MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény kapcsán meg kell jegyezzem mindjárt az elején, hogy a kormány október 29-én megtárgyalta, és nem fogadta el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény… (Dr. Répássy Róbert: Hülyeséget mondtál, a beszámolót nem fogadta el.) Parancsol? (Dr. Répássy Róbert: A beszámolót nem fogadta el.) A beszámolóját nem fogadta el, teljesen nyilvánvaló, nem fogadta el a tevékenységről szóló beszámolót, ez így pontos.
Ma már a globalizáció következtében is megváltozott, felértékelődött a legtöbb országban a felügyeletek szerepe. Így van ez nálunk is. A kormány ezért úgy döntött a befektetők védelme érdekében, hogy haladéktalanul törvényt alkot, amellyel bezárja mindazt a kiskaput, ami lehetővé tette a pénzügyi szervezeti ellenőrzési rendszert kijátszó ügyeskedők, megkockáztatom, bűnözők tevékenységét. Gyorsított eljárásban tárgyaljuk a törvényt, hiszen számunkra fontos a pénzügyi rendszer stabilitása, a visszaélési lehetőségek megszüntetése.
A jelenleg tárgyalt törvény az alábbi törvényeket módosítja: hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, tőkepiaci törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, két szövetkezeti törvény, az új 2001-es és a '92. évi I. törvény, illetve a közjegyzőkről szóló törvény.
Általánosságban elmondható, hogy az informatikai rendszer korszerű és biztonságos működésére vonatkozó követelményeket fogalmazza meg - megjegyzem, ma is van olyan bank, amely egyesülése után még mindig két informatikai rendszert alkalmaz. Szabályozza a pénzügyi rendszer szereplőinek ellenőrzési rendszerét, felhívja a figyelmet az anyacégek és kapcsolódó vállalatok egyidejű ellenőrzésére, illetve a hiányosság feltárásakor az utóellenőrzés fontosságára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vonatkozásában kicsit részletezem a fenti általános megállapításokat és a kapcsolódó javaslatokat.
Emlékeztetni szeretnék arra, hogy létrejöttekor magába olvasztatta, olvasztotta az Állami Pénztárfelügyeletet, az Állami Biztosításfelügyeletet, az Állami Bankfelügyeletet, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet, az Önkéntes Kölcsönös Biztosítási Felügyeletet. Az integrált szervezet hatásköre kiterjed a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, ennek megfelelően a biztosítási tevékenységre, a tőkepiaci tevékenységre, a magánnyugdíjra és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre, a közraktározási tevékenységre, a kockázati tőkebefektetési területre.
(21.50)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálja például a pénzmosás, a bennfentesség, a tisztességtelen árfolyam-manipuláció tilalmára vonatkozó szabályok megtartását. Az elmúlt időszakban történt, a felügyelet tevékenységét is érintő társadalmi esemény, amely középpontba állította a vizsgálódást a pénzügyi szféra prudens működése vonatkozásában: gondolok itt a brókerbotrányként elhíresült eseményekre és a jelenleg kibontakozás alatt lévő ingatlanbefektetési szövetkezeteknek befizető és pénzüket egyelőre vissza nem kapó kisbefektetők tragédiájára.
A problémák vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működése, az ügyfelek érdekeinek védelme több ponton megköveteli a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát. Az ellenőrzési rendszer hatékony, óvatos és szakszerű továbbfejlesztésével, saját ellenőrzési mechanizmusának is önjáróvá tételével úgy kell működjön, hogy ne személyektől függően, hanem az előre lefektetett szabályok szerint működjön.
Emlékezetes, hogy a PSZÁF-ról szóló törvény 2000. április 1-jén lépett hatályba. Első engedélyeinek egyikével, a III/73041-11/2002. (IV. 4.) számon engedélyezi a K&H Equities Rt. és a K&H Bank Rt. közötti részleges ügyfélállomány-átruházási szerződést. A hírek szerint a vizsgálat tárgyává tett cselekmények már a kirobbanást megelőzően két évvel történtek; ezek elsősorban sajtóértesülések. Azt gondolom, nem történhet meg még egyszer, hogy a brókerbotrányhoz hasonló eset előforduljon Magyarországon. Ez véleményem szerint elkerülhető lett volna, ha az átfogó felügyeleti ellenőrzések után kellő, szigorú célvizsgálatot végeznek.
A másik nagy terület a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársasághoz kapcsolódik. Itt az üzletrész-átruházás kérdésköre merült fel. Emlékezetes a 12 állami gazdaság ügye, amelyeket az előző kormány 2000-es kormányhatározattal - tehát nem jogszabállyal - hozzásegített hozzájuk közel álló személyeknek. Megjegyzem: a Fejlesztési Bank 2002-ig hatalmas, mintegy 135 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Hogyan történhetett ez?
A Felügyelet független a vizsgálati programjának kialakításában, ennek megfelelően él, élhet az utó-ellenőrzési tervének meghatározásában. Kérdezzük, hogy miért nem emelte fel szavát, miért nem vette vizsgálati programjába a Magyar Fejlesztési Bank Rt. közvagyonnal történő óvatos gazdálkodását. Vagy miért nem emelt szót a 12 állami gazdaság szabálytalan üzletrész-átruházásánál? Függetlensége révén erre joga lett volna. Igen, hibázott a felügyelet többször is, és rossz ellenőrzési gyakorlatot folytatott, és hogy ezt ne tehesse meg - hiszen itt nem egy-egy személy felelősségéről, hanem több millió betétes védelméről van szó -, a rendszerbe a betétesek és befektetők védelme érdekében garanciális elemeket kell beépíteni.
A PSZÁF hatásköre kiterjed a teljes pénzügyi szektor szervezeti rendszerére, az egyes egységek működésére és személyi összetételére. Most nézzük meg közigazgatásilag, mi is a felügyelet. „A kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.” - ez a törvény hatályos szövege. Az ezt megelőzően létező Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szó szerint a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Nem nagy az eltérés, az alábbiakban elmondottak azonban nagyon lényegesen befolyásolták a szervezet tevékenységét és jogi jellegét.
A 2000. április 1-jétől hatályos törvény a célrendszerébe beemeli a jogelődök célrendszerét, hatáskörét, azonban a 4. §-t kiegészíti azzal, hogy „közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye”. Ez a 2000. évtől, a hatályos PSZÁF-törvénytől van így. Az előző tíz évben megvolt a közigazgatási rendszeri fellebbezési lehetőség.
Számomra ez az alapvető probléma, és ez indokolja azt, hogy a szervezeti rend átalakítását támogatom, azzal a nem lényegtelen kitétellel, hogy teremtsük meg a felszólamlás lehetőségét közigazgatási eljárás keretében is, amelynek halasztó hatálya van, ne csak a bírói felülvizsgálatot tegyük lehetővé, ami nem eredményez ilyet.
Egyébként ma Magyarországon az összes közigazgatási szerv az 1957. évi IV. törvény szerinti eljárási kódex alapján működik, és mivel ez a javaslat személyes javaslat volt, erre vonatkozóan a szükséges módosító indítványokat a mai délután benyújtottam, hogy további véleményalkotási, véleményezési lehetőséget teremtsek.
Igyekeztem szakmai alapon megközelíteni a kérdést, azonban néhány ügyről szólni kell. A törvénytervezet benyújtása óta különböző vélemények hangzottak el a sajtó- és parlamenti megnyilatkozásokban. A Fidesz frakcióvezető-helyettese Székesfehérváron, a hozzájuk közel álló napilap szerint nemzetközi közvéleménnyel fenyegetőzött. Idézem: „Ez valóban olyan lépés, amely a parlamenti demokrácia keretein túlmutat, s minden kétséget kizáróan határozott fellépést igényel.” Szeretném jelezni, hogy a demokratikus működést most mi fogjuk visszaállítani. (Tóth István: Elhiszed ezt?)
Fontosnak tartotta a Magyar Köztársaság központi bankja is annak jelzését, hogy a törvénymódosítás súlyosan sérti a felügyelet függetlenségét. Kérdés: kitől független a felügyelet? A kormánytól, amelynek irányítása alatt kell dolgozni, esetleg a tevékenységet felügyelő pénzügyminisztertől? A Magyar Nemzeti Banktól biztosan.
Sajtóközleményt adott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, amelyben jelezte: a felügyelet független, és hatékony működését veszélyeztető törvényjavaslat kerül napirendre. Rögzítsük ismét: hatósági felügyeleti tevékenysége, vizsgálati programja tekintetében valóban független, de országos hatáskörű közigazgatási szerv, ezért nyilvánvalóan a kormánytól nem lehet független. Ezt Bárándy miniszter úr nemrég pontosan elmondta itt, a tisztelt Házban.
Miután a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai között szerepel, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitását és a prudenciális felügyeletre vonatkozó politika kialakítását, illetve annak vitelét, nem volt helyes a nyilvánossághoz fordulnia, pont a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Ugyanez elmondható a PSZÁF-nyilatkozatról is.
Tisztelt érintett Szervezetek! Tisztelt Képviselők! Az a kérésem, hogy a szervezetek a törvények szerint tegyék dolgukat, mondják el véleményüket itt, a parlamentben, járuljanak hozzá, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása fennmaradjon. A szocialista képviselőcsoport szerint a befektetők biztonsága és védelme érdekében az alábbi tennivalóink vannak.
Ki kell építeni a rendszerszerű, az óvatos felügyeleti tevékenységet szolgáló ellenőrzési és irányítási mechanizmust, ellenőrzéskor a cégcsoport minden szereplőjét ellenőrizni kell. A pénzügyi szektorba fektetett bizalom megtartása érdekében a legszigorúbb informatikai felhasználói működést kell biztosítani. A szervezet irányítási modelljét át kell alakítani ahhoz hasonlóvá, amit a nemzeti hírközlési hatóság esetében javasolt az Európai Unió, egyszemélyes vezetés és döntéshozatal helyett egy nagy tekintélyű, különböző szakterületek képviselőiből álló szakmai testületre van szükség. Ennek a testületnek az elnökét az Országgyűlés választaná, tagjait pedig a köztársasági elnök nevezi ki. A hivatal vezetője főigazgatóként köztisztviselő, és a miniszterelnök nevezi ki hat évre.
(22.00)
Fontos számunkra, hogy feladatai ellátásában továbbra is független felügyelet működjön Magyarországon. Azt gondolom, abban egyetérthetünk, a befektetőknek nem az a fontos, hogy személy szerint ki az elnök, hanem az, hogy milyen törvények szabályozzák a piacot, illetve a felügyelet munkáját.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
