GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Horváth úrnak nagyon sok értékes gondolata volt az én meglátásom szerint, mindezekkel együtt konstruktívnak tartom azért is, mert a mellette ülő Kuzma úrral is vitatkozik, amikor nem ért egyet, mondjuk, hogy a szakmán belül maradjon a pénz címszóval hogyan is alakuljanak a kérdések, de nem is ez a fontos.
Talán két dolog, amire még szeretnék rávilágítani: sokat forszírozzák azt közülünk is, hogy a nyelvi képzés, a nyelvismeret miért is és mennyire fontos. De azért azt lássuk, hogy a szakképzési hozzájárulás nem feltétlenül erről szól. Azt persze hozzá kell tennem, hogy minden lehetőséget, forrást meg kell ragadni annak érdekében, és az ars poeticám e vonatkozásban ugyanaz, hogy úgy készítsük fel a fiatal generációt, hogy minél inkább a munkaerőpiac igényeihez illesztetten tudjon megfelelni, tehát ezért a nyelvi készségei is olyanok legyenek, amelyek az elvárásokhoz hozzáillesztettek.
Most már azért szerencsére elég intenzív a betelepülő tőkeerős cégek nagysága is. Ezek, ha nem is perfekt nyelvi tudással felruházott szakmunkásokkal szembeni igényeket fogalmaznak meg, de azért nem baj, hogyha az alapkészség szintjén megvan a megfelelő beszélőkéje az adott szakmai képesítéssel bíróknak. Ami legalább ilyen fontos, az az, hogy ha szakképzésről, szakképzési hozzájárulásról beszélünk, akkor arra is figyeljünk oda, hogy ezek a források segítsék azt is, hogy bizonyos értelemben a rokon szakmák vagy az olyan típusú szakmák elsajátításának, magas szintű gyakorlásának az alapja megrajzolódjék, ami ahhoz elengedhetetlenül fontos, hogy a szakmai képesítéssel bíró ember kellő mobilitással bírjon. Ma Magyarországon rengeteg reprezentatív mintavételezés mutatja, hogy az egy szakmával bíró emberek korlátok közé szorítottak, ezért lehetőség szerint tágítani kell ennek a körét, és ezt támogatni kell.
Köszönöm szépen, elnök úr.
