BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Alapvetően két dologról szeretnék beszélni: a fizetések nagyságáról és a munkahelyek számáról. E két dologról pedig természetesen itt, a parlament előtt úgy szeretnék beszélni, hogy számot adok önöknek arról, hogy ezeken a területeken mi történt a kormányváltás óta, és mi várható a következő esztendőben vagy az azt követő években.
Nos, hölgyeim és uraim, kormányra kerülésünk óta az országban a foglalkoztatási helyzet és a bérek is kedvező irányban változtak. 2002-ben 13,6 százalékos reálbér-növekedés valósult meg. 2003-ban ez a kedvező tendencia tovább folytatódik, várhatóan 10-11 százalékkal fognak növekedni a reálbérek. Ez indokolt és szükséges volt a bérfelzárkóztatás érdekében. Az ország uniós csatlakozása ezt különösen indokolttá teszi. Ennek keretében egyik első intézkedésünkkel már tavaly szeptembertől adómentessé tettük a minimálbért. Ezzel párhuzamosan számottevően mérsékeltük a minimálbérnél ugyan magasabb, de az átlagosnál alacsonyabb keresettel rendelkezők adóterheit. Ezzel jelentősen nőttek az alacsonyabb jövedelmek. Ezt bizonyítja, hogy az év első felében a fizikai munkakörben dolgozók reálbére közel 14 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Egyáltalán nem mondtunk le tehát arról a célról - és ezt teljesíteni is fogjuk -, hogy a kormányzati ciklus egésze alatt a reálbérek négy év alatt mintegy 25 százalékkal fognak emelkedni a Magyar Köztársaságban.
A kormány másik nagy jelentőségű bérpolitikai intézkedése volt a több mint 600 ezer főre kiterjedő közalkalmazotti béremelés. Ennek során, mint ismeretes önök előtt, 2002 szeptemberében átlagosan 50 százalékkal megemeltük az alapbéreket. Ez a lépés minden túlzás nélkül történelminek nevezhető. Ezzel egy csapásra jelentősen mérsékeltük azt a kereseti hátrányt, amit a pedagógusoknak, orvosoknak, egészségügyi, szociális és kulturális szakdolgozóknak hosszú évek óta el kellett viselniük. Egyúttal visszahelyeztük eredeti szerepébe a közalkalmazotti illetménytáblát, amelyet a korábbi erőltetett ütemű minimálbér-emelés a bérek összetolásával lényegében működésképtelenné tett.
(9.40)
Ha a foglalkoztatottak számát nézzük, akkor a helyzet a kormányváltást követően szintén kedvező irányba változott. Kérem - mielőtt a tényekre rátérnék -, ehhez vegyék figyelembe azt a tényt is, amire mostanában mintha kevesebben emlékeznének: ha megnézzük a Statisztikai Hivatal számait, akkor bizony azt tapasztaljuk, hogy a kormányváltást követően egy romló tendenciát sikerült megfordítani. Ugyanis az Orbán-kormány utolsó teljes évében, a 2001. év végén a foglalkoztatottak száma csökkenésnek indult, és ez volt az a negatív tendencia, amelyet a kormányváltás után pozitív tendenciává sikerült fordítani. A foglalkoztatottak száma, ami a Központi Statisztikai Hivatal adataiban tetten érhető, a következő összképet mutatja; ha megnézzük, hogy tavaly május óta mennyivel nőtt ez a szám, akkor azt tapasztaljuk, hogy 97 ezer fővel több dolgozik a gazdaságban, mint tavaly májusban. Ez olyan növekedés, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Ugyanakkor tudjuk, hogy ez a kedvező tendencia nagyon jelentős piaci mozgások között ment végbe. Ha csak a múlt hét jelentéseit lapozgatom, abban a következőket olvashattam: jelentést kaptam egy gyár veszélybe kerüléséről, ott ugyanis most folynak a tulajdonosváltással összefüggő tárgyalások. Ha ez sikeresek lesz, akkor a munkahelyek változatlanul megmaradnak, de ez a jelentés arról szólt, hogy mintegy 300 munkahely veszélybe került egy megyében. Ugyanazon a héten a jelentések arról is számot adtak nekem, hogy több mint hatszázzal bővült a munkahelyek száma az ország más területein.
Ugyanez a tendencia az országos adatokban is tetten érhető. Beszéltem az előbb arról, hogy több mint 97 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, de ez a növekedés nagyon dinamikus mozgás közepette zajlott le. Ezzel párhuzamosan mintegy 90 ezer munkahely szűnt meg, és mintegy 180 ezer új munkahely keletkezett az országban. Ez természetesen magától nem ment volna végbe; ehhez kellett a gazdaság saját ereje, kellett a versenyképesség javítása, és kellettek a kormányzati intézkedések is a munka világában. Néhányat ezek közül, ha megengedik, felsorolok: ebben az esztendőben megdupláztuk a közmunkára fordítható forrásokat. Ilyen intézkedés volt továbbá, hogy a Belügyminisztériummal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen elindítottuk az élhetőbb falu programot. 517, foglalkoztatási szempontból a leghátrányosabb helyzetű település számára 120 millió forint értékben speciális közmunkaprogramot hirdettünk.
Bővültek ebben az évben a munkahelyteremtésre rendelkezésre álló forrásaink. S itt engedjenek meg egy kitérőt: ebben az esztendőben a munkahelyteremtő támogatásokra pályázati formában eredetileg 3 milliárd forintot irányoztunk elő. Ez a pályázati forma várakozáson felül sikeresnek bizonyult, amit az igények ugrásszerű növekedése jelzett a számunkra. Az igények növekedése már év közben átcsoportosítást tett szükségessé. Ilyen átcsoportosításra került sor a nyáron, amikor az eredetileg rendelkezésre álló 3 milliárd forintot kiegészítettük; ennek eredményeképpen mintegy 5 milliárd forintot tudtunk nyár végéig ezeken a pályázatokon munkahelyteremtésre fordítani. Ezzel mintegy 5 ezer új munkahelyet hoztunk létre a vállalkozásokkal közösen az országban. Tudtuk, hogy ez a pénz is kevés az igényekhez képest, ezért már akkor bejelentettük, hogy ha a mozgásterünk lehetővé teszi, akkor további forrásokat csoportosítunk át erre a célra. Örömmel jelenthetem önöknek, hogy egy újabb átcsoportosításra is sor került a napokban: a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete, a javaslatomat elfogadva, további 750 millió forintot biztosított a munkahelyteremtő támogatásokra, és ezeket a pályázatokat már el is bíráltuk.
Hölgyeim és Uraim! A kormányprogramnak megfelelően tovább fejlesztettük a munkanélküli-ellátórendszert is. Bevezettük az álláskeresést ösztönző juttatást, ezzel fél évvel meghosszabbítottuk az aktívan állást kereső munkanélküliek ellátását. A 45 év felettiek esetében, ahol tudjuk, a cipő jobban szorít, kilenc hónappal nőtt ez az időtartam. A duplájára emeltük a keresetpótló támogatás összegét is.
Tisztelt Ház! Nézzük, hogy 2004-ben milyen további lépésekkel kívánunk ezen az úton haladni! Az egyik ilyen lépés a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégeket érinti. Tudjuk, hogy a munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességűek aránya nem elég nagy, sokan közülük nem jutnak újabb álláslehetőséghez. A bennünket felkereső megváltozott munkaképességű emberek közül eddig a legnagyobb erőfeszítéssel is csak minden tizedik embernek tudtunk valamilyen munkalehetőséget biztosítani. Ezen változtatni kellett, még akkor is, ha már most is jelentős adóengedmények ösztönzik a cégeket arra, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak. Tovább növeljük ezeket a kedvezményeket, így 2004-től a minimálbér teljes összegével csökkenthetik az adóalapjukat azok a cégek, amelyek a megváltozott munkaképességű honfitársainkat foglalkoztatják.
Önök pontosan tudják, hogy milyen nehéz visszatalálniuk a munkaerőpiacra a kismamáknak is. Ez elsősorban azért nehéz, mert ebben az életszakaszban ők maguk is olyan munkakörben szeretnének dolgozni, amelyik rugalmasabb munkaidő-felhasználást tesz lehetővé. Ez adott esetben részmunkaidőt jelent. Magyarországon ugyanakkor a 4 vagy 6 órában történő foglalkoztatás nem terjedt el eléggé, és ez elsősorban a kismamákat sújtja. Ezért a kormány úgy döntött, és az erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek be is nyújtotta, hogy amennyiben egy cég gyesről vagy gyetről visszatérő kismamát foglalkoztat részmunkaidőben, nem kell megfizetnie a jelenleg 3450 forint összegű egészségügyi hozzájárulást. Itt megjegyzem, hogy ezt a fix összegű egészségügyi hozzájárulást 2006-ig teljes mértékben meg akarjuk szüntetni. Itt tehát egy olyan intézkedés előrehozataláról van szó, amely intézkedéstől azt reméljük, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nőni fog. Ugyanezt a kedvezményt élvezik a cégek abban az esetben is, ha 50 éven felüli tartósan munkanélkülit alkalmaznak.
Hölgyeim és Uraim! A munkahelyteremtő programok 2003. évi sikerei arra ösztönöznek bennünket, hogy ezt a forrást 2004-ben növeljük. Ugyancsak növelni kívánjuk a közmunkaprogramokra fordított összegeket, az idén elindított programokon túl a következő évben a tervek szerint mintegy 4 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A közcélú munkavégzést több mint 15 milliárd forinttal fogjuk támogatni, és becsléseink szerint a közhasznú foglalkoztatás támogatására is 10-15 milliárd forintot tudunk fordítani a Munkaerő-piaci Alap decentralizált keretéből.
A munkavállalás, a foglalkoztatás ma már nem választható szét a felnőttképzéstől, ennek a jelentősége egyre nő. A munka világában érintett felnőttek a gazdasági környezet dinamikus változásaihoz ugyanis csak gyakori képzéssel és átképzéssel alkalmazkodhatnak. Ezért ma közös európai nyelven egész életen át tartó tanulásnak hívják ezt a folyamatot. A célunk nem kevesebb, mint hogy az évtized végére - a gazdaság modernizációjával összhangban - egymillió munkavállaló vegyen részt a felnőttképzésben. Örvendetes tény, hogy már most emelkedik azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek saját maguk nyújtanak képzést a munkavállalóiknak. Ehhez támogatást nyújtunk, ösztönözve ezáltal a képzések gazdasági igényekhez történő igazodását. Terveink szerint jövőre az eddiginél mintegy 300 millió forinttal többet tudunk erre a célra fordítani, és több mint 4 milliárd forint segítségével 65 ezer munkavállaló képzését támogatjuk ezen a módon.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni az európai uniós csatlakozásunkról; arról a csatlakozásról, amely immár nem politikai jelszó, nem egyszerűen a szívünk mélyén élő régi vágy, hanem egy konkrét csatlakozás, annak minden előnyével és kötelezettségével együtt. 2004-ben bővülő mértékben számíthatunk az európai uniós támogatásokra is. Ennek csak a foglalkoztatáspolitikai vetületéről szeretnék beszélni. Ennek a támogatásnak a segítségével foglalkoztatáspolitikai célokra mintegy 62 milliárd forint biztosítható a következő esztendőben. Ez a 62 milliárd forint, hölgyeim és uraim, nagyon jelentős, óriási összeg; ebből a Magyar Köztársaság költségvetése 15 milliárd forintot biztosít, a többi pedig uniós forrás. Ennek a segítségével is lehetőség lesz arra, hogy 26 százalékkal növekedjenek az állami foglalkoztatási szolgálatnál a képzésre, a bértámogatásra és egyéb munkaerő-piaci támogatásra felhasználható források.
(9.50)
Hölgyeim és Uraim! Végezetül engedjék meg, hogy a legfontosabb célunkról szóljak: a köztársaság kormánya a kormányváltás óta kiemelt céljának tekinti, hogy több és jobb munkahelyet biztosítsunk a köztársaság polgárainak. Mi a magunk részéről a következő években is ezen kívánunk munkálkodni, és ehhez kérjük képviselőtársaim, az önök támogatását is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
