GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló, jelenleg hatályos törvény kiterjesztette a szakképzési hozzájárulás célját a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás támogatására is. A törvény, ahogy ez itt korábban elhangzott, a 2002. év végén két alkalommal is módosult, és módosításaival tovább bővült a hozzájárulás célrendszere az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás támogatásának lehetőségével.
Ahogy ezt előttem szóló képviselőtársaim többen elmondták, a jogi környezet változásai, valamint az elmúlt időszak tapasztalatai, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az ÁSZ által lefolytatott vizsgálatok megállapításai szükségessé teszik a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítását. A megváltozott gazdasági szerkezet, a gazdasági szféra szakképzésben betöltött szerepe azt is jelenti, hogy változik a munkavállalókkal szembeni követelményrendszer, illetve maga a szakképzési rendszer.
(10.10)
Ezek is indokolják a finanszírozás egyik elemét képező hozzájárulási rendszer módosításának szükségességét, ennek hatékonyabbá tételét, és nagyon fontos, a döntések decentralizálására vonatkozó igény kielégítését.
A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja egyetért a törvény olyan alapelveivel, mint például azzal, hogy megteremthető legyen a beszámolási és ellenőrzési rendszer zártsága és teljeskörűsége, a pénzeszközök felhasználásának átláthatósága és ellenőrizhetősége. Egyetértünk azzal az alapelvvel, hogy érvényesüljön a döntéshozatal szabályozottsága és a pénzeszközök decentralizált felhasználása, a régiók sajátosságait hangsúlyosabban figyelembe vevő rendje. És egyetértünk a törvényjavaslat azon célkitűzésével, hogy teremtődjék meg az Európai Unió szakképzést támogató forrásai bevonásához szükséges társfinanszírozás jogi lehetősége.
Az alapelveken túl vannak nagyon fontos konkrétumok, és bár ezek közül jó néhányat itt már előttem hozzászóló képviselőtársaim megemlítettek és részleteztek, engedjék meg nekem, hogy kitérjek azokra a pontokra, amelyeket kiemelten fontosnak tart az SZDSZ ebben az előttünk fekvő törvényjavaslatban.
Elhangzott, hogy a hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját továbbra is a hozzájárulásra kötelezett maga választhatja meg, azonban az egy nagyon fontos, alapvető változás, hogy ezt a lehetőséget a gyakorlati képzést nem szervező, hozzájárulásra kötelezett számára csak a kötelezettsége 80 százaléka mértékéig biztosítja. Ebből következően a bruttó kötelezettség legalább 20 százalékát be kell fizetni a szakképzési hozzájárulási számlára.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslatnak a szakképzési hozzájárulás céljára és a hozzájárulásra kötelezettek körére vonatkozó rendelkezései figyelembe veszik a köz- és felsőoktatás, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint más jogszabályok változásaiban bekövetkezett változásokat, mint például az adózási és számviteli rendszer változásait. Nagyon fontos - elmondta ezt Szabados Tamás államtitkár úr is -, hogy koncepcionális, alapvető változást jelent a törvényjavaslat szerint az, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség befizetéseiből képződött képzési alaprész egyharmada használható fel iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra, amelyet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell évente átcsoportosítani.
Ugyanilyen nagyon fontos változásnak tartjuk, hogy a törvény alapján kötelező kifizetések után fennmaradó úgynevezett szabad keret legalább 60 százalékát decentralizált keretként a régiók számára kell biztosítani. Akkor, amikor már évek óta az európai uniós csatlakozásról beszélünk ebben a házban és általában a magyar politikában, minden egyes rendszerben, így az oktatási vagy a szakképzési kisebb rendszerekben is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az Unió alapvető alapelvei - így például a decentralizáltság is - érvényesüljenek a pénzek felhasználásánál. Ahogy itt elhangzott, a decentralizált keret elosztására vonatkozó döntési jogkör az oktatási miniszter helyett a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján létrejött regionális fejlesztési tanács hatásköre lehet; ez is ezt szolgálja.
Még egy konkrét dolgot szeretnék kiemelni az előttünk fekvő törvényjavaslatból. Említettem, hogy az alapelvekkel mi alapvetően, messzemenőkig egyetértünk, és ilyen alapelv, ilyen célkitűzés az is, hogy a vállalkozói kör érdekeltsége nőjön abban, hogy gyakorlati képzéseket szervezzenek. Szabados Tamás államtitkár úr elmondta, hogy új költségcsökkentő tételek, mint például az anyagköltség beiktatásával, vagy a gyakorlati képzés megszervezésével összefüggő költségek, kiadások átalánydíjas elszámolása, ennek a lehetőségnek a megteremtésével a törvényjavaslat ösztönözheti a hozzájárulásra kötelezetteket a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megszervezésére.
Összefoglalva tehát mi is azt gondoljuk - ahogy ez bizottsági véleményként is megfogalmazódott és elhangzott -, hogy a törvényjavaslat gyakorlatias, praktikus és hasznos, és bízunk abban, hogy megkaphatja valamennyiünk támogatását az általános vitában, és később a részletes vita után a zárószavazás során is.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
