LENÁRTEK ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája során sok kérdés és probléma fogalmazódott meg ellenzéki és kormányoldalról is. A legtöbb kritika a környezetterhelési díj alapfilozófiáját érintette.
A törvényjavaslat magyarázatából, a kormány képviselőjének nyilatkozatából, az államtitkár úr nyilatkozatából is az derül ki ugyanis, a cél az, hogy a környezetet használó, a környezetet terhelő tevékenységek viseljenek adóterhet. Tehát figyeljünk oda: az alapcél valamiféle bevételszerzés, nem pedig az, hogy csökkenjen a környezetterhelés. Ezt sok paragrafus is alátámasztja, például a törvényjavaslat érintőlegesen preferálja, ha valamely károsanyag-kibocsátó olyan beruházást tesz, amely csökkenti a környezetterhelő anyag mennyiségét. Egyrészről igazságtalan az is, hogy a levegőterhelési díjnál nincs, a vízterhelési díjnál pedig van ilyen kedvezmény. Másrészt még a csatornahálózatot működtető kibocsátó számára sem kecsegtető az olyan ajánlat, amely ugyan 50 százalékos díjcsökkentéssel jár, de lehet, hogy ma a környezetvédelmi beruházás ennek a többszöröse, tehát nem éri meg a befektetés.
Ugyancsak több felszólaló érintette a környezetterhelési díj környezeti bírsághoz való viszonyát. Jelenleg ugyanis aki a határérték fölött bocsát ki, az bírságot fizet. Ha ezt az új adónemet bevezetnénk - reméljük, hogy ez nem történik meg -, akkor aki határérték alatt van, az is fizet - nem bírságot, de fizet. A véleményünk az, hogy ez egyértelműen rossz üzenet a kibocsátók számára, hiszen csak részben teszi érdekeltté őket abban, hogy a határérték alatt maradjanak, így is, úgy is fizetni kell. Kisebb a bírság súlya, megítélése, szerepe. Ez még akkor is igaz, ha a kormány képviselője erre azt a választ adta, hogy ez azért előnyösebb, mert legalább a díjat be lehet építeni a költségek közé - pont ez a harmadik probléma. Ha ugyanis ez történik, akkor ez az új adó emeli a költségeket, tehát a kibocsátó, lásd: csatornaszolgáltató vagy üzemi konyha, egyéb közszolgáltató, ezt beépíti az árba, és ezt a lakosság, vagyis mi magunk fizetjük meg.
És mi történik azzal a pénzzel, amit a gyermekétkeztetés, a nyugdíjasok ellátása, a szennyvízdíj kapcsán pluszként kifizetünk, akik ezeket a szolgáltatásokat, ahogy az előbb említettem, igénybe vesszük? Bemegy a költségvetésbe, és ott eltűnik. Szó sincs arról, hogy a befolyt díjból valamit is címkézetten a környezetünk védelmére használnánk. Sőt, a kormány képviselője fellebbentette a fátylat az egész ügyről: egyrészt a pénzügyminiszter a beterjesztő - szó sincs arról tehát, hogy ez a szaktárca ügye lenne. Másrészt a vita során hallottuk, hogy a társaságiadó-bevétel jövőre 45 milliárd forinttal csökkenhet, és ennek az ellentételezése a környezetterhelési díj, plusz az energiaadó 25 milliárd forintja, ami bevételt jelent a központi költségvetésnek. Ez tehát nem más, az államtitkár úr szavai ellenére, mint a legendás füstpénz vagy a füstadó.
Nem derült ki az sem a vitában, hogy mi indokolta - a költségvetési szempontokat kivéve - az új adónem bevezetését, hiszen maga a PM által kiadott tájékoztató anyag is azt mondja, hogy ha európai kitekintésben vizsgáljuk, a magyar környezetvédelemmel kapcsolatos bevételek az EU-átlag körül vannak, sőt, több terhet vetünk ki, több bevételt regisztrálunk, mint Ausztria, Belgium, Svédország, Franciaország, Németország, Norvégia. Akkor hová ez a sietség?
Az időszerűtlenség mellett az előregondolkodás hiánya is nyomon követhető a törvényjavaslatban. Lehet ugyanis olyan kibocsátó, aki társadalmilag igen fontos és hasznos terméket állít elő, de a mai kor technológiai színvonala miatt lehetetlen, hogy ne legyen kibocsátó, és így neki fizetnie kell.
(16.00)
A PM az adócsomag tájékoztatójában írja: alapvető cél az adócsökkentés, a versenyképesség javítása, igazságos közteherviselés. Ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, az elmondottak alapján egyik kitételnek sem felel meg a törvény.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem