DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátanám, hogy egy keretben kívánjuk indokolni a mentelmi jogra vonatkozó álláspontunkat Demeter Ervin képviselőtársunk ügyével - ugyan szavazni majd külön kell a kettőről. Mind a két esetben a paritásos kisebbségi-többségi véleményt Isépy Tamás alelnök úr fogja ismertetni.
Jómagam a bizottság azon ötfős csoportjához tartozom, akik azt mondják, hogy ilyen ügyekben, amikor is valakinek a becsületét, jó hírnevét érintő ilyen súlyos kijelentés hangzik el, amit az az állítás tartalmaz, amit Balogh úr a bizottsági ülésen, a kulturális bizottság ülésén mondott - Demeter Ervin képviselőtársunk csak később csatlakozott ehhez az állításhoz -, és egy sajtótájékoztatón - legalábbis a feljelentésben a feljelentő a Magyar Nemzetre vonatkozó hivatkozást tesz -, amit közösen tartottak Balogh Lászlóval, szintén tett erre vonatkozó kijelentést, hogy Gyekiczki úr kabinetfőnök korában a titkos irattárból iratokat vett magához. A pontos tényállást - látom, Demeter Ervin úr rázogatja a fejét -, a pontos állítást nem kívánom idézni, benne van az előttünk lévő papírokban.
(19.50)
A bizottságnak '97-ig az volt a gyakorlata, és ezt a gyakorlatot szeretnénk visszaállítani, hogy mindazon esetekben, amikor egy súlyos kijelentés elhangzik politikus, képviselő szájából olyan személyre vonatkozóan, aki nem képviselő, nincs abban a helyzetben, hogy a saját becsületét itt, a politikai nyilvánosság előtt megvédje, semmi sem indokolja a mentelmi jog fenntartását. Tehát nem érdeke senkinek, sem az Országgyűlésnek, sem az érintett képviselőnek, hogy ne a bíróság előtt bizonyítsa igazát valamelyik fél. Ebben az esetben, például, amikor rágalmazásról van szó, az igazságszolgáltatás útjain lehetőség lenne arra is, hogy a valóság bizonyítását kérje az érintett kijelentő vagy akár a másik fél.
Azonban itt úgy tűnik, hogy mind a két képviselő úr a mentelmi joga mögé kíván bújni, ahelyett, hogy az igazságszolgáltatás keretében tisztáznák ezt a nagyon súlyos állítást, hiszen nagyon jól tudjuk, ha Magyarországon valakit azzal vádolnak, hogy államtitkot megsértve vagy pedig valamilyen hivatali titkot megsértve ügynöki papírokhoz jut hozzá, ez nagyon súlyos vád. Ezért ilyen esetekben az lenne a helyes, ha az Országgyűlés visszatérne ahhoz a gyakorlathoz, amelyhez '98-ig tartotta magát, amikor is ilyen egyoldalú esetekben a mentelmi jog felfüggesztését javasolta. Abban az időben az esetek egyharmadában az Országgyűlés a mentelmi jogot fel is függesztette. Más kérdés, amikor politikusok egymás között perlekednek, akkor természetesen a parlament tekintélye nem indokolja a mentelmi jog felfüggesztését.
Itt azonban nem erről van szó, nem is zaklató jellegű feljelentésről, hanem arról van szó, hogy egy ember, aki jelenleg most köztisztviselő, és ezért különösen nincsen abban a helyzetben, hogy ilyen politikai kijelentésekre reagáljon, lehetőséget kapjon arra, hogy ezekkel a súlyos állításokkal szemben megvédje a becsületét és jó hírnevét.
Hozzáteszem, hogy különösen, amióta egy bizonyos őrnagy rőzseszedő öregasszonynak öltözve bekúszott ezelőtt tizenvalahány évvel az állambiztonság összes helyiségébe, azóta Magyarországon az ügynökséggel, illetve az ezzel kapcsolatos iratokkal való kijelentések nagyon súlyos megítélés alá esnek.
Tehát egyszerűen nem értjük a másik oldal álláspontját, hogy miért javasolja a mentelmi jog fenntartását. Ezt persze majd Isépy Tamás alelnök úr tiszteletre méltó érvekkel meg fogja reflektorozni, én azonban arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mind a két képviselőtársunk esetében a mentelmi jog felfüggesztésére szavazzon, hiszen ezzel lehetővé teszik azt, hogy az érintett felek a saját igazukat bizonyítsák, illetve a bíróság színe előtt tisztázzák ezt az ügyet. Ha ez nem történik meg, akkor ez mind az Országgyűlés, mind az érintett képviselők vonatkozásában azt a látszatot kelti, hogy ők a mentelmi jog mögé bújva el akarják kerülni ennek az ügynek a tisztázását.
Ezért tehát a paritásos bizottság egyik fele - ami nem kisebbség, csak a határozatképességhez kisebbség - nevében arra kérem az Országgyűlést, az érintett képviselőket is és a másik oldalon ülő képviselőtársaimat is, szavazzanak arra, hogy a két képviselő (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Idő!) lehetőséget kapjon arra, hogy a mentelmi ügyében a bíróság előtt tisztázza magát.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
