KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! William Jefferson Clinton, vagy ahogy többen ismerik, vagy jobban ismerik, Bill Clinton, az Egyesült Államok volt elnöke azt mondta, ha azt akarjuk, hogy az internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy a vásárlás az interneten éppoly biztonságos legyen, mint a vásárlás egy nagy áruházban.
Ezekkel a gondolatokkal szeretném kezdeni ennek a törvénymódosításnak a mostani expozéját, azért, hogy egyúttal jelezzem: azok a gondok, amelyek nálunk az elektronikus kereskedelmet kísérik, nemcsak hazai gondok, hanem világszerte ezekkel a problémákkal kell megküzdeniük mindazoknak, akik azt a modern irányzatot támogatják, hogy a kényelmesebb, jobb szolgáltatás érdekében minél jobban, minél többen vegyék igénybe az elektronikus kereskedelem szolgáltatásait.
A XXI. század küszöbén a fogyasztóvédelmi gondolat világszerte új kihívásokkal néz szembe. A változások középpontjában egy új technológia, az internet áll, és a számok elképesztőek. A világon közel 500 millió ember rendelkezik ma internetkapcsolattal, Magyarországon az internet-hozzáférők száma ma már meghaladja a kétmillió főt. Tehát több mint minden ötödik állampolgár már hozzáfér internethez.
Az internet széles körű hozzáférhetősége elősegítette az elektronikus kereskedelem számos formájának a fejlődését. Mielőtt azonban rátérnék a törvényjavaslatra, annak ismertetésére, érdemes megnéznünk egy pillanatra, hol tart ma Magyarország a legmodernebb kereskedési forma, az elektronikus kereskedelem területén.
(20.20)
A vállalati internet-hozzáférések arányát tekintve Magyarország lemaradása az Európai Unió tagállamaitól kevésbé jelentős. Ugyanakkor az internetes üzleti megoldások elterjedtsége, alkalmazása vonatkozásában a hazai cégek lemaradása tetemes. Ma Magyarországon a vállalkozásoknak 8 százaléka folytat elektronikus értékesítést, szemben az Unió 19 százalékával, azaz az Unióban minden ötödik vállalkozás folytat elektronikus értékesítést. Ugyanakkor a vásárlás vonatkozásában valamivel jobbak a számaink, körülbelül feleannyi vállalkozás vásárol elektronikus úton, mint az Unióban, nálunk 14 százalék, az Unióban 26 százalék.
A hazai mintegy 250-300 on-line áruház piacát illetően az összforgalmuk 2002-ben meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Tehát nem nevezhető azért ez egy kis üzletnek, és ha hozzátesszük, hogy 2003-ban a várható összforgalom meg fogja haladni a 6 milliárd forintot, tehát akkor a növekedés 30-40 százalékos ezen a területen, akkor mondhatjuk nyugodtan, hogy egyre jelentősebb ez a kereskedelem. Belső összetételét tekintve 60 százalékát a lakossági, 30 százalékát a vállalati szféra és 10 százalékát az intézményi szektor jelentette. A 4,5 milliárd, illetve a 6 milliárd jelentős összegnek tűnik első hallásra, mégis ha összevetjük a kiskereskedelmi forgalommal, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom egy ezrelékét sem éri el ma Magyarországon. Ha ezt összevetjük az európai uniós országokéval, akkor érezhetően jelentős a lemaradásunk. A rangsort Svédország vezeti Európában, ott a világhálós értékesítés az összes kereskedelem 2,5 százalékát teszi ki.
Az új kereskedelmi formák a vásárlók számára pedig nagyon sok hasznos előnnyel járnak, hiszen a 24 órás állandó nyitva tartás vagy a kínálatok összevethetősége ma egy olyan piaci előnyt jelent a vásárló számára, amellyel érdemes lenne élni. Ugyanakkor az is igaz, hogy világszerte számos fenntartás él a fogyasztókban az új kereskedelmi formával szemben. Elsősorban a bizonytalanság és a bizalmatlanság az, amely miatt nem használják ezeket az eszközöket.
A 2002 óta hatályos elektronikus kereskedelmi törvény megalkotásával Magyarország jelentős lépést tett az európai információs társadalomba való integrálódás felé. Megszületett egy olyan jogszabály, amely a szolgáltatók és a fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével jogi kereteket teremtett a hazai elektronikus kereskedelemnek. A jogalkotók már a törvény megalkotásakor figyelembe vették a vonatkozó európai elvárásokat, azonban hazánk közelgő uniós csatlakozására tekintettel elengedhetetlen, hogy a magyar szabályozás a közösségi irányelvvel tökéletesen harmonizált legyen. Emellett az élénkülő elektronikus kereskedelmi piac olyan újabb elvárásokat támaszt, amelyeket a jogi szabályozásban figyelembe kellett vennünk.
Az elektronikus kereskedelmi törvény módosítása tehát két alapvető elvárásnak kíván eleget tenni. Egyfelől biztosítja a teljes uniós jogharmonizációt, ami nem csupán formális harmonizáció, hanem az e-kereskedelem, az elektronikus kereskedelem nemzetközi jellegéből fakadóan alapvető működési feltétel; másfelől biztosítja az elektronikus kereskedelembe bekapcsolódó fogyasztók védelmét, védi az érdekeiket, és szabályozza egyúttal az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó ma még rendezetlen viszonyokat.
A jogharmonizációs kötelezettség indokolta az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások fogalmának és a törvény hatályának módosítását. Ez utóbbi két, eddig nem kellően körülhatárolt és problematikus területet is érint. Egyrészről mivel a törvény elsősorban a kereskedelmi jellegű tevékenységeket szabályozza, a magán jellegű weboldalak és az elektronikus levelezés nem tartoznak a továbbiakban a szabályozott körbe. Másrészről viszont - és azt gondolom, hogy ez nagyon sokak számára, akik használnak elektronikus eszközöket, jó hír - az új megoldás, az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy az e-mail üzeneteknek álcázott és sokunknak bosszúságot okozó kéretlen reklámlevelek nem kerülnek majd ki a törvény hatálya alól, tehát ezek szabályozásra kerülnek.
A másik fontos kérdéskör, hogy minden elektronikus úton bonyolított tranzakció vagy kereskedelmi ügylet sarkalatos pontja nyilvánvalóan az adatvédelem. A fogyasztó gyakran érzi úgy, hogy kiszolgáltatottá válik, ha személyes adatait gépi úton továbbítja, és azok további sorsáról nincs tudomása, nem ellenőrizheti, hova kerülnek az adatai. A fogyasztói bizalom növeléséhez nagyban hozzájárul, ha e speciális kommunikáció során az általános adatvédelmi rendelkezések mellett külön szabályok is rendezik a személyes adatok kezelésének módját. Ezért a törvényjavaslat egy új adatvédelmi fejezettel bővül, amely részletesen meghatározza a szolgáltató által kezelhető személyes adatok körét, azok kezelési rendjét, valamint az adatmegőrzési és adattörlési kötelezettségek részletes szabályait.
Az elektronikus kereskedelemi törvény rendelkezéseinek megsértése rendszerint fogyasztóvédelmi vagy fogyasztóvédelmi és adatvédelmi kérdéseket vet föl. Nem szabad elfelejteni, hogy az e-kereskedelem csupán abban különbözik a hagyományostól, hogy részben vagy egészben on-line módon, tehát elektronikus eszközökön keresztül távolból, döntően számítógép segítségével történik. A jogsértések hatékonyabb szankcionálása érdekében tehát az a célszerű, ha a felmerülő vitás kérdéseket lehetőleg ugyanaz a fórum bírálja el, mint a hagyományos kereskedelem esetében, a fogyasztóvédelmi hatóság vagy adott esetben az adatvédelmi biztos, illetve szükségképpen a bíróság. Ha azonban speciális, elsősorban technikai jellegű kérdés merül föl, rendelkezésre kell hogy álljon a kompetens szakhatóság segítsége is, ezért a javaslat biztosítja a hírközlési hatóság közreműködésének lehetőségét. Mindezekre figyelemmel a módosítás során át kívánjuk alakítani az elektronikus kereskedelem hatósági fórumrendszerét.
Az elektronikus kereskedelmi piac megfelelő működését a világ fejlett országaiban nemcsak a jog, hanem a piaci szereplők által öntevékenyen alkotott szakmai szabályok, az etikai kódexek és a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok is elősegítik. Vagyis a jogszabályok nyújtotta védelem kiegészül egy hatékony és rugalmas szabályozási szinttel. Maga az európai bizottság is ebben látja a piac hatékony működésének egyik fontos biztosítékát, hiszen szinte minden területen az önszabályozás ösztönzésére, hatékony, alternatív vitarendezési fórumok kialakítására tesz javaslatot a tagállamok számára. Mindez a törvényjavaslat újonnan beiktatott rendelkezésében meg is jelenik.
Végezetül a törvény egyik lényeges része a felelősségi fejezet. Ebben határozzuk meg, hogy ki és mikor felelős a közzétett információk tartalmáért. A beterjesztett módosításokkal a jelenleg hatályos szabályozásnál lényegesen pontosabban határolhatóak majd körül azok az esetek, amikor az internetes tartalomszolgáltatás közvetítője nem felel az általa közzétett információ tartalmáért.
Tisztelt Ház! Ahogy bevezetőmben említettem, Magyarországon is gyorsan növekszik az internetezők száma a magánszemélyek, a cégek és az intézmények körében is. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a beterjesztett törvénymódosítás időszerűségét nem csupán az adja, hogy közelgő uniós csatlakozásunk miatt a teljes jogharmonizáció igénye az országgal szemben természetes kötelezettség és igény, hanem az internethasználat hazai elterjedésének idén tapasztalt gyors növekedése is. A lakossági internet-előfizetők száma fél év alatt mintegy 40 százalékkal nőtt. Több mint 2 millió ember internetezik valamilyen formában munkahelyen, könyvtárban, iskolában vagy otthon. A nemzeti fejlesztési terv induló, “a gazdasági versenyképesség javítása” című operatív programjának keretében a hazai kis- és középvállalkozások körében is jelentősen javulnak majd az internetezés feltételei. Jelentős uniós támogatások és pályázati lehetőségek is arra irányulnak, hogy a magánszféra mellett a versenyszféra is minél inkább használja az elektronikus eszközöket. Indokolt tehát, hogy elbontsuk az utolsó akadályokat is, amelyek a hazai elektronikus kereskedés elterjedését ma még gátolják.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat vagy törvénymódosítási javaslat elfogadásával megvalósul az elektronikus kereskedelmi szektor teljes jogharmonizációja, és bízom abban, hogy a törvény új formájában áttekinthetőbb és több garanciát biztosító keret jellegű szabályozása segíti majd a hazai elektronikus kereskedelmi piac fejlődését.
Köszönöm a figyelmüket, és kérem egyben a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú módosító indítványokkal javítani és végül elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(20.30)
