DR. SÜMEGHY CSABA
DR. SÜMEGHY CSABA
DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ránézésre valóban úgy tűnik, hogy egy olyan jogharmonizációs törvénytervezetről van szó, ami helyes, ami támogatható és ami elfogadható. Sajnos az üzemi tanácsok kérdése és az európai üzemi tanácsok kérdése fölvet Magyarországon egy olyan kérdéskomplexumot, hogy a magyar gazdaság meghatározó szegmensei a multinacionális nemzetközi vállalatok, az tehát, hogy egy nemzetközi üzemi tanácsot a magyar törvényhozás hogyan szabályoz, egyáltalán nem lényegtelen. Annál is inkább nem lényegtelen, mert ennek az egyszerű, egy törvényben való megfogalmazása szinte lehetetlen. Pontosan a háttérre, tehát a nemzetközi vállalatokra való tekintettel úgy gondolom, túl kell terjeszkednünk ezen, és egyben a gazdasági szabályozást és a munkaügyi szabályozást is figyelembe kell hogy vegyük. Ha ebből az aspektusból nézzük ezt a törvényt, akkor már jó néhány kifogásolnivalónk van. Kezdjük mindjárt, és folytassuk talán ott, ahol a munka törvénykönyvénél abbahagytuk!
Egyértelműnek látszik a törvénytervezetből, hogy a Medgyessy-kormánynak éppúgy, mint '97-98-ban, fóbiája van az üzemi tanácsokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, ezt a kijelentést teljes nyugalommal és bizonyítottan tudom megtenni, hiszen az üzemi tanácsokkal szemben rendszeresen - a jelenlegi kormány is valamennyi törvénytervezetében - a szakszervezeti klientúrát részesíti előnyben, és amíg az üzemi tanácsok megalakítása nem kötelező az európai uniós relációban - írja a jogszabály -, addig gyakorlatilag ez a törvénytervezet a célját nem fogja elérni.
Mivel is foglalkozik tulajdonképpen a törvény? Nem avval, hogy kötelező legyen az üzemi tanácsok létrehozása, nem avval, hogy az ott dolgozókat tájékoztassák, és milyen szintű legyen a tájékoztatás, a tájékoztatás hatékony legyen-e: egyszerűen eljárási kérdésekre silányítja le a dolgot, de nagyon lényeges elemként említi, hogy a munkavállalói érdekképviseletek ebben milyen szerepet kapjanak.
Az már aztán kész vicc számomra, hogy az egyébként nem kötelező erejű üzemi tanácsok mozgásterét, illetve a majdani európai uniós csatlakozásunk utáni kötelező megalakítását a kétszáz fővel rendelkező munkaügyi ellenőrzési apparátussal kívánja megoldani, aki a létszámával már - közismerten kiváló munkatársai ellenére - bizonyította az elmúlt évek során, hogy egyszerűen alkalmatlan e feladatok ellátására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány bizonytalanságát tulajdonképpen két alapvető dolog idézi elő. Az egyik alapvető dolog, mint említettem, hogy rendszeresen gesztust akar tenni annak a szakszervezeti klientúrának, amelyik őt a választásokban segítette, de evvel tulajdonképpen nagyon vakon kizárja az igazi munkavállalói képviselet megoldását a nemzetközi vállalkozásoknál, és tulajdonképpen nem ad lehetőséget arra, hogy a dolgozói érdekképviseletek ténylegesen érvényesüljenek.
Hozzá kell tegyem azt is, hogy a tájékoztatási kötelezettség, ami a dolgozókra vonatkozik, semmiféle kötelező szankcióval nincs előírva, tehát tulajdonképpen egy eljárási, szakszervezeti jogosítványokat adó rendelkezésen túlmenően jelentős mértékben háttérbe szorítja az üzemi tanácsok kötelező megalakításának kérdését. S ha ezt összevetjük az előzőekben elmondottakkal, nem is kell csodálkozni, hiszen az üzemi tanácsok, mint azt jó néhány ellenzéki képviselőtársam már elmondta, nem kedvesek a jelenlegi kormánykoalíció számára. Nem véletlenül idézte itt több képviselőtársam is, hogy az első munkatörvénykönyv, amit nagy sietve, dérrel-dúrral összecsaptak a kormányzásra jutásuk után, első dolga az volt, hogy az üzemi tanácsoktól még azokat a jogosítványokat is elvették, nevezetesen a kollektívszerződés-kötés jogosítványát, ami úgy gondolom, teljesen fölösleges volt, és olyan gesztus volt csak, aminek eredménye nem volt, de azt hiszem, kára annál több az ország számára.
A bizonytalanságot fokozza más oldalról viszont az, hogy érzi a kormány, valóban szabályozni kellene kérdéseket. Gazdaságilag szabályozni kellene, munkaügyileg szabályozni kellene, hiszen a multinacionális cégek kivonulásával Magyarországon a munkanélküliség jelentős mértékben, fokozatosan és sajnos egyre nagyobb mértékben nő. Nincs Magyarországon olyan állampolgár, aki kinyitja a televíziót, rádiót, és mindennap - mindennap, tisztelt képviselőtársaim - ne több ezer munkavállaló utcára kerüléséről hallana. Igaz, hogy a munkaügyi miniszter úr és a Munkaügyi Minisztérium ezzel szemben a foglalkoztatás általános növeléséről beszél, de én úgy gondolom, hogy az utcára került embereknek nem vigasz az, hogy milyen statisztikával ideologizáljuk meg, hogy Magyarországon a munkanélküliség ugyan nő, de közben a foglalkoztatás is növekszik. Ez egy Barba-trükk, úgy gondolom, amit meg kell oldani. De nem Barba-trükk, kedves képviselőtársaim, hogy a MÁV 15 ezer embert fog leépíteni a közeljövőben, a Postabank 1500-at, de idejön a DAM, Ózd, és még nem beszéltem a Dunaferről, amit rövid időn belül el fognak adni, és úgy gondolom, az első lépés lesz több ezer embernek az elbocsátása.
Igen, képviselőtársaim, az ország gazdasági helyzete jelentősen romlik, az infláció nem fog a tervezett 4,5 százalékos szinten maradni, mint ez már látható a jelen pillanatban, 5,2 százalék már a becslés. Az egészet az idézte elő, hogy a költségvetés tarthatatlan 2002. évi hiánya 2003-ban megbosszulja magát, és tulajdonképpen semmire nem ad fedezetet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióhoz csatlakozni csak saját erőből történő beruházásfejlesztéssel lehet, ami a modernizációt szolgálja. Van-e ennek a kormánynak ilyen elképzelése? Nincsen, meg kell hogy mondjam. Nincsen ilyen elképzelése, mert vagy semmilyen elképzelése nincs, vagy ezek az elképzelések tévesek és nem igazak, mint például a GDP-növekedés, a költségvetési hiány, az infláció, vagy például semmire nem elegendők, mint például a vállalkozásfejlesztések, az úthálózat-építés, hogy ilyen dolgokat is említsek. Ugyanakkor egyszerűen a neoliberalista gazdaságpolitikával elmegy a magyar vállalkozók jogos problémái mellett.
Én úgy gondolom, hogy amikor az Európai Unió, ahova iparkodunk, ahova igyekszünk, és ezen belül különösen Németország, Franciaország és Írország, jelentősen adókat csökkent, és a vállalkozói közérzetet a közgazdasági környezeten keresztül jelentős mértékben segíti, addig Magyarországon az üzemi tanácsokat szabályozzuk mint periferikus dolgokat, és nem szabályozzuk azokat az alapvető gazdasági kérdéseket, amelyek tulajdonképpen a multinacionális nemzetközi vállalatoknál szükségesek lennének ahhoz, hogy többek között jól működő üzemi tanácsok működjenek ezen a területen.
(12.30)
Nem akarom már idesorolni, hogy a tisztelt kormánykoalíció európai uniós terve gyakorlatilag szintén semmit nem ér, hisz ezeket a hiteleket, amiket ott meghirdettek, a vállalkozók soha nem tudják felvenni, mert valamennyi vállalkozásunk hitellel rendelkezik, és így az ingatlanjaik banki jelzálog alatt vannak.
Tulajdonképpen az egész gazdaságpolitika és ezen belül a munkaügyi politika is, megítélésem szerint olyan, mint egy szép mézesbödön, amit teletöltöttek mézzel, lezárták lakattal, aztán beengedik a medvebocsokat, hogy egyenek belőle. Így néz ki a magyar társadalom, és így néz ki ezen belül a munkaügyi szabályozás is - hihetetlen szép lehetőségekkel felvázolva, de a gyakorlati végrehajtás során tulajdonképpen a nullával egyenlő.
Ezért a Fidesz-frakció tartózkodni fog, mert magának az üzemi tanácsnak a létrehozását támogatja, segíti, és azzal egyetért, de azokat a módszereket, amikkel a tényleges végrehajtást tulajdonképpen nem teszik meg és akadályozzák, elítéli, ezekkel nem ért egyet, ezért e kettő eredményeképpen tartózkodni fogunk a törvénytervezet megvitatásakor.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
