DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1386. számú törvényjavaslat, amelyet jogi műszóval deregulációs törvényjavaslatnak is nevezhetünk, részletes vitájában az általam benyújtott módosító javaslatokról szeretnék néhány szót szólni, de ezt megelőzően talán két mondatban összefoglalni, hogy mi is ez a sokak számára talán nem egészen világos jogi fogalom.
(14.30)
Dereguláció alatt azt értjük - egyszerű megfogalmazásban -, amikor a jogalkotó valamely általa alkotott jogi normát a jogi szabályozó erejétől megfoszt. Ez legtöbbször egyébként új jogszabály alkotásával történik, amit mi itt az Országgyűlésben naponta, hetente megteszünk, hiszen ezeknek a törvényeknek a záró rendelkezései között egyebekben megtalálható, hogy mely ezzel ellentétes törvényeket helyezi az adott törvény hatályon kívül.
Természetesen a törvényjavaslat indokolása arra hivatkozik, hogy jelen esetben technikai deregulációról van szó. Ez a még nehezebb műszó azt jelenti, hogy olyan jogszabályokat kíván az előterjesztő hatályon kívül helyeztetni, amelyeknek már ténylegesen nincs szabályozó hatásuk. Példaként lehet említeni a költségvetési törvényeket, zárszámadási törvényeket, amelyeknek a hatályossága eleve korlátozott, az adott költségvetési évre vonatkozik, tehát az Országgyűlés a későbbiek folyamán akár hatályon kívül helyezi, akár nem, ezek már jogi hatás kifejtésére évek múlva képtelenek.
1999-ben a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormánykoalíció is terjesztett be ilyen, úgynevezett deregulációs törvényt, és akkor 146 törvényt és 12 rossz emlékű, még valamikori, az Elnöki Tanács által megalkotott törvényerejű rendeletet helyeztünk hatályon kívül. A mostani törvényjavaslat 109 törvény és 63 törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezésére tesz indítványt.
Azt kell mondanom, nem tudunk egyetérteni azzal a politikai szándékokat sem nélkülöző kormányzati törekvéssel, amely jelen esetben technikai dereguláció elnevezéssel olyan törvényeket helyez hatályon kívül, amely törvények az előbb elmondottak szerint már semmit nem szabályoznak. Olyan törvények hatályon kívül helyezésére tesz indítványt, amelyek a jogtárban, a hatályos magyar joganyagban már csak elnevezésükkel és számukkal szerepelnek. Erre az eljárásra példát tudok említeni - a módosító javaslataim közül a 2., a 4. és az 5. érinti a törvényjavaslat e részeit -, hogy például a Sztálin generalisszimusz emlékét megörökítő '53. évi I. törvényt hatályon kívül helyező 1989. évi XII. törvényt is e törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni. A formállogika szabályai szerint, és volt olyan képviselőtársam, aki ezt a kérdést feltette nekem, hogy most akkor a kormányzati többség arra törekszik, hogy hatályában visszaállítsa a Sztálin emlékét megörökítő emléktörvényt. Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy e törvényhozási aktussal - amelyre, remélem, nem kerül sor -, végérvényesen nemcsak az egyébként 1989-ben hatályon kívül helyezett emléktörvényt hatálytalanítjuk, hanem azt a törvényt is, amely arra utal, hogy az 1953. évi I. törvényt, tehát az emléktörvényt mikor helyezték hatályon kívül.
A pontosan, talán szakszerűen megfogalmazott kifogásom az, hogy ez a folyamat vagy ez a törvényhozási aktus nem dereguláció lenne, hiszen nem egy szabályozottságot szüntetne meg, egy jogi normát nem a szabályozó erejétől, jogi erejétől fosztana meg. Tehát logikai ellentmondás is, miként az általános vitában elmondtam már, ez a törvények világában végrehajtott politikai tisztogatás.
Módosító javaslataim közül megemlítem még azt, amelyik kifogásolja, hogy az 1999. évi LXI. törvényt is, tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt kormánytöbbségével vezetett koalíció által elfogadott deregulációs törvényt is hatályon kívül helyezi. Ezt a törvényt a mai napig a jogtárban fellelhetjük; ha valaki fellapozza, akkor megállapíthatja, hogy 1999-ben mely törvényeket helyeztünk hatályon kívül, úgy, hogy ezeknek az elnevezése és száma a törvénytárban, a jogtárban ma is fellelhető. Ha elfogadnánk a törvényjavaslatot - és a többség nem fogadná el az én módosító javaslatomat -, akkor magát ezt a deregulációs törvényt is hatályon kívül helyeznénk, és ezzel e történelmi ízű vagy jogtörténeti ízű törvényeket is eltüntetnénk véglegesen a jogtárból.
Ami viszont példátlan e törvényjavaslat esetében, hogy az előterjesztő szerint és a törvényjavaslatban foglalt elképzelés szerint a törvényjavaslat az elfogadása esetén saját magát is hatályon kívül helyezné: tehát a kihirdetését követő meghatározott időn belül a majdan törvénnyé váló törvényjavaslat is hatályát vesztené. Vagyis azt sem tudhatnánk meg, hogy 2003-ban az akkor éppen kormányzó többség vagy parlamenti többség mely törvények hatályon kívül helyezését tartotta indokoltnak, illetve azt sem, hogy valójában a korábbi, 1999-es deregulációs törvény vagy az azt megelőző deregulációs törvények mely törvényeket helyeztek hatályon kívül. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Pedig nemcsak a megalkotott jogszabály tanúskodik az adott korról, hanem az is, hogy törvényhozási erővel az adott jogszabály hatályát mikor vettük el.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
