PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalói tulajdonlás eddig kialakult rendszerének továbbfejlesztése, az e célra létrehozott szervezetek fennmaradásának biztosítása, működési lehetőségei további növelése, jogainak bővítése céljából készült az előttünk fekvő törvénytervezet. A munkavállalói résztulajdonosi program elsődleges célja az, hogy ennek keretében a munkavállalók az általuk közösen szervezett akciók keretében részvény vagy üzletrész formájában juthatnak tulajdonrészhez annál a társaságnál, melynek alkalmazottai. Ennek jelenlegi jogszabályi alapját a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló ’92. évi XLIV. törvény biztosítja.
A ’92-ben hatályba lépett törvény alapvetően egy privatizációs technikaként jelent meg, melyben a hazai vásárlók keresletélénkítésének eszköze volt a munkavállalók számára nyújtott kedvezményes hitel. Segítségével Magyarországon továbbfejlődésre alkalmas, jelentős munkavállalói tulajdon alakult ki, hiszen a magántulajdonú társaságok 11-13 százalékánál biztosított ez a forma. Ez lehetővé tette az eredmények tükrében a munkavállalói tulajdon értékelését és megalapozott állásfoglalást annak továbbfejlesztéséről.
A jelenleg hatályos törvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, mely nem felel meg az MRP-szervezet működésével kapcsolatos igényeknek, jó néhány előírása pedig a gyakorlati tapasztalatok tükrében elnagyoltnak, kellően körül nem határoltnak bizonyult. A módosítás elsődleges célja a törvény ezen meghaladott rendelkezéseinek korrigálása. A javaslat az 1995 óta bekövetkezett változásokat kívánja érvényesíteni a gyakorlatban. Kétségesnek tartjuk azonban azt, hogy a gyakorlatban milyen lehetősége lehet, hiszen az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek többsége, melyek jelentősebb szerepet játszhatnának a munkavállalói résztulajdonosi programban, ma már nincsenek túl nagy számban, sőt szerintünk szinte egyáltalán nincsenek. Egyetértve Eörsi Mátyás képviselő úrral, a magánvállalatok pedig egyelőre ilyen programokat nem igazán indítanak, úgy gondolom, nem jellemző ez a mai magyar gazdaságra.
A rendelkezések jelentős része a jövőben végbemenő változásokat rendezi, de kétségkívül fontosak azok a szabályok, amelyek helyreállítják a tagsági jogviszonyt, ha a javasolt változtatások alapján korábban nem szűnhettek volna meg. Ezzel kapcsolatosan azonban némi alkotmányossági aggály a visszamenőlegesség miatt megfogalmazható. Véleményünk szerint pozitív rendelkezésnek tekinthető az a változtatás, amely szerint a munkaviszony megszűnése, megszüntetése nem minden esetben eredményezi az MRP-tagság megszűnését. Ez jelentős, korábbi sérelmek megszűnését eredményezheti. Különösen fontos e tekintetben a jogutódlással kiszervezett, illetve nyugdíjba vonuló munkavállalók tagságával összefüggő szabályozás.
Nehezen magyarázható viszont a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásának előírása. Ez egészen biztosan gondot fog okozni majd a gyakorlatban. A javasolt rendelkezés ugyanis csak részben veszi át a munka törvénykönyve szabályait, ami rendkívül nagy bizonytalanságot okozhat a gyakorlatban. Hiányoznak ugyanis azok a szabályok, melyek a rendeltetésszerű joggyakorlásra, illetve a jognyilatkozat bíróság általi pótlására, valamint a perképességre vonatkoznak. Emiatt a szabályozás féloldalas, nem lehet tudni, hogy kit és milyen esetben, milyen feltételekkel lehet perelni egy tervezett munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatban a jognyilatkozat pótlása miatt. E tekintetben az MRP-szervezetek országos szövetségének, illetve a szervezet közgyűlésének perképessége meglehetősen kétséges.
Kaotikus, és fogalmilag pontatlan a javaslat 7. §-a, a felvett munkabér fogalom inkább egy zsurnalisztikai fordulatnak, mint törvénybe illő meghatározásnak tekinthető, de emellett tisztázni kell, hogy e törvény mit tekint munkabérnek, mert a munkajogi szabályok vélhetően e fogalmat sokkalta szélesebben határozzák meg, mint a javaslat előkészítői gondolják. A távolléti díjra vonatkozó utalások különösen zavarosak, hiszen a nettó összegre való utalás eléggé kezelhetetlen. A munkavállalók számára ugyanis sok más jogcímen kerülhet sor még kifizetésre, ami a nettó összegeket befolyásolja.
Összességében azonban a javaslatról elmondható, hogy a jelenlegi törvény alapvető rendelkezéseit, annak szellemét nem kívánja megváltoztatni, és célja az, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program kedvezőbb keretek között valósulhasson meg.
Mindezek figyelembevételével valóban, miután ez egy jó szándékú, pozitív hangú törvény, a Magyar Demokrata Fórum támogatni kívánja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
