DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslatokkal kapcsolatban együttesen szeretnék zárszót mondani, így az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló T/5478., a fogyasztói árkiegészítésről szóló T/5479., az energiaadóról szóló T/5480., a környezetterhelési díjról szóló T/5481., az adózás rendjéről szóló T/5482. számú javaslatokról, és miután tartalmi összefüggés van, a számvitelről szóló T/5582. számú javaslatról is összevontan.
Úgy vélem, minden túlzás nélkül megállapítható, hogy az adó- és járulékrendszer 2004. évi átalakítására vonatkozó, az azzal összefüggő kormányzati javaslatokról mind az általános, mind pedig a részletes vitában igen élénk szócsaták bontakoztak ki a parlamentben. A kormány minden jobbító szándékú, a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételi számokat fel nem borító javaslatot kész volt támogatni, ezt a támogató listában a képviselőtársaink meg is ismerhették.
Valamennyi olyan állítást azonban visszautasítunk, ami a kormány szavahihetőségének kétségbe vonására irányult, valamint némi demagógiát sem nélkülözve olyan szövegeket tartalmazott a vitában, ami a vitának az egyébként szakmai medrét nem tartotta be.
(18.50)
Az adó- és járuléktörvények általános vitája során tágabb kereteket érintett a párbeszéd. Az egyes törvények módosításának vitájában főleg az szja-tábla, szja-adójóváírás és családi kedvezmény összefüggéseivel foglalkozott behatóbban a parlament úgy az itteni vitában, mint a bizottsági vitákban is.
A lakástámogatási rendszer végleges formájának kialakításáról szintén hosszas vita és egyeztetés folyt, ami azért volt hasznos, mert a különböző szempontok megjelenítésével egyértelművé vált a támogatási rendszer működésének célszerű formája és keretei, amelyet a most elfogadásra javasolt módosító javaslatok tükröznek leginkább.
A társasági adóról szóló törvény módosításának vitáját ugyancsak a szélesebb összefüggésekben való gondolkodás jellemezte itt a Házban is és a bizottsági vitákban is. Figyelembe vette a tisztelt Ház megszólaló képviselőinek többsége, hogy mind az Európai Unióba történő belépésünkből, mind pedig a nemzetközi gazdasági kihívásokból következik a változtatás szükségessége. Ennek nyomán olyan szabályozás válik lehetségessé, amely jobb feltételeket teremt a vállalkozások számára a beruházás ösztönzésében, a versenyképesség és a munkahelyteremtés növelésében.
A kormány kompromisszumkészségét mutatja az is, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást betű szerint módosító indítvány formájában bizottsági javaslatként a Ház megismerhette, arról a mai napon döntést javasolunk a Házban is. A kormány támogatta mind a munkavállalókkal, mind pedig a munkáltatókkal megkötött megállapodásban a számukra előnyös és az érdekegyeztetés keretében kötött megállapodásoknak megfelelő módosító javaslatokat.
Tisztelt Országgyűlés! Az első törvényjavaslat kapcsán közel négyszáz javaslatnak mintegy felét támogatja a kormány, ezzel a lakosságnál mintegy 23 milliárd forint, a vállalkozásoknál pedig több mint 5 milliárd forint további tehercsökkenés következik be a benyújtott javaslathoz képest. A kormány által támogatásra nem javasolt módosító indítványok nincsenek összhangban részben a kormány korábban beterjesztett javaslatával, részben pedig a jogharmonizációs kötelezettségekkel, ebből következően a költségvetés kiadási oldalán már ellentételezés nélküli jelentős adóbevétel-elmaradást eredményezett volna ezen javaslatok elfogadása.
A legfontosabb elfogadásra javasolt módosító indítványokat szeretném megemlíteni.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodásnak megfelelően az 53 ezer forintos minimálbér adómentességére vonatkozóan a kiegészítő adójóváírás biztosítása befogadásra került bizottsági javaslatként. Ezt a kormány most a Háznak is javasolja a kormány által támogatott csomagban elfogadásra. Mindazok a munkavállalók érvényesíthetik ezt a kiegészítő adójóváírást, akiknek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 756 ezer forintot.
A munkáltatónál minden munkavállaló számára azonos feltételekkel, továbbá a kollektív szerződésben meghatározott feltételekkel biztosított természetbeni juttatások esetében fennmarad a jelenlegi, a munkáltatóra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályozás. E megközelítés alapján továbbra is biztosított a mindenki számára elérhető természetbeni juttatások fennmaradása, ugyanakkor megszűnik a kedvezményes adóztatással való visszaélések lehetősége is.
A munkavállalók jóléti és szociális élethelyzetének javítása érdekében az adómentes juttatások körének és mértékének jelentős bővítését is javasolja a kormány elfogadásra az Országgyűlésnek. Az étkezési utalványok esetében az adómentességi határ melegétkezés esetén havi 4 ezerről 6 ezer forintra, hidegétkezés esetén pedig 2 ezerről 3500 forintra emelkedik.
Javasoljuk a lakás célú felhasználásra történő, munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott vissza nem térítendő, legfeljebb ötévenként adható adómentes támogatási összegnek az 500 ezer forintról 750 ezer forintra történő emelését.
Javasoljuk a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható kis értékű ajándék alkalmanként 5 ezer forintra történő értékhatár-emelését.
A gyermekes szülők részére adható adómentes iskolakezdési természetbeni juttatás értékének 10 ezer forintról 15 ezer forintra történő emelkedését.
Az adómentesen elszámolható reprezentáció értéke felső határának az emelését is javasoljuk a megmaradó éves összes bevétel fél százalékának megfelelő összegben, de legfeljebb évi 10 millió forint értékben.
A kormány támogatja azokat a javaslatokat is, amelyek a munkavállalók számára nyújtott kölcsönök után keletkező kamatkedvezményt a jegybanki alapkamat kétszerese helyett a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegéhez viszonyítják a későbbiekben. A már megkötött munkáltatói hitel-kölcsönszerződések esetében kétéves átmenet érvényesülhet a továbbiakban.
A kormány fontosnak tartja a lakás célú hitel törlesztő részletéhez kapcsolódó adókedvezmény átalakítását annak érdekében, hogy a kedvezményt befektetési célokra ne használják fel, de egyetért a családi körülmények körültekintő figyelembevételével, így a kedvezmény igénybevételére vonatkozó jövedelemhatár 1 millió forinttal lehet magasabb azon adókedvezményt érvényesítő magánszemély esetében, akinek házastársa, élettársa az adóévben hat hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult.
A vállalkozások versenyképességének javításához járul hozzá az a támogatott javaslat, hogy a társas vállalkozók esetében a társaságiadó-alap és az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők esetében az adóalap megállapításakor az adózás előtti nyereség csökkenthető az adózó által fizetett helyi iparűzési adó 25 százalékával. E kedvezmény érvényesítésének természetesen az is feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen köztartozása.
Az előző javaslattal összefüggésben emelhető ki, hogy a külön adózó jövedelmek esetén a kormány támogatja azt a javaslatot, miszerint változatlanul 20 százalék maradjon az adó mértéke, amely az osztalékfizetés esetében is érvényesítendő mérték.
A kutatás-fejlesztési tevékenység feltételeinek további javítását biztosítja az a támogatott módosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy felsőoktatási intézmény kutatóhelye, illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén, jelen értéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházást feltételezve, fejlesztési adókedvezményt lehessen igénybe venni, valamint a Magyar Tudományos Akadémia területén kutatási tevékenységet végző vállalkozás is a kutatási költségen felül annak háromszorosával, legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adóalapját. A társasági adóban bevezetett szabályozáshoz hasonlóan lehetővé válik az egyéni vállalkozások esetében is a fejlesztési tartalékolás.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adóról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványok döntő többsége egyes termékeknek és szolgáltatásoknak az alacsonyabb adómérték alá sorolását célozta. A nem jogharmonizációs célú átsorolások köre a benyújtott javaslathoz képest is jelentősen szűkült, így a villamos energia kivételével a gáz és a távhő mellett az összes energiahordozó - így a szilárd tüzelő, tűzifa, faszén - 2004-től továbbra is a kedvezményes adómérték alá tartozik.
A 0 százalékos adómérték megszüntetése és annak legalább 5 százalékra történő emelése a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettsége Magyarországnak. A gyógyszer, a tankönyv, a vakok által használt eszközök mellett 2004. január 1-jétől a kormány döntése alapján a könyv is a kedvezményesebb adókulcs alá tartozhat, azaz az 5 százalékos adómérték alá. Az említett jogharmonizációs célú átsorolásokkor nemcsak a tagállamok hozzáadottérték-adóra vonatkozó irányelvével való összhang, hanem a tagállamokat terhelő áfaalapú befizetések szempontjából döntő jelentőségű harmonizált áfaalap is megteremtődött.
A jövedéki adóhoz beérkezett módosító indítványok többsége a törvényjavaslat szerinti adóemelések megváltoztatását célozta. Az italok esetében jellemzően csökkenést szorgalmaztak, de adóemelésre is született javaslat. A kormány a vita során körvonalazott, teljesen egy irányba mutató hasonló álláspontok alapján egy termékkör, a bor esetében ítélte meg úgy, hogy az eredetileg elképzelthez képest alacsonyabb adóemelésre kerüljön sor, így támogatja azt a módosító indítványt, amely a bor jövedéki adóját 12 forint helyett 8 forinttal javasolja megemelni.
Az illetékek területén egyes képviselők aggályosnak találták a javaslatnak a progresszió elkerülésének kizárását célzó rendelkezését. Az e rendelkezéshez benyújtott és a kormány által támogatott kapcsolódó módosító javaslat egyértelművé tette, hogy az ingatlanban időközben bármely okból bekövetkező értéknövekedés esetén a vagyonszerző az újabb tulajdoni hányad megszerzése során nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint akkor, ha az ajándékozásra nem több, hanem egyetlen időpontban került volna sor.
A helyi adókról szóló törvény módosítása kapcsán egyes képviselők támadták az építményadó működtetésével kapcsolatos adófelfüggesztés intézményét. Tekintve, hogy ez a módszer a társadalom rászoruló tagjai - általában idősek és fogyatékkal élők - esetében eredményezne teherkönnyítést, így az elhagyását kezdeményező módosító javaslatokat a kormány nem tudja támogatni.
Támogatja a kormány a társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári, az önkéntes pénztári szabályokat érintő módosító indítványok jelentős részét. Ezek a javaslatok a rendelkezések pontosítását, az adótörvényekkel való összhang megteremtését, a pénztári terhek mérséklését, valamint az új szabályokra történő átállás elősegítését kezdeményezték.
Nem volt lehetőség azonban olyan javaslatok támogatására, amelyek a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozását veszélyeztetnék, ezért a kormány a bruttó átlagkereset háromszoros mértékéig látott lehetőséget az egyéni nyugdíjjárulék felső határának emelésére, a plafon megszüntetésével viszont nem ért egyet.
(19.00)
Azok az indítványok, amelyek az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékének 2003. évi 3 százalékos szinten maradását célozták, szintén nem kerülhettek a támogatott körbe, a 4 százalékra emelés ugyanis az Egészségbiztosítási Alap biztonságosabb finanszírozhatóságát szolgálja.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségének összege az erre vonatkozó módosító indítvány elfogadásával mérsékeltebben emelkedik; ezen hozzájárulás az elfogadott javaslat szerint 117 600/fő/év összegre fog emelkedni a következő évben.
Az energiaadóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a hosszas vita egyik fő pontja az volt, hogy jelent-e tehernövekedést az energiaadó a lakosság, a háztartások számára. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy sem a földgáz, sem a villamos energia lakossági árát nem fogja befolyásolni ezen adónem bevezetése. Az a közvetett hatás pedig, ami az energiaköltség mint termelési költség egyik elemének néhány százalékpontos növekedésén keresztül a termékek árában áttételesen megjelenhet, elhanyagolható nagyságrendű.
A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat előterjesztése során már jeleztem, hogy a környezetterhelési díj koncepciója és bevezetésének módjai közel egy évtizeden keresztül formálódtak a hazai környezetvédelem műhelyében és a környezetvédelmi kormányzatban. Ez alatt az idő alatt nemcsak alakult, hanem eltérő mértékben fejlődtek az elgondolás egyes elemei is. A parlamenti és bizottsági viták, valamint a képviselői javaslatok segítettek a törvény egységességének kialakításában és szakmai felfrissítésében.
A folyamatban lévő beruházások után 50 százalékos visszatérítést lehet érvényesíteni az elfogadott javaslatok szerint, ezzel elismerésre kerülnek azok a többlet erőfeszítések, amelyekkel az érdekelt gazdasági egységek mérsékelni kívánják a szennyezőanyag-kibocsátásukat. A gazdálkodók és a lakosság terheinek további mérséklését segíti elő, hogy 2004-ben a vízterhelési díjnál a korábbi 40 százalékos induló mértékkel szemben csak 30 százalékos terhelés jelentkezik.
Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban 22 módosító és 12 kapcsolódó módosító javaslat, illetőleg számos bizottsági indítvány fogalmazódott meg korrekciókkal. Ezek az indítványok a javaslatnak mintegy kilencven rendelkezését érintették. A két kérdéskör, amelyekhez több módosító javaslat érkezett, az adóhatóságokra, illetve az APEH és a VPOP közötti együttműködésre és az elektronikus adóbevallásra vonatkozott; úgy vélem, hogy a támogatott módosító javaslatokkal e kérdéskör megnyugtatóan rendezhető a későbbiek során.
Az elektronikus adóigazgatás meghonosításának útján átütő értékű változtatást tartalmaznak az új szabályok. Meggyőződésem szerint fontos, hogy 2004-ben már nemcsak a kiemelt adózók, hanem 3 ezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó is elektronikus úton teljesíti az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, 2005-től pedig önkéntes alapon az elektronikus úton történő adóbevallást és adatszolgáltatást bármely adózó választhatja.
A számvitelről szóló törvényjavaslatban foglaltak alapvetően jogharmonizációs célokat szolgáltak, és a törvényjavaslatban tapasztalható, alapvetően nem politikai indíttatású, hanem szakmai megközelítéseket szeretném kérni a későbbiekben is a parlamenti frakcióktól, hogy ekként álljanak hozzá az ilyen jellegű szakmai törvényekhez. (Folyamatos zaj.)
Végezetül kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadásával a törvényjavaslatok egészét is támogassák.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
