VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály 121. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés döntését követően és annak figyelembevételével az Országgyűlés költségvetési bizottsága egy módosító javaslatot készít a központi költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti főösszegére, a további hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszírozására, és erről a javaslatot beterjeszti az Országgyűlés elé.
A bizottság, amint erről önök is értesülhettek, a szavazásokat követően megkezdte a munkáját, és értelemszerűen a Ház apparátusának a segítségével összeállította azt a módosítójavaslat-sort, amely alapján az Országgyűlés dönteni tud ezekről a főszámokról. Az önök asztalán fekszik T/5601/2056. számmal ez a módosítójavaslat-sor, amely hét pontból áll; ennek néhány pontját hadd érintsem.
A bizottság javaslatot tesz a törvényjavaslat 5. §-ának módosítására. Ez alapján a kiadási főösszeg 6 millió 132 ezer 434,5 millió forintban, a bevételi összeg 5 millió 481 ezer 509,5 millió forintban, a hiány pedig a központi költségvetés tekintetében 650 ezer 925 millió forintban, azaz magyarosabban: 650 milliárd forintban állapítódott meg.
A bizottság a 2. pontban javaslatot tesz a hiány finanszírozásának módjára. A képviselők megkapták írásban, tehát nem olvasnám fel.
A 3. pontban az általános tartalék mértékét 31,3 milliárd forintban javasoljuk meghatározni.
A 4. pontban a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének főszámait ismerhetik meg.
Az 5. pontban a törvényjavaslat 70. § (1) bekezdését módosítja az anyagunk, ahol szintén a Nyugdíj-biztosítási Alapra vonatkozó legfontosabb számok kerülnek meghatározásra.
A 6. és a 7. pont szintén ezekhez kötődik, és végül egy indokolást tartalmaz; valamint a parlament tagjai is megkapták a módosítójavaslat-sor végén azt az összesítést, amely a legfontosabb számokról tájékoztatja önöket.
Joggal kérdezhetik meg, hogy akkor mi tartott ilyen sok ideig, hiszen ezek a számok alapvetően rendelkezésre álltak. A bizottság tagjai számára vitát alapvetően az indukált, illetve az jelentett, hogy több olyan szám is van, amely a beterjesztett 5601. számú törvényjavaslathoz képest megváltozott. A legfontosabb tétel ezek között a hiány mértéke, amely 608 milliárd forintról 650 milliárd forintra, azaz 42 milliárd forinttal nőtt, és ugyanígy a társadalombiztosítási alapoknál is 8 milliárd forintos hiánynövekedés van. A bizottság tagjai ennek a hiánynak, tehát ennek a körülbelül 50 milliárd forintos hiánynövekedésnek az ügyére tértek ki.
A mellékletben megtalálható, hogy a különböző fejezeti összegek hogyan változtak. Képviselőtársaim ezek alapján képet kaphatnak arról, hogy mely fejezeteknél, mely tárcáknál változtak meg a tételek. Itt azért a bizottság tagjai is arra voltak kíváncsiak, hogy a bíróságok 6 milliárdos támogatáscsökkenése vagy a Honvédelmi Minisztériumnál a 4 milliárdos támogatáscsökkenés, vagy éppen az Oktatási Minisztériumnál a 19 milliárd forintos támogatáscsökkenés alapvetően milyen összegekből tevődik össze, és értelemszerűen ellenkezőleg a Miniszterelnöki Hivatal 8 milliárdos támogatásnövekedése vagy a Belügyminisztérium 1,7 milliárd forintos támogatásnövekedése milyen módosítások elfogadása révén jött létre.
(20.40)
Tisztelt Ház! Annyi tisztem van még a költségvetési bizottság elnökeként - bár nyilván vitatkozunk erről a költségvetésről, és más a megítélés ellenzéki vagy kormánypárti oldalról -, hogy mindenképpen szeretném megköszönni a költségvetést összeállító apparátus és a parlament apparátusának munkáját, akik minden feltételt biztosítottak ahhoz, hogy mind a parlament bizottságai, mind pedig maga a plenáris ülés időben kézhez kapjon anyagokat, és feldolgozzák azokat a beérkezett módosító indítványokat, amelyekről hosszú, több mint háromhetes időszakon keresztül vitatkoztunk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
