TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága október 22-én tárgyalta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot.
Ez a javaslat, ahogy az expozéban is elhangzott, és ahogy már képviselőtársam is elmondta, kétéves előkészítő munka eredményeként került az Országgyűlés elé úgy, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése részletekben korábban is megvolt részben az alkotmányban, részben a polgári törvénykönyvben, valamint a munka törvénykönyve és a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény is tartalmazott már rá utalásokat. Azonban hiányzott egy egységes fogalomhasználat, és ennek hiányában nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Ennek a törvényjavaslatnak tisztáznia kellett például azt is, hogy mikor nem alkotmányellenes a pozitív diszkrimináció, vagy mikor lehetséges hátrányos megkülönböztetésről beszélni a foglalkoztatásban, a szociális biztonság területén, az egészségügyben, az oktatásban, az áruk forgalmazásában, a lakhatás kérdéseiben, vagy éppen a szolgáltatások igénybevételében. Véleményünk szerint a törvényjavaslat ezekre egyértelmű választ ad.
A bizottság ülésén elhangzott olyan vélemény, hogy az alapvető jogok érvényesülését alaptörvény alapján kell biztosítani, ehhez külön törvényre nincs szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden állampolgárt megillet az, hogy a választásokon részt vegyen, mégis kell egy választási eljárásról szóló törvény; vagy az oktatáshoz való jogot is mindenki számára biztosítja az alkotmány, mégis kell közoktatási, sőt felsőoktatási törvény is. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat megfelel a közösségi irányelveknek, konkretizálja, hogy mely magatartások sértik az egyenlő bánásmód követelményeit, és utal arra is, hogy a jogaiban sértett személyek igényérvényesítésének mi a módja.
Ha megnézzük a normaszöveget, ennek nagyjából a fele más törvényeket módosít, amelyek valamilyen rendelkezést tartalmaznak a hátrányos megkülönböztetés tiltására és az esélyegyenlőség elősegítésére. Ennek az az oka, hogy Magyarországon a jogrendszerben az a megoldás terjedt el, hogy különböző ágazati jogszabályok, keretszabályok tartalmaznak egy-egy rendelkezést, az alkotmány is tiltja a hátrányos megkülönböztetést, de gyakorlatilag sehol sincs - legalábbis ez ideig - pontosan rögzítve, hogy mit is értünk hátrányos megkülönböztetés alatt, mit is értünk az egyenlő bánásmód követelménye alatt.
Véleményünk szerint azért van szükség egy ilyen általános törvényre, mert ez meghatározza, hogy az egyenlő bánásmód követelményébe beletartozik nemcsak a közvetlen, mint ahogy ez korábban az expozéban is elhangzott, hanem a közvetett hátrányos diszkrimináció tilalma, a zaklatás és természetesen a szegregáció is.
A többi törvény fogalomhasználatában erre a törvényre fog utalni, így megkönnyíti véleményünk szerint a bíróság jogalkalmazási gyakorlatát is. Ez a törvényjavaslat megszabja, hogy mi a feladata a kormánynak, mi a feladata az önkormányzati intézményeknek; megszabja, hogy mi a feladata az Országgyűlésnek, és természetesen azt is, hogy mit kell tenniük a munkáltatóknak.
A T/5585. számú törvényjavaslatot, mert egységesít, mert keretbe foglal, az önkormányzati bizottság 10 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
