SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelzés értéke van annak, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése ebben az évben immár második alkalommal foglalkozik olyan törvényjavaslattal, amelyik a szakképzéshez kapcsolódik.
(9.50)
Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést, hogy ez év tavaszán tárgyalta meg és széles körű támogatással fogadta el a szakképzésről szóló törvény módosítását. Megemlíthetem azt is, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat a kedvezmények növelésével ugyancsak érvényesíti azt a szándékot, hogy a gazdaság szereplői érdekeltek legyenek részt venni a szakképzésben, a gyakorlati oktatás megszervezésében.
Ma ismét egy olyan törvényjavaslat általános vitáját kezdjük meg, amely a szakképzés szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír. A T/5705. számon benyújtott törvényjavaslat ugyanis a magyar szakképzés finanszírozási rendszerének egyik legfontosabb eleméről szól. A törvényjavaslat egyaránt érinti az iskolai rendszerű szakképzést és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést. Ezért is fordítottunk különös figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat tervezetét az érintettek legszélesebb körét képviselő testületek és szervezetek megismerhessék és javaslataikat megfogalmazhassák. A törvényjavaslat tervezetét véleményezték a gazdasági kamarák, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, megtárgyalta az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Felnőttképzési Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács. A törvényjavaslat kidolgozását indokoltnak tartják, koncepcionális új elemeivel alapvetően egyetértenek ezek a szervezetek.
Tisztelt Országgyűlés! Megnyugtató számunkra, hogy a törvényjavaslat a hat országgyűlési bizottságban jelentős támogatást kapott, nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok képviselői részéről is. Megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy a törvényjavaslat megfelelő mértékben őrzi meg a jelenleg hatályos törvény továbbra is megtartandó rendelkezéseit, és jól határoztuk meg a változtatás fő irányait. Ezek keretei között készek vagyunk módosító indítványok fogadására is.
A törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulás és a képzés támogatási rendszerének korszerűsítésével is azt a célt szolgálja, hogy a gazdaság szereplőit ösztönözze a szakképzésben való hatékony együttműködésre, anyagilag is érdekeltek legyenek a szakképzésben és a saját munkavállalóik képzésében való közreműködésben; erősödjön a szakképzést folytató intézmények és a gazdaság közötti kapcsolat, amely ma már alapvető feltétele az európai színvonalú szakképzési és felnőttképzési rendszer működésének.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a szakképzési hozzájárulás céljára és a hozzájárulásra kötelezettek körére vonatkozó rendelkezései figyelembe veszik a szakképzés, a közoktatás és a felsőoktatás, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint az adózási és számviteli rendszer jogi környezetében bekövetkezett változásokat is. A törvény alkalmazásának megkönnyítése érdekében összhangot kíván teremteni az említett törvények között, egységesíti a fogalomrendszert, a kötelezettség alapját.
A szakképzési hozzájárulás célját illetően a törvényjavaslatban a jelenlegi törvénynél hangsúlyosabban jelennek meg a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakképzési tevékenységek, illetve az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatásának előírása. A hozzájárulás a kötelezettek körét pedig oly módon határozza meg, hogy a szakképzett munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége, néhány indokolt kivételtől eltekintve, hozzájárulásra kötelezett legyen. A törvényjavaslat kidolgozása során arra törekedtünk, hogy a képzési tevékenységek támogatásának szabályozott új elemei ne járjanak a hozzájárulási kötelezettek részére többletfizetéssel, ne teremtsenek igazgatási többletfeladatot. Ugyanakkor valósuljon meg a szakképzési fejlesztési források közvetlen költségvetési ellenőrzése, a képzési alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésének teljeskörűsége.
Az adóigazgatási rendszerrel összehangolt szabályozás, a bruttó elszámolás elvének érvényesítése biztosíthatja a hozzájárulásra kötelezettek elszámoltathatóságának feltételeit is. A hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját továbbra is a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. Koncepcionális változás azonban, hogy ezt a lehetőséget a gyakorlati képzést nem szervező, hozzájárulásra kötelezett számára csak a hozzájárulási kötelezettsége 80 százaléka mértékéig biztosítja. Ebből következően a bruttó kötelezettség legalább 20 százalékát be kell fizetnie a szakképzési hozzájárulás számára.
A kötelezettség bizonyos százalékának kötelező befizetése korábban már része volt a rendszernek, ismételt előírása biztosítékot jelentett arra, hogy az alaprészt terhelő kötelezettségek teljesítése mellett megteremtődnek az Európai Unió szakképzést támogató forrásai bevonásához szükséges társfinanszírozás feltételei.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek befizetéseiből képződött alaprészt változatlanul a Munkaerő-piaci Alap részeként elkülönített állami pénzalapként szabályozza. Nevét azonban rendeltetésének jobban megfelelő képzési alaprészre változtatja. Ugyanakkor koncepcionális változást jelent, hogy a törvényjavaslat szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség befizetéseiből képződött képzési alaprész egyharmada iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra használható fel, amelyet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell évente átcsoportosítani az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közötti megállapodásban meghatározott feltételek alapján. A két miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az előírt aránytól együttes döntésükkel eltérhetnek.
Továbbra is megmarad az a rendelkezés, hogy a képzési alaprész pénzeszközeit központi és a régiók számára meghatározott decentralizált keretre kell osztani. Lényeges új elem azonban, hogy a törvény alapján kötelező kifizetések után fennmaradó úgynevezett szabad keret legalább 60 százalékát decentralizált keretként kell a régiók számára biztosítani. Ezzel olyan, regionálisan felhasználható forrás keletkezik, amely hatékony eszköz lehet a regionális fejlesztési politika szakképzési célkitűzéseinek megvalósításához, a szakképzés, képzés munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő folyamatos fejlesztéséhez. Éppen ezért a decentralizált keret elosztásában döntés-előkészítő feladatokat ellátó regionális fejlesztési és képzési bizottság összetételét olyan módon tartalmazza a törvényjavaslat, hogy abban a gazdaság képviselői megfelelő súllyal legyenek jelen.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, szándékaink szerint, növelheti a vállalkozói kör érdekeltségét a tanulók gyakorlati képzésének megszervezésében. Új költségcsökkentő tételek beiktatásával és a gyakorlati képzés megszervezésével összefüggő költségek, kiadások, átalánydíjak elszámolása lehetőségének megteremtésével a törvényjavaslat ösztönözni kívánja a hozzájárulásra kötelezetteket a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megszervezésére. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a gazdálkodó szervezetek, a vállalkozók gyakorlati képzésbe való nagyobb mértékű bekapcsolódása biztosítékot teremthet a gyakorlati képzés színvonalának emelkedésére, a gazdaság igényeinek megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező pályakezdő szakemberek számának növelésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, vitassuk meg a törvényjavaslatot, és fogadják el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
