DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Az első genetikailag módosított növényt 1983-ban állították elő, azóta a világ számos országában több tízmillió hektáron termesztenek ilyen növényeket. Így olyan új tulajdonságú szervezetek kerülhetnek hirtelen a környezetünkbe, amelyek nem természetes úton keletkeznek, vagy a hagyományos nemesítéssel nem is lehet őket előállítani. Ezek a szervezetek szerte a világon, így Magyarországon is heves viták kereszttüzében állnak, és számos környezeti, egészségügyi és gazdasági problémát vethetnek fel. Mindezeket felismerve 1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban elfogadta a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amely az élővilág megőrzésére, fenntartható hasznosítására és a belőle származó hasznok méltányos eloszlására vonatkozik. Ezt az egyezményt azóta 187 állam és az Európai Unió ratifikálta.
Az egyezmény a genetikailag módosított szervezetekre is kiterjed, ezért kidolgoztak egy részletes szabályozást, ez az úgynevezett Cartagena-jegyzőkönyv, amelyet 2000 májusában a magyar környezetvédelmi miniszter is aláírt. A jegyzőkönyv az 50. ratifikáció letétbe helyezését követő 90. nap után idén szeptember 11-én lépett hatályba. A ratifikáló országok között van számos európai uniós tagállam is. A hazai ratifikálás is indokolt, mert egyrészt összhangban van saját biztonsági érdekeinkkel, másrészt szolgálja a külpolitikai törekvéseinket.
A tárgyalások során Magyarország mindvégig vezető szerepet játszott, és a folyamat egyik eredménye, hogy hazánkban már 1998-ban is egy szabályozás született a XXVII. törvénnyel a géntechnológiai tevékenységről. Ez volt az első ilyen jogszabály a közép- és kelet-európai térségben. Ez a Cartagena-jegyzőkönyv, amelynek magyarországi kihirdetése is szükséges. A célja az, hogy szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra. A riói nyilatkozatban az elővigyázatosság elvének betartása megfelelő védelmet biztosíthat a biológiai sokféleségre, az élővilág megőrzésére és a fenntartható hasznosítással kapcsolatos, esetleg kedvezőtlen hatásokkal szemben is, beleértve az emberi egészséget érintő kockázatokat. Az is célja, hogy megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködést a biológiai biztonság érdekében.
A jegyzőkönyv hatálya minden élő módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, amelyeket más egyezmények szabályoznak.
(17.50)
Egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó, tehát a környezetbe ki nem kerülő módosított szervezetek szállítmányaira.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő Cartagena-jegyzőkönyv egy rendkívül összetett, komoly veszélyeket magában hordozó, új problémakör és tevékenység állami szabályozását célozza. Ratifikálása mind hazánk biztonsága, mind pedig nemzetközi megítélése és az EU-csatlakozás szempontjából alapvető érdekünk. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Cartagena-jegyzőkönyv megerősítését támogatni szíveskedjen.
Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
