogják véleményemet.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A másik, Budapesttel kapcsolatos kérdéskör: megfigyelhető az elmúlt időben az a tendencia, hogy Budapestről nagy számban költöznek ki a térség településeire az emberek. Ezek a kistelepülések hihetetlen fejlődésnek indultak - megjegyezve, hogy sem az intézményhálózat, sem az infrastruktúra nem tudott lépést tartani ezzel a fejlődéssel -, és lassan összeér Budapest határával. Ennek tükrében mindenképpen, szakmai és minden egyéb szempontból is rendkívül kívánatos volna az, hogy Budapest körül egy úgynevezett zöldövezet, zöld gyűrű jöjjön létre. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nyomát sem látom ennek a zöldövezetnek, ennek a zöld gyűrűnek ebben a törvényjavaslatban, illetve annak mellékleteiben. Ez számomra megint nem elfogadható megoldás.
A környezetvédelem fejezete valóban nagyon felületesen lett kidolgozva, és szeretnék rámutatni néhány problémára. Ilyen többek között az ökológiai folyosók kérdése. Ha erről beszélünk, akkor ezt a kifejezést jó volna értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen nem létesíthetők olyan műszaki létesítmények, nem végezhetők olyan tevékenységek, amelyek az ökológiai folyosó nyugalmát, működését bármilyen módon zavarnák. Ennek érdekében szükségesnek tartom a törvénytervezet ezen részének alaposabb kidolgozását és az előírások szigorítását.
Egy másik fontos kérdésre szeretnék rámutatni, a kiemelt természeti védelem alatt lévő területek, valamint a kiemelt jelentőségű műemléki, kulturális örökségvédelmi területek és a fejlesztés kapcsolatára. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben is szükséges megfelelő szigorítás. Szükséges továbbá az, hogy a kiemelt jelentőségű természeti és kulturális örökségvédelmi területeken a fölhagyott bányaműveléseket rekultiváljuk, ezeket a területeket rendbe hozzuk.
Szeretnék rámutatni továbbá arra a problémára is, amelyet az egyik melléklet, nevezetesen a közúthálózat fő elemei nevet viselő 1/1. számú melléklet 2a. bekezdése visel. Ez úgy hangzik a tervezet szerint, hogy a főúthálózat meglévő, esetleg módosuló elemei. Számomra rendkívül furcsa ez az esetleg módosuló elemei. Egy törvényben hogy lehet azt előírni, hogy esetleg módosuló elemei? Éppen ezért egy módosító indítványban mindenképpen javasolni szükséges ennek a címnek a pontosítását az “esetleges” szó elhagyásával. Ha ezt szeretnénk megvalósítani, akkor nem kívánunk rajta legalábbis hét éven belül módosítani.
Az előttem szóló képviselő urak már értekeztek az árvízi biztonságról és a vizek kártételeiről. Szeretném elmondani, hogy ez nem csupán a Tisza mentét érinti, hanem az elmúlt év augusztusában a Dunán is egy minden korábbinál nagyobb volumenű, mértékű árvíz vonult le. Sajnálatos, hogy ez a törvényjavaslat nem tartalmazza a Duna menti árvédelmi rendszer fejlesztését. Úgy gondolom, hogy ezt az elemet mindenképpen be kell építeni, hiszen legalább olyan fontos, mint a Vásárhelyi-terv a Tisza mentén élők számára. Az elmúlt időszakban, az elmúlt évtizedekben a Duna fölső vízgyűjtő területein rendkívül sok erdőt vágtak ki, megszüntették azokat a természetes tározókat, amelyek az árvizek levonulását fékezték, az intenzitását, időtartamát elnyújtották és a levonulásukat lassították, és ennek megfelelően a tetőzés vízszintjét is csökkentették.
Ismeretes számunkra az is, hogy a globális felmelegedés folyamata tart, és tartani fog még több évtizedig. Ez azt is eredményezi, hogy ettől jóval magasabb árvizekre is számíthatunk. Szeretném megjegyezni, hogy már ebben az évben - Kóródi Mária miniszter asszony is jelezte - 70 százalékkal nagyobb hómennyiség van a vízgyűjtőkön, és föl kell készülni a 2000. évi árvíznél nagyobb árvíz fogadására. Éppen ezért rendkívül fontos volna az, hogy a Dunakanyarban és a Duna más szakaszain is a jelenleg nem kiépített vagy gyenge védelmi rendszert továbbfejlesszük és tovább erősítsük.
(18.30)
Tisztelt Ház! Ennek tükrében úgy gondolom, hogy számos módosító javaslatot kell a tisztelt Ház elé beterjeszteni, és kérném önöket, hogy ezeket a módosító javaslatokat a lehető legnagyobb vehemenciával, a leghatékonyabban támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
