DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy az Országgyűlésben politikai vitanapot kezdeményeztek a képviselők az önkormányzatok helyzetéről, az önkormányzatoknak juttatott támogatásokról, mert azt gondolom, hogy azok a közfeladatok, amelyeket az önkormányzatok látnak el, nagyon fontosak az emberek számára, és ezeknek a közfeladatoknak a megfelelő színvonalú ellátása egy olyan kérdés, amiről, meggyőződésem, itt az Országgyűlésben beszélni kell.
Azt gondolom, hogy tőlünk azt várják az állampolgárok, hogy azokról a dolgokról essék itt szó, ami nekik fontos. Nem tudom, hogy képviselőtársaim tapasztalják-e azt, amit én sokszor személyesen, hogy nagyon elegük van a politikai sárdobálásból, és értelmes, higgadt, az ő érdekükben folyó vitákat szeretnének látni a parlamentben. Azt gondolom, hogy igazuk van.
Én tehát örülök ennek a mai vitanapnak, és azt kérem a tisztelt képviselő hölgyektől és uraktól, hogy használjuk fel ezt a lehetőséget arra, hogy beszéljünk higgadtan, okosan, érvekkel az önkormányzatok helyzetéről. Azt gondolom, a kormány jelenléte mutatja azt, hogy ez a kérdés számunkra kitüntetetten fontos, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezen a mai vitanapon vegyünk sorra minden olyan kérdést világosan, egyértelműen, ami az önkormányzatok helyzetét tényszerűen bemutatja.
Finanszírozásról, gazdálkodásról, pénzügyi kérdésekről érdemes úgy beszélni, hogy egy picit visszatekintünk. 2002-ben, amikor a kormány meghirdette száznapos programját, amelynek keretében 50 százalékkal megemelte a közalkalmazottak bérét, a béremelés fedezetét a 2002. évben 100 százalékban biztosította. Sokszor elhangzik ellenzéki képviselőtársaim részéről az a kijelentés, hogy a kormány ezt megígérte és nem mondott igazat. Kérem, minden szó így hangzott el, a valóságnak így felel meg, hogy 2002-ben a kormány 100 százalékban biztosította a fedezetét az 50 százalékos közalkalmazotti bérek megnövekedett terheinek, a 2003. évben pedig olyan finanszírozási konstrukciót készített el, amelyben az önkormányzatoknál a megnövekedett normatíva, a megnövekedett saját bevételek, csak a növekmény fedezte a közalkalmazotti béremelést.
A 2003. évben a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatokból származó bevételei 30 százalékos mértékben nőttek. Jelentősen, 5 százalékról 10 százalékra nőtt a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a gépjárműadó 100 százalékát az önkormányzatok kapják. Tehát e tekintetben minden olyan ígéretét, amit a kormány az előző évben tett, a költségvetésben megvalósította.
Jelentősen, mintegy 30 milliárd forinttal emelkedett az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló támogatások összege. Prioritást kapott a felzárkóztatás, így például bővült és átalakult a területfejlesztés intézményrendszere. Az elmaradott térségek települései számára új lehetőséget nyitott a kistérségi támogatási alap, illetve a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat.
Az eddigi öt helyett hét megye részesülhet kiemelt költségvetési támogatásban. Csak jelzem, hogy ennek a szerkezetét át kívánjuk alakítani a 2004. évi költségvetésben, ami igazságosabb megoldás lesz. A regionális területfejlesztési tanácsok keretein belül a kistérségekre – mégpedig a hátrányos helyzetű kistérségekre – összpontosít majd ez a támogatási forma.
A lakosságot érintő szolgáltatások köre jó néhány területen bővült. Csak néhányat említenék meg: a tanyagondnoki szolgáltatás, a közoktatás informatikai és felújítási programjához való hozzájárulás, 2003 szeptemberétől pedig fokozatosan bevezetjük az ingyenes tankönyvellátást, valamint a kedvezményes étkeztetési programot.
Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy a költségvetési vita nem most kell hogy lefolyjék, de miután a vitanap témája adja azt a lehetőséget, sőt mondhatom, kötelezettséget, hogy erről is váltsunk néhány szót, szeretnék néhány gondolatot elmondani a 2004. évi, önkormányzatokat érintő költségvetésről.
2004 a fejlesztés éve, 2004 az önkormányzatoknál is a fejlesztés éve, a működést tekintve pedig takarékos gazdálkodást igényel valamennyiünktől. Mit jelent ez tartalmában? 2004-ben az önkormányzati szolgáltatások színvonalának javítását szolgáló beruházások támogatására, a közigazgatás korszerűsítésének programja elindítására, az európai uniós források hatékony felhasználására és az egyéb önkormányzati fejlesztésekre helyezi a költségvetés a hangsúlyt.
2004-ben a helyi önkormányzatok jelentős nagyságrendű növekménnyel számolhatnak a fejlesztés terén. Összességében az önkormányzatok költségvetési forrásai a 2003-ban tervezetthez képest a 2004. évben 7,9 százalékkal, azaz majdnem 8 százalékkal növekedni fognak. Ahogyan említettem, a legfőbb prioritásokból eredően az önkormányzati fejlesztések erőteljesen növekednek, hazai támogatásuk 57 százalékkal nő. Tehát a fejlesztési források tekintetében 57 százalékos növekmény lesz az önkormányzati szférában. Ez tartalmazza a metróberuházást is, amely nagyon fontos önkormányzati beruházás, és a fővárosban élő emberek, valamint a metrót használó vidéki emberek számára is jelentős, a főváros tömegközlekedési gondjait enyhítő jelentős beruházás.
Megemelkedik a címzett és céltámogatások előirányzata is. Ez 8 milliárdos növekmény az előző év beruházási összegéhez képest. Nagyon fontosnak tartom a kormánynak azt a döntését, amellyel beterjesztett az Országgyűlésnek egy 9,4 milliárdos, felülről nyitott alapot, amely az európai uniós források saját erejének megszerzését garantálja. 600 millió forint – és így adja ki a 10 milliárdot az összeg – a program-előkészítést és a projektírás segítését támogatja, tehát szeretném nagyon egyértelműen kijelenteni, hogy a költségvetés biztosítja, hogy az önkormányzatok hozzájuthassanak az európai uniós forrásokhoz. A költségvetés garantálja azt, hogy európai uniós forrástól nem eshet el önkormányzat azért, mert nincs meg a saját ereje. Tehát az önkormányzatokat arra szeretném biztatni - a nagyvárosokat, a kistérségeket -, hogy ismerjék meg az európai uniós forrásszerzési lehetőségeket - ehhez egyébként a kormány segítséget ad -, és készítsék elő azokat a pályázatokat, amelyekkel az Európai Uniótól forrásokhoz juthatnak.
A kistérségek fejlesztésére és a kistérségi társulások térségi feladatellátásának ösztönzésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Ez abszolút összhangban áll azzal a közigazgatás-korszerűsítési programmal, amelyet a kormány meghirdetett. Összhangban áll azzal, hogy lépésről lépésre építjük be azokat a finanszírozási formákat, és készítjük elő azokat a jogi konstrukciókat, amelyek az önkormányzatok térségi feladatellátását segítik. Régóta igénylik ezt az önkormányzatok, és szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel folytatott egyeztető tárgyaláson ez a kistérségi program támogatást kapott.
Vannak az önkormányzati szövetségeknek természetesen kérdéseik, észrevételeik, további közös munkát igényelnek, és mi ígérünk természetesen, de ez az irány az, ami a városoknak, kisvárosoknak és főként a falvaknak lehetőséget nyújt arra, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi forrásokat hatékonyabban együttműködve, a magasabb színvonalú közszolgáltatások érdekében használják fel.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésben az önkormányzati érdekszövetségek véleménye szerint is feszítő a működésre szánt költségvetés nagyságrendje. Én is tudom - hiszen magam is részese vagyok az érdekegyeztetésnek -, hogy az önkormányzati érdekszövetségek együttesen igénylik azt, hogy legyen érdemi egyeztetés, és igénylik azt, hogy a működési forrásoknál is legyen garancia arra, hogy a közfeladataikat megfelelő szinten el tudják látni az önkormányzatok.
(9.30)
Szeretném elmondani önöknek, hogy természetesnek tartom, hogy az érdekszövetségek nagyságrendben nagyobb számokat mondanak; igaz, egyik 200 milliárdot, a másik 100-at, 50 milliárdot és különböző nagyságrendet, de valamennyien egységesen igénylik a nagyobb működési forrást. Van olyan nyilatkozatuk az érdekszövetségeknek is, ahol egységes álláspontra jutottak, de szeretném elmondani, hogy az elmúlt 13 évben nem volt olyan év, ahol az önkormányzati érdekszövetségek ne kértek volna több forrást, mint amennyit a központi költségvetés biztosított.
Azonban egy nagy különbség van ebben az évben: a kormányunk döntése alapján kétfordulós egyeztetés zajlik az önkormányzati érdekszövetségekkel. Lehet, hogy több is lesz ebből, de kettő mellett elköteleztük magunkat, és az első forduló, érdekegyeztetés után az önkormányzati működési költségekben 10 milliárd növekményről, valamint a miniszterelnök úrral folytatott egyeztetésen a fejlesztési forrásokat tekintve, az európai uniós saját erő felvételének garanciáját jelentő forrás tekintetében 10 milliárdos növekményről született megállapodás. Nem volt arra példa az előző időszakban - én megkérdeztem polgármestereket, akik rendszeresen ott vannak az érdekegyeztetésen, volt-e példa arra, hogy ilyen eredménye volt az érdekegyeztetésnek; nem volt, és én örülök ennek az eredménynek, azt gondolom, hogy valódi érdekegyeztetést mutat.
Ezzel együtt tisztában vagyok azzal, és én magam is úgy látom, hogy a működési forrásokat a parlamenti vita során felül kell vizsgálni. Amennyiben a parlamenti vita során pluszforrás található - és azt gondolom, erre szükség van -, akkor az én álláspontom szerint az oktatási normatíva növelésével kell a működési forrásokat bővíteni. Az oktatási normatíva ugyanis oda viszi leginkább a pénzt, ahol a feladatellátás kistelepülést, kisvárost és nagyvárost egyaránt megsegít, és garantálja azt, hogy az oktatásban megfelelő színvonalon tudják az önkormányzatok a feladataikat ellátni. Természetesen tudom, hogy az önkormányzatoknak szabad gazdálkodási jogosítványuk van, én mégis azt mondom, hogy azokat a milliárdokat, amelyek nagyságrendjét majd itt ki kell alkudni a parlamenti vitában, ami növekményként megtalálható, oktatási normatívaemelésre kell fordítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt egy évben a kormány hozott olyan döntéseket is, amelyek az önkormányzatokhoz kötődően a köztisztviselők életkörülményeinek javításával, illetve az önkormányzati vezetők, a polgármesterek illetményének javításával, és ha úgy tetszik, a munkájuk erkölcsi és anyagi megbecsülésével függnek össze. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy az Országgyűlésben négypárti megegyezés alapján olyan törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi, hogy föloldjuk azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a jegyző adott esetben többet keresett, mint a polgármester. Jelentős eredménynek tartom, hogy a polgármesterek rugalmas visszavonulását segíti egy kedvezményes nyugdíjazási lehetőség, a közszolgálati járulék intézményének bevezetése, és azt gondolom, azt sem kell eltitkolnunk a nyilvánosság elől, hogy ezek a jogos igények, amelyeket a polgármesterek fölvetettek, a költségvetésnek a jövő évben 7 milliárd forintjába kerül, de ez egy korrekt megállapodás alapján létrehozott elkötelezettség, ez is a jövő évi költségvetésben fedezetként rendelkezésre áll.
Végezetül, tisztelt Országgyűlés, igyekszem tartózkodni attól, és nem is tartanám igazán szerencsésnek, ha itt a kormányok egymásra mutogatása vinné el ennek a vitanapnak a hangsúlyait. De azért szeretném azt elmondani, hogy akik a vitanapot kezdeményezték, és nagyon súlyos kijelentéseket tettek... - néhány számmal szeretném alátámasztani a tényeket.
2000-ben az infláció mértékénél több mint 2 százalékkal kevesebb volt az önkormányzatok központi támogatása. (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz!) 2001-ben és 2002-ben alig 5 százalékkal több volt a központi támogatás. Majd a tavalyi költségvetésben, mármint úgy értem, amit tavaly fogadtunk el 2003-ra, 30 százalékkal több központi támogatás jutott az önkormányzatoknak; feladattal, de a nagyságrend, a számok ezt támasztják alá. Azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy ne beszéljenek az önkormányzatok fekete évéről akkor, amikor az állami támogatások 30 százalékkal nőttek, többletpénz jutott az önkormányzatoknak, annyi többletpénz, mint amennyi az Orbán-kormány idején négy év alatt sem. Egy évvel ezelőtt önök azt mondták, hogy tömegesen fognak csődbe menni az önkormányzatok. Nem ez történt. Nem mentek csődbe. Csökkent az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok száma, kifizetik a béreket pontosan, tisztességesen.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy az önkormányzatok gazdálkodásához, működéséhez egy jól megalapozott költségvetésre van szükség. Mint az előbb említettem, készséggel elismerem, hogy a működési források tekintetében a beterjesztetthez képest a parlamenti vitában még szükséges hozzáadni az oktatási normatívához néhány milliárd forintot. Erről zajlik majd a parlamenti vita. Azt kérem, hogy az önkormányzatok feladatellátását, a közszolgáltatásokat szem előtt tartva korrekt szakmai vitában, szakmapolitikai vitában hozza meg majd ezt a döntést az Országgyűlés.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
