BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm interpellációját, mert ez alkalmat ad számunkra, hogy felhívjuk a figyelmet az interpellációban rejlő néhány tárgyi tévedésre.
Kezdjük rögtön a számolási hibákkal! Ha elfogadnám, hogy általában a közös költségek 25 százalékkal növekednek az áfakörbe való beemeléssel, akkor sem tudnám matematikailag értelmezni azt a formulát az ön interpellációjában, hogy ez 30 százalékkal emeli meg a közös költségeket. De tárgyszerűen az sem igaz, hogy a közös költségek áfája általában változott. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Infláció!)
A valóság az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a közös költségek között a túlnyomó többség áfája változatlan maradt; változatlan maradt a karbantartási díj; változatlanul hagytuk az áfatörvény vonatkozásában a felújítási alapot; a szemétszállítás díja, a víz- és csatornadíjak, a költségek, például az áramköltségek áfája változatlanul maradt. Tehát tételesen nem igaz, hogy a közös költségek tekintetében ezek ezentúl áfakötelezettek lesznek a korábbihoz képest. Még egyszer hangsúlyoznám: ahol volt áfa, az maradt meg változatlanul, egyetlen új áfanövekedést sem vezettünk be ezen a területen.
Van olyan területe a közös költségnek, ez kétségtelen tény, amelyben a tárgyi áfamentesség változott, és az általános kulcs szerint kell a jövőben adózni, ez pedig a közös képviselet díja, ez viszont az összes költségeknek mindössze 10 százaléka lehet. Tehát ha arányaiban nézzük, hogy mennyivel növekedett az áfatörvény változásainak következtében a közös költség díja, akkor ez legfeljebb 2,5-3 százalékos lehet, nem pedig 30 százalék, ahogy a képviselő úr interpellációjában jelezte.
Mindezek alapján a valóság az, hogy az új szabályozás leginkább számlázástechnikai változást jelent, hiszen ezt az áfát ki kell mutatni, illetve a szövetkezetek esetében az áfát vissza is lehet igényelni. A számlázásra történő átállás nem hathat újdonságként a lakásszövetkezetek számára, tekintve, hogy érdekképviseleti szervük, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége, azaz a LOSZ, az adóhivataltól már 2001. július 9-én tájékoztatást kapott a számlázási kötelezettségekről, és ezt az álláspontot saját, belső terjesztésű lapjában, az Otthonunkban 2001 októberében közzé is tette. A Pénzügyminisztérium 2002. márciusi levele ezt erősítette meg.
Nem állja meg a helyét az sem, hogy nem voltak érdemi tárgyalások. A lakásszövetkezetek megkeresésére 2002. október 16-án részletes szakmai egyeztetés zajlott le a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályai, az adóhivatal és a LOSZ képviselői részvételével; a PM a szövetség valamennyi felvetésére megadta a szakmai választ. Az érdekvédelmi szervezet az egyeztetés eredményéről, a teendőkről tagszervezeteit körlevélben 2002. december 5-én, majd az Otthonunk 2003. januári számában tájékoztatta; a körlevél egy példányát a Pénzügyminisztérium is megkapta a lakásszövetkezetek országos képviseletétől. Erre a választ haladéktalanul, 2003. január 31-én megküldtük, az Adó és Ellenőrzési Értesítőben pedig 2003. február 20-án jelenik meg az ezzel kapcsolatos APEH-iránymutatás. A hivatkozott összefoglalóban erre fel is hívtuk a Lakásszövetkezetek Országos Tanácsának figyelmét. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
