SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum keresztyén pártként teljes mértékben vállalja azt a saját korában forradalmi keresztyén tanítást, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. Tehát azt gondoljuk, hogy ez a kiindulási alap, a mérték és a mérce, amelyre minden modern esélyegyenlőségi programnak is rá kell épülnie.
(19.20)
Kérdéseink vannak ugyanakkor az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy szeretnénk jobbítani ezt az előterjesztett törvényt. Kormánypárti képviselőtársaink és az ellenzék is, azt hiszem, nagyon sok esetben egyforma módon fogalmazzuk meg a kérdéseinket, aggodalmainkat a törvényjavaslattal kapcsolatosan.
Rögtön az első kérdésünk, hogy megítélésünk szerint ezt a törvényt teljes mértékben kétharmados törvényként kellene kezelnünk és elfogadnunk, egyrészt azért, mert megítélésünk szerint alapvető, alkotmányos emberi jogokat érintő törvény. Tudom, hogy az alkotmány szó szerint nem kötelez bennünket arra, hogy ezt a törvényt kétharmados törvényként kezeljük, de mégis azt gondoljuk, hogy az alkotmányos emberi jogokat érintő jogszabályokat, törvényeket kétharmados törvényként kellene kezelnünk. Másrészt pedig azt gondolom, hogy amikor esélyegyenlőségről, egyenlő bánásmódról beszélünk, minden ember Isten előtti egyenlőségéről beszélünk, akkor ezt mindenképpen a lehető legnagyobb konszenzussal kellene elfogadnunk és tennünk.
Az előterjesztett T/5585. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan a legnagyobb aggodalmunk az új közigazgatási szervnek, az úgynevezett hatóságnak a létrehozása, egy új intézménynek a létrehozatala, amellyel kapcsolatosan, megint azt tudom mondani, tulajdonképpen mind a négy pártnak fenntartásai vagy aggodalmai voltak és fogalmazódtak meg. Nem értjük, hogy miért csak ebben a megoldásban lehet gondolkodni. A módosító indítványokkal nyilván próbáljuk ezt javítani. Az egyik módosító indítványunk arra fog irányulni, hogy ezt az intézményt ne alkalmazza a törvény, hiszen úgy érezzük, hogy ez a megoldás, ez a törvény által létrehozandó közigazgatási szerv ebben a formájában teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy ezt a törvényt végre tudja hajtani. Ezen túlmenően elfogadhatatlannak tartjuk és érezzük, hogy alapvető alkotmányos jogokat érintően - hiszen ebben a törvényben ilyen jogokról van szó - a törvény a miniszterelnöknek adjon kompetenciákat, illetve egy később létrehozandó kormányrendelet intézkedjen vagy szabályozza ennek a bizonyos közigazgatási szervnek vagy hatóságnak a további munkáját.
Megítélésünk szerint tehát nem egy új intézményt kellene létrehoznia ennek a törvényjavaslatnak, hanem inkább a meglévőket kellene megerősíteni, megizmosítani, például az ombudsmani intézményt kellene továbbgondolnunk vagy továbbgombolnunk. Megítélésünk szerint ez a már meglévő - eddigi működése alapján úgy értékelhető, hogy jól működő - intézményrendszer, az ombudsmani intézményrendszer képes lenne arra, hogy egyrészt e törvény szándékait és rendelkezéseit kontrollálja, másrészt pedig végrehajtsa.
Nagyon fontosnak tartjuk, támogatjuk és elfogadjuk az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség személyes, perszonális dimenzióit - természetesen ezzel egyetértünk. Senkit sem lehet negatív módon megkülönböztetni származására, nemzetiségére, etnikai vagy vallási hovatartozására tekintettel. Ám azt is látjuk, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetés nemcsak származásra értve valósul meg a társadalmon belül, hanem mindennek közösségi dimenziói is vannak. Ez a hátrányos megkülönböztetés - akár közvetlen, akár közvetett módon - irányulhat földrajzi és területi hovatartozásra is. Azt gondolom, hogy ez is az emberi valóság, ez is a magyar valóság, tehát erre irányuló módosító indítványokat is nyújtottunk be.
Az is a magyar valósághoz tartozik, hogy a magyar lakosság több mint egyharmada községekben, kistelepüléseken él, és hátrányos megkülönböztetés éri őket a munkaerőpiacon, a szociális és egészségügyi ellátás területén, de az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a közlekedés területén is. Ezért ezt nem elég például egy országos esélyegyenlőségi program keretében kezelnünk, mert ez szűk látókörű megoldás lenne, hanem a nagy és átfogó nemzeti programokba kell beépítenünk, ezeken keresztül kezelni, és mielőbb megvalósítani az esélyegyenlőséget, annak vágyát.
Nagyon fontos, hogy prioritási sorrendet állítsunk fel, talán mondhatom, hogy közös értékrendünk szerint; például a gyermeket vállaló vagy vállalni akaró, gyermeket váró édesanyák megvédése. Újra felvetjük a főállású anyaság intézményének kérdését, ezen is lehetne és kellene gondolkodnunk; a nagycsaládosok, a több gyermeket vállalók segítését - nyilvánvaló, hogy egy ilyen kerettörvényen keresztül ezt csak jelezni lehet -, ehhez kellene igazítani a családi adórendszert, a családpolitikát, a lakáspolitikát; a fogyatékosok segítését, támogatását, az akadálymentesítés sokkal gyorsabb levezénylését; a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő édesanyák vagy édesapák támogatását. Felvetjük az egyházak számára a szektorsemleges pályázathoz jutás biztosítását, amely az előző kormány időszakában megteremtődött, és úgy tűnik, most szűkül, például az európai uniós pályázatok területén is. Vagy itt van a roma közösség társadalmi integrációjának megvalósítása, annak kihívása, a kistelepüléseken élők segítése, a kistelepülések iskoláinak, intézményeinek megvédése és megmentése - ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre ebben a törvényben mindenféleképpen utalnunk kellene.
Van még egy fontos terület, amiről néhány mondatban szeretnék szólni. Tudom, hogy ez még nem a részletes vita, de már itt, az általános vitában szeretném jelezni ezt is, hogy a törvényjavaslat 6. §-ában, amikor az egyenlő bánásmód követelménye kiterjesztésének a lezárásáról van szó, tehát az egyenlő bánásmód követelménye nem terjedne ki ezekre a területekre, mindenképpen szeretnénk, ha ide bevennénk az egyházi jogi személyeket; egyébként ezt az egyházak jelezték a minisztérium felé, ha jól tudom. Mégpedig azért lenne fontos erről beszélnünk, mert az egyházak számára elfogadhatatlan az a megoldás, hogy ez a paragrafus nem terjedne ki az egyházi jogi személyekre, hiszen mindez sérti az egyházak autonómiáját, és erre tulajdonképpen semmiféle európai uniós irányelv nem kötelez egyetlenegy nemzeti kormányt vagy nemzeti országgyűlést, semmilyen országot. Azt gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne ezen a téren korrigálni a törvényjavaslat szövegét, hiszen a törvényjavaslat ezen passzusa sérti az állam és az egyházak között megkötött megállapodásokat is, illetve az egyházi törvényt, az 1990. évi IV. törvényt is.
Szeretnék még egy területről röviden beszélni, ez pedig a legveszélyeztetettebb csoportok kiemelése. Mindenképpen fontos lenne, hogy a törvényben beszéljünk róluk, már említettem őket: az édesanyákról, a nőkről - előttem szóló képviselőtársaim ezt kiemelték -, a nagycsaládosokról, gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő édesanyákról vagy édesapákról, és még egyszer aláhúzom, a vidéken, olyan földrajzi régióban élő magyar állampolgárokról és közösségeikről, akik többszörösen hátrányos helyzetben élnek évtizedek óta, és jelen pillanatban semmilyen valóságos perspektívát és kilátást nem tudunk nyújtani számukra.
Végül még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ami tulajdonképpen már csak egy finomhangolás lenne, és a tisztelt kormánypárti képviselőknek ajánlom. Az esélyegyenlőségi miniszter asszony egyik legújabb kiadványa köztársasági esélyegyenlőségi programról beszél - ez a törvény országos esélyegyenlőségi programról szól. Nagyon jó lenne, ha fogalmi szinten is és terminológia szintjén is össze tudnánk hangolni ezeket a terveket, elgondolásokat, hiszen úgy nem lehet, hogy kaotikus módon próbáljuk meg ezt a törvényt érvényesíteni. Nagyon fontos lenne, ha terminológia és programok szintjén is koncentrálni lehetne az erőket, a programokat és a cselekvési irányokat.
Végezetül azt szeretném tehát mondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum keresztyén pártként az alapvető értékek szempontjából egyetért a törvényben megfogalmazott szándékokkal, de módosító indítványaink elfogadásától tesszük függővé azt, hogy a végén tudjuk-e támogatni a törvényt.
(19.30)
Megítélésünk szerint a módosító indítványaink nagyon jó módosító indítványok, tartalmas módosító indítványok, és ha a kormányzat tudja támogatni ezeket a módosító indítványokat, akkor feltételesen mi is egyet tudunk érteni a törvénnyel.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
