KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A beterjesztett agrárpiaci rendtartásról szóló T/1870. számú törvényjavaslat a mezőgazdaság szempontjából, ha a 2003-as évet nézzük, későn lett beterjesztve, ha a 2004-es EU-csatlakozást vesszük figyelembe, akkor helyesebb lett volna kora ősszel beterjeszteni. A jelenleg hatályban lévő 1993-as agrárpiaci rendtartási törvény szerint már meg kellett volna hirdetni a garantált árat. A 8. § (4) bekezdése így szól: “A garantált árat, valamint a miniszter döntése szerint ahhoz rendelt kvótát, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, növényi termékek esetében a szezonév, állati termékek esetében pedig a naptári év kezdete előtt legalább 90 nappal kell meghirdetni.”
Tudjuk, ma hallottuk is, hogy a garantált árnak nem volt nyereségtartalma, mivel az az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70 százalékát el nem érő, jogszabályban megállapított minimálár volt, azonban a meghatározott mennyiségű és minőségű termék felvásárlására kötelezettséget vállalt az állam. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza a garantált árat, helyette már csak az intervenciós árat említi - mondom én: helyesen -, amelyet ha a piaci ár elér és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek, az állami felvásárlás megindul. Ezt a felvásárlást már nem teszi kötelezővé, holott az Európai Unióban az EU kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakon belül felajánlott, az Unió tagállamaiban megtermelt és minőségi előírásoknak megfelelő gabona teljes mennyiségét intervenciós áron bármely árutulajdonostól felvásárolja. A benyújtott törvényjavaslat 21. §-a az intervenciós felvásárlás esetében csak a búzát és a kukoricát említi, holott az Unióban intervencióra felajánlható gabonanövények: a búza, a durumbúza, az árpa, a rozs, a kukorica és a cirok.
A “Gazdálkodj okosan az Európai Unióban!” című kiadványban, ismertetőben az anyag érdekes módon tartalmazza is ezeket. A termelő, kereskedő, tulajdonos felajánlhatja a búza-, durumbúza-, árpa-, rozs-, kukorica- és cirokkészleteit - szó szerint nem idézem, mert nyelvtanilag helytelenül írták - felvásárlásra november 1-jétől a következő év május 31-éig. A minimális felajánlható mennyiség 80 tonna. Még egyszer kérdezem: a törvényjavaslatból miért maradt ki a durumbúza, az árpa, a rozs és a cirok?
Nézzünk csak egy példát az árpára! Jelenleg a tőzsdei ár 20 ezer forint alatt van. Ha valaki most felvásárol árpát nagy tételben, és a felvásárolt mennyiség után még pályázatot ad be tárolási és hitelkamat-támogatásra, hogy költségeit csökkentse, akkor mindössze 8 hónap után körülbelül 25 ezer forintért több mint 25 százalékos haszonnal biztosan értékesítheti a felvásárolt árpáját. Felvetődhet, hogy erre mi a biztosíték. Erre a választ szintén az FVM által kiadott, “Koppenhága után” című tájékoztatóban kapjuk. Így szól: “A csatlakozás talán egyik legfontosabb hozadéka, hogy a magyar gazdálkodók a csatlakozás első napjától teljes joggal részt vehetnek a közös agrárpolitika piaci rendtartásainak működésében.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézményes árak, intervenciós árak, belépő árak, exporttámogatások, importvédelem megkülönböztetés nélkül mindenki számára azonos piaci feltételeket teremtenek - hát, ez a garancia.
(15.00)
Az intervenciós árat, árszintet az EU Tanácsa több évre előre meghatározta. A 2002-es gazdasági évben az intervenciós ár minden gabonafélére egységesen 101,31 euró/tonna volt, ami körülbelül 25 ezer forintnak felel meg; ez az ár az intervenciós időszakban havonta 0,93 euróval emelkedik.
Ha most megnézzük a jelenlegi törvényjavaslat 8. § (2) bekezdését, abban ez áll: “Az irányár, az intervenciós felvásárlási ár, az alapár és a minimumár mértékéről, valamint piacszabályozási eszközök alkalmazásának feltételeiről termékpálya-szabályozás keretében a miniszter külön jogszabályban rendelkezik, amelyet az adott termékpálya gazdasági évének kezdete előtt legalább 90 nappal kell meghirdetni.” Mint az előbb idézett részből is látszik, a 2003-as évre 90 nappal előre már nem tudják meghirdetni az intervenciós árat, ugyanakkor erre a részre 2004-től nem lesz szükség, mivel már - amint említettem - az Európai Unióban ezt már több évre előre meghirdették. Vagyis ennek a kitételnek akkor lenne szerepe, ha nem lépnénk be az Európai Unióba, és gondolom, a minisztérium sem ezt akarja.
Ha nem az EU-s intervenciós árat alkalmazzuk 2003-ban, hanem annál alacsonyabbat, vagy egyáltalán nem alkalmazunk bizonyos gabonanövények esetében, az nagy visszaélésekre ad lehetőséget. Mint ahogy már említettem, az intervenciós felvásárlás az EU-ban szektorsemleges, azaz bármely gabonatulajdonos, termelő, termelői beszerző és értékesítő szövetkezet, kereskedő és feldolgozó felajánlhatja gabonáját.
Ha minőségi oldalról nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a felvásárláshoz kötött minőségi előírás pedig nálunk sokkal szigorúbb, mint az Európai Unióban. Csak egy-két esetet említenék, például a minimum hektolitertömeg - kilogramm/hektoliter - az Unióban 73, míg a tavalyi intervenciós felvásárlásnál 76 volt; ha a törtszem százalékát nézzük, az Unióban 5 százalék lehetett, míg nálunk maximum 2 százalékban van meghatározva.
Az intervencióra felajánlható gabona minimális minőségi feltételeit is célszerű lett volna már átvennünk. A múlt vasárnap a televízió A Hét című műsorában ezzel szemben az hangzott el, hogy az Európai Unióban nincs minőségi előírás intervenciós felvásárlás esetében. Még egyszer mondom, hogy mindenki megértse: van minőségi előírás, csak nem olyan szigorú, mint amit a jelenlegi miniszter hirdetett meg a 194/2002-es kormányrendeletben a 2002. évi termelésű élelmezési búza intervenciós felvásárlásáról és a közraktári támogatásról - az 1. számú mellékletben ezt meg lehet nézni.
Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat alapján hét termékpálya-bizottságot kell létrehozni; a hús termékpálya-bizottsághoz a szarvasmarha-, a juh-, a kecske-, a sertés- és a baromfiágazat tartozik. Mint tudjuk, az Európai Unió a sertés és baromfi termékpályát könnyű piacszerzésű ágazatnak tekinti, ahol a termelők megfelelő jövedelemszintjét rendszeres beavatkozással nem kell biztosítani, azt a mindenkori kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya határozza meg. Nálunk ennek a két ágazatnak meghatározó szerepe van, ezért célszerű lenne ezeket egy külön termékpálya-bizottsághoz sorolni, ugyanis a nemzeti szabályozásokra vonatkozó átmeneti időszak alatt a bizottságoknak az ágazat jövedelmezőségét biztosító, az EU-tól eltérő plusztámogatásai fenntarthatóak, illetve a hosszabb távon tervezett nemzeti támogatások körébe beilleszthetőek lennének.
Az elmondottak alapján, mivel a törvényjavaslat növeli a bizonytalanságot, és nem segíti kellően az EU-tagságra való felkészítést, ilyen formában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
