SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Külön öröm nekem, hogy ma, amikor az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó törvényt tárgyalunk, a karzaton fiatal, érdeklődő generációhoz tartozó emberkék vannak, akik látják azt, hogy egy olyan jogharmonizációs tevékenység zajlik, amely már az ő életük jobbra fordulását is eredményezi remélhetőleg mint leendő munkavállalókét az Európai Unióban.
Az elmúlt hetek vitái, képviselőtársaim, sok mindent érintettek. Egyben azért az ellenzéki és a kormánypártok egyetértettek: az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó munkajogi jogharmonizációban ezek a lépések, amelyeket most megtenni kívánunk, közös érdek. Éppen ezért örülök, hogy ma elénk került ez a törvénytervezet. Örülök annak, hogy tárgyalunk az európai üzemi tanács létrehozásáról.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében végzett jogharmonizációs munkálatok során időről időre találkozunk olyan új intézményekkel, olyan új jelenséggel, hogy a magyarországi jogrendbe be kell illeszteni az Európai Unióban már létező, működő intézményeket, olyanokat, amelyek nálunk még nem rendelkeznek hagyományokkal.
A gyakorlat sok esetben idegenkedik ezen új intézmények bevezetésétől, hiszen gyakran olyankor kerül sor ezek alkalmazására, amikor a gazdasági élet szereplői még nem járták végig azt az utat, amely Európában az új intézmény megalkotásához elvezetett.
Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy ezek az új intézmények a kezdeti nehézségek ellenére meghonosodnak a magyar jogrendszerben, és alkalmazásuk során jótékonyan hatnak jogi gondolkodásunk fejlődésére.
Az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás szintén olyan új jogintézmény, amely eddig nem volt széles körben ismert a magyar munka világában. Azt kell azonban mondanom, hogy a jogintézmény újdonsága csak látszólagos. Hazánkban ugyanis vannak olyan munkavállalók, akik részt vesznek valamely közösségi szintű vállalkozás európai üzemi tanácsában.
Az Európai Unió által megalkotott irányelv és az annak alapján kialakult európai joggyakorlat ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a felek ebben megállapodnak, a tagállamok területén kívül lévő telephelyek és vállalkozások munkavállalóit is bevonják az európai üzemi tanács működésébe. Magyarország európai uniós csatlakozásában ennek a folyamatnak a következő lépésében jelentős változást jelent az, hogy a magyar munkavállalók képviselőit nem a felek megállapodása, hanem egyes tagországok törvényi szabályozása alapján, kötelezően kell majdan bevonni az európai üzemi tanácsok működésébe.
Ehhez nyújt majd segítséget az előttünk fekvő törvénytervezet, mivel meghatározza azt az eljárási rendet, amelynek alkalmazásával a magyar munkavállalóknak meg kell választani képviselőiket. A Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját a törvényjavaslatok szerint a magyar munkajogban már meglévő intézményrendszer, az üzemi tanácsnok segítségével kell jelölni.
Hangsúlyozandó, ha valamely vállalkozásnál, annak valamely telephelyénél nincs üzemi tanács, akkor is jelölhetnek képviselőt a munkavállalók. A magyar munkavállalók részvétele a határokon átnyúlóan működő vállalkozások európai üzemi tanácsaiban ezért nagyon lényeges kérdés, mert a magyar munkavállalók már ma is, a mindennapokban érzékelik, hogy más országokban megszületett, rájuk vonatkozó kérdésekben nem mindig jutnak időben megfelelő információhoz, és a döntésekkel kapcsolatos álláspontjuk kifejezése érdekében nem tudnak mindig megfelelő konzultációs fórumhoz jutni.
Ma az ilyen döntések tekintetében a magyar munkavállalók számára csak egyes esetekben biztosított a tájékoztatási, illetve konzultációs jog. E jog biztosítása ma még csak az európai vállalkozás és az európai munkavállalók megállapodásán múlik. Csatlakozásunkat követően azonban a magyar munkavállalók alanyi jogot nyerhetnek arra, hogy a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában részt vehessenek.
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvénytervezet megalkotása más szempontból is fontos. A javaslat meghatározza a közösségi szintű vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport fogalmát. Jogi formájától függetlenül az a vállalkozás minősül közösségi szintűnek, amely a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalót és legalább két tagállamban tagállamonként legalább 150 munkavállalót foglalkoztathat.
Ha ilyen vállalkozást magyar cégek hoznak létre, akkor a magyar szabályozást kell alkalmazni, az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításának az érdekében.
A törvénytervezet az európai irányelv szabályaival összhangban rendelkezik arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításának kezdeményezésére, hogyan kell megalakítani a különleges tárgyaló testületet, amely a központi vezetéssel lefolytatja a tárgyalásokat, és megköti azt a megállapodást, amely alapján az európai üzemi tanács vagy a felek által választott más konzultációs eljárás működni fog.
Milyen keretek között kell megkötni azt a megállapodást, amely alapján az európai üzemi tanács megalakítására vagy a felek által választott más konzultációs eljárás kialakítására kerül sor? A törvénytervezet meghatározza az európai üzemi tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület e szabályok alkalmazása mellett dönt, vagy ha tárgyalásaik nem vezetnek eredményre.
A javaslat figyelemmel van arra is, hogy valamely szabály, jogi norma mindennapokban való érvényesülése akkor garantált, ha a rendelkezések kikényszerítése is biztosított. Ennek megfelelően a törvényjavaslat lehetővé teszi a jogviták esetén a nem peres eljárás igénybevételét.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan szabályozást tartalmaz, amely a magyar jogrendszerben még új, kevéssé ismert intézményt vezet be. A törvényjavaslat az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás tekintetében olyan új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden bizonnyal nemcsak a határokon átnyúlóan működő vállalkozások esetében segítik majd elő a munkáltatók és a munkavállalók közti párbeszéd gyakorlatát, hanem jótékonyan hatnak majd a hazai munkaügyi kapcsolatokra is.
(12.20)
Meggyőződésem ugyanis, hogy minden olyan szabályozás, amely azt segíti elő, hogy a munkáltatók és a munkavállalók az őket érintő legfontosabb kérdésekben megfelelő szinten, megfelelő fórumokon konzultáljanak egymással, hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyakorlatban tapasztalható hazai gondolkodásmód is átalakuljon, és a párbeszéd intézményét széles körben alkalmazzák azoknál a munkáltatóknál is, amelyek csak a határokon belül végzik munkájukat.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, ezért kérem, szavazatukkal támogassák, hogy a magyar jogrendszerben mielőbb részletes szabályozást nyerjen az európai üzemi tanácsok új intézménye. Esélyt kívánunk adni arra, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők szavazatukkal támogatva egy konszenzusos döntést tudjanak hozni az európai uniós jogharmonizáció terén. Kazinczy Ferenc szavaival élve ugyanis: “Csak a butát rettenti, ami még új. Külföld termése volt a rózsa is: a művelés belföldivé tevé.”
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
