KIS PÉTER
KIS PÉTER
KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán az integrációban való részvételünk minőségét nagyban meghatározza környezeti kultúránk színvonala, a környezettudatos állampolgári magatartás elterjedése. Ezért a magyar törvényalkotás kiemelt feladata olyan törvények megalkotása, amelyek ezen célokat szolgálják.
A környezetvédelmi szabályozás megújításának első lépcsőjeként létrejött a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. Ez a törvény teremti meg a jogszabályi alapját a környezet terheléséhez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség bevezetésének. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy új alapokra helyezze és rendezze, helyes irányba terelje a környezet valamennyiünk érdekét szolgáló, méltányolható mértékű használatát. A környezetterhelési díj másik alapvető célja az, hogy a szennyező elve alapján azok fizessék meg a környezetvédelmi intézkedések költségeinek egy részét, akik maguk is szennyezik a környezetet. Elengedhetetlen ezért egy olyan szabályozó rendszer megalkotása, amely a környezet használóját is érdekeltté teszi a terhelés csökkentésében.
A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé válnak a megóvást és helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem tudja teljes mértékben felvállalni, ezért tehát a környezethasználók bevonása a finanszírozásba indokolt. A környezethasználat nem jogellenes, viszont a használattal együtt járó terhelés megszüntetése, ezek érdekében erőforrások koncentrálása hatékonyan csak társadalmilag megvalósítható ügy.
A törvény tulajdonképpen a környezetvédelmi adók első csírája, amit a jövőben a tárca szeretne minél szélesebb körben beilleszteni a hazai adórendszerbe oly módon, hogy az adórendszeren belül egy struktúraváltozás következzék be, a hangsúly helyeződjön át a környezetvédelmi célokat szolgáló adókra.
Tisztelt Parlament! A törvénytervezet határozott, következetes célokat fogalmaz meg, ugyanakkor kíméletes, mivel a díjfizetési kötelezettséget nem zúdítja rá az egész társadalomra. Olyan kört céloz meg, ahol a díjfizetési kötelezettség közvetlenül köthető a környezeti terheléshez és nem jelent elfogadhatatlan terveket. A bevezetés fokozatosságának elvét is érvényesíti, mivel a három díjból kettőt 2004-ben, egyet pedig 2005-ben kíván hatályba léptetni. További fokozatosságot jelent, hogy a teljes díjfizetési kötelezettség öt év alatt valósul meg. A törvény fontos része a kedvezmények rendszere. A kedvezmények adása ugyanakkor - nagyon helyesen - csakis környezetvédelmi célokat szolgál. Alapvetően azok a cégek jogosultak a kedvezmények igénybevételére, amelyek hulladékot újrahasznosítanak, feldolgoznak.
Tisztelt Parlament! A mezőgazdasági bizottság október 1-jei ülésén a törvénytervezet megítélése nem volt egységes, de szükségességével a többség egyetértett. Elhangzott, hogy az európai uniós követelmények miatt is indokolt a törvény elfogadása. A hozzászólók fölvetették, hogy a jelenlegi bírságolási rendszer és gyakorlat, valamint a bevezetendő környezetterhelési díj nem jelenthet kettőzött fizetési kötelezettséget. A jogalkotásnak ezt ki kell szűrnie, mert egyrészt a teher együtt elviselhetetlen, másrészt igazságtalan. Megfogalmazódott, hogy az érintett díjfizetők és a társadalom is jobban elfogadja és azonosul a törvénnyel, ha a befizetett díj egy része vagy teljes egésze környezetvédelmi célokat szolgálóan és átlátható rendszeren keresztül kerül felhasználásra. A támogatók részéről is elhangzott, hogy módosító indítványokkal szükséges a törvénytervezet finomítása, kiegészítése, pontosítása.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 11 igen szavazattal, 6 ellenében a T/5481. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
