SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egyet kell értenünk a Közbeszerzések Tanácsának 2001. évi jelentésében álló mondattal, mely szerint a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja a közbeszerzési törvény betartatása, betartásának kikényszerítése, a törvény következetes érvényre juttatása.
A közpénzek felhasználásában a legjelentősebb szempontnak az átláthatóságnak kell lennie. Éppen ezért minden egyes ilyen törvényjavaslatnak, ami most előttünk fekszik, ezt a célt kell elsősorban kiszolgálnia, és ezt a célt kell elérnie. Mindazonáltal abban is egyet kell értenünk, hogy a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok nem lehetnek túlzottan bonyolultak, mert a nehéz alkalmazhatóság önmagában is az önkéntes jogkövetés ellen hat.
Az elmúlt héten a vezérszónoklatban a Fidesz képviselőcsoportja részéről már felsoroltunk néhány olyan pontot, amelynek megváltoztatását indokoltnak látnánk ebben a törvényben. Kérem, engedjék meg, hogy ezekre még egyszer felhívjuk a figyelmet.
Mi úgy véljük, hogy a közbeszerzési eljárás bonyolultabbá tétele többek között amiatt is veszélyt hordoz magában, mert az európai uniós forrásokból származó támogatásokat is majd közbeszerzési eljárásban kell elkölteni. Ha azonban a vonatkozó jogszabályok az átláthatóság körülményeinek biztosítását meghaladó mértékben, tehát például feleslegesen bonyolultak, akkor ez bizony már hátráltatja azt, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudjuk felhasználni az Európai Uniótól érkező forrásokat.
Összességében, ha áttanulmányozzuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor azt kell megállapítani, hogy bizony kicsivel több olyan szabály található benne, amely a korábbiakhoz képest az eljárásokat bonyolítja, és kevesebb olyan van, amely mondjuk, egyszerűsítő lépéseket foganatosít. Az egyik ilyen egyszerűsítő lépésnek tűnhet az az intézkedés, amely véleményünk szerint inkább a közbeszerzés rendszerének kiszámíthatatlanságát fogja majd okozni. Ez pedig a következő: a hatályos közbeszerzési törvénytől eltérően az önök most itt előttünk fekvő javaslata nem írja elő, hogy az ajánlatkérőknek majd rendelkezniük kell a közbeszerzés fedezetével, amikor megindítják a közbeszerzési eljárást. Ha ez a szabály valóban hiányozni fog a törvényből, akkor ez nagyon komolyan fogja sérteni, vagy legalábbis csorbítani véleményünk szerint az ajánlattevők jogait, és növelni fogja az esélyét annak, hogy ezek az ajánlattevők esetleg felesleges erőforrásokat fordítanak az ajánlattételre, mondjuk, ha az ajánlatkérő megalapozatlanul ír ki egy ilyen eljárást.
Vannak olyan pontjai ennek a javaslatnak, amelyek módosítását majd természetesen a megfelelő formában és időben javasolni fogjuk módosítani az előterjesztőnek. Ilyen például a javaslat 5. §-a. Ez a bizonyos paragrafus kötelezővé teszi közbeszerzési terv készítését szinte minden egyes ajánlatkérő számára, itt kivételt csak a közszolgáltató szervezetek jelenthetnek majd. A közbeszerzési terv azonban, szerintem mondhatjuk azt, hogy valójában megkettőzi az előzetes tájékoztató intézményét, mely intézményt egyébként az Európai Közösség vonatkozó előírásai írnak elő és tesznek kötelezővé. Ez a közbeszerzési terv egyébként az elkészítésen kívül más kötelezettséget nem is eredményez, nem is jelent az ajánlatkérő számára, mivel annak elkészülte előtt, magyarul gyakorlatilag anélkül is lehet közbeszerzési eljárást tartani, valamint ha egy beszerzést az ajánlatkérő előirányoz a közbeszerzési tervben, akkor sem köteles azt megvalósítani. Ez tehát gyakorlati okból is kérdésessé teszi a közbeszerzési terv szükségességét.
Aztán vannak olyan ajánlatkérői körök, amelyeknél egyéb szempontok is a tervkészítési kötelezettség ellen szólnak. Ilyenek lehetnek például a kis költségvetési főösszeggel rendelkező helyi önkormányzatok, amelyeknél nem életszerű, hogy akár éveken keresztül is közbeszerzési eljárást kelljen lefolytatni, hiszen beszerzéseik értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Aztán egy másik ilyen paragrafus a 6. számú a javaslatban, amely közbeszerzési szabályzat készítését teszi kötelezővé minden ajánlatkérő számára, itt szintén függetlenül attól, hogy egyes önkormányzatok költségvetésének volumene adott esetben önmagában is kizárhatja, hogy mondjuk, rendszeresen közbeszerzési eljárásokat tartsanak.
Nos, a 18. § szól arról, hogy az ajánlatkérők számára kötelesség bejelenteni magukat a Közbeszerzések Tanácsánál. Ennek az az indoka, hogy a Közbeszerzések Tanácsának jelentési kötelezettsége van az Európai Unió Bizottságának irányába. Azonban ez a most itt idézett 18. § a jelenlegi megfogalmazásában nem fogja tudni biztosítani ezt a funkciót, hiszen a bejelentési kötelezettség kikényszerítésére nem ad szabályt, és az elmulasztásra sem fogalmaz meg jogkövetkezményt. E nyilvántartás teljessége azonban nemcsak az Európai Unió bizottsága felé fennálló jelentési kötelezettség miatt, hanem néhány más célból is szükséges volna.
A 340. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, ha az úgynevezett éves statisztikai összegzést nem küldték meg a Közbeszerzések Tanácsának.
(13.10)
Azt azonban, hogy ki köteles ilyen statisztikai összegzést megküldeni, éppen az előbb hivatkozott 18. § szerinti nyilvántartásból lehetne megállapítani, azonban, ha ez hiányos, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság nem is képes megfelelni ennek a bírságkiszabási kötelezettségének. Tehát valószínűleg hatékonyabb eszközöket kellene ebben az esetben a javaslatnak megfogalmaznia a teljeskörűség biztosítása érdekében.
Nem tartjuk helyesnek azt sem, és erre vonatkozóan is módosító javaslattal fogunk élni, hogy a törvényjavaslat csak abban az esetben teszi kötelezővé a bírság kiszabását, ha rosszhiszeműen mellőzték a közbeszerzési eljárást, vagy éppen a statisztikai összegzést nem küldték meg a szervezetek.
Mi még egy konkrét esetben, ha szabad ennyit előrevetíteni, elnök úr, javasolni fogjuk bírság kiszabásának kötelezővé tételét. Ez az eset pedig a következő: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítéséről is hirdetményt kell közzétenni, amelyben megállapítható, hogy azt esetleg utólag úgy módosították, mármint a szerződést, hogy például az új feltételek alapján valójában egy másik ajánlat kedvezőbb volt, vagy mondjuk, a szerződés módosításával egy új közbeszerzési eljárás lefolytatását játszották ki vagy kerülték ki, ahogy tetszik. Ez nyilvánvalóan az átláthatóságot növeli, de lehet, hogy ennek a kötelezettségnek a be nem tartása esetén kellene előírni a Közbeszerzési Döntőbizottság számára a kötelező bírságolást, ugyanis az ilyen hirdetmények közzétételére kötelezettek köre sokkal könnyebben ellenőrizhető és definiálható, mint mondjuk, a statisztikai összegzés küldésére kötelezettek köre.
Nos, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, ezen észrevételeinket természetesen a megfelelő formában, módosító indítványokban el fogjuk juttatni az önök számára, és kérnénk az önök konstruktív hozzáállását, és kérnénk azt, valóban legyen közös szándék az, hogy a közbeszerzési törvény módosításával, illetve elfogadásával a közpénzek felhasználásának tisztaságát segítsük elő.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
