DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A közoktatásról szóló törvény titoktartásra vonatkozó előírásait bírálók több szabályozási szempontot is figyelmen kívül hagynak. Ezek egyike az adatvédelmi törvényből eredő kötelezettség.
A személyes adatok védelméhez való jog nem függ az életkortól. Mindenki maga rendelkezik a személyes adataival, az adatait felvenni és felhasználni csakis az ő beleegyezésével szabad.
(14.00)
A közoktatásról szóló törvény a módosítás előtt nem nyújtott megbízható védelmet a tanulók személyes adatainak. Ezt most pótolni kellett. Ugyanakkor a bírálók megfeledkeztek különbséget tenni a tanulói jogviszonyhoz kötődő és a tanulói jogviszonyhoz nem kötődő információk között.
A tanulói jogviszonyhoz kötődő adatokat az iskolák nemcsak kezelhetik és nyilvántarthatják, de kötelesek is róluk a szülőket folyamatosan tájékoztatni. Idetartoznak a magatartással és a szorgalommal kapcsolatos teljesítmények sokféle napi adatai is.
Ugyanakkor más megítélés alá esnek az iskola által nem kezelhető adatok. Ilyennek minősülnek a tanulókkal, illetve a családjukkal kapcsolatos információk, a vagyoni helyzetről, az egészségi állapotról, az életvitelről, a társas kapcsolatokról, az iskolán kívüli magatartásról, a szórakozási szokásokról és még sok minden másról. Ezek személyes adatok, amelyek befolyásolják az iskola munkáját, de az adatvédelmi törvény előírásaiból eredendően az iskolák számára nem kezelhetőek. Ha ezekről a pedagógus a hivatása gyakorlása során szerez tudomást, titokként kell azokat kezelnie, a szülőkhöz továbbítás kérdésében nincs mérlegelési joga. Itt ilyen értelemben ütköznek egymással, konfliktusban állnak az adatvédelmi törvény értékei a szülő nevelési jogával való értékekkel. Valóban megfontolandó az a kérés, hogy a pedagógus egy ilyen környezetben gyakorolhasson-e mérlegelési jogot, legyen-e mérlegelési joga, de kizárólag a tanuló érdekében.
A tanulónak jogában áll ugyanakkor segítséget kérni a szülőkön kívül bárkitől, akitől segítséget remél, hiszen adatával, adott esetben problémáival, amelyekről az adatai szólnak, maga rendelkezik, és így fordulhat a pedagógushoz is. A pedagógus az iskola által nem kezelhető adatokat azonban csak a tanuló egyetértésével továbbíthatja.
A fentiek alapján azt tekinthetjük titoktartási kötelezettségszegésnek, ha a pedagógus a hivatása gyakorlása során szerzett, iskola által nem kezelhető adatot, információt a tanuló felhatalmazása nélkül kezel, nyilvántart vagy továbbít harmadik személyhez. A titoktartás ugyanakkor nem ismeretlen intézmény bizonyos más hivatások esetében sem. A katolikus egyház egyházi törvénykönyve szerint a gyónási titok sérthetetlen, ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból akár csak részben is elárulnia. Ilyen értelemben ez egy sokkal abszolútabb titoktartási kötelezettség, mint a pedagógusé, mégsem eredményezi véleményem szerint a családokban a szülő és a gyermek közti viszony megromlását.
Várható, hogy a személyes adatok védelmének érvényre juttatásán kívül a törvény módosításának kedvező pedagógiai hatásai is lesznek. Azt reméljük, hogy a személyes adatok védelme hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusok és a tanulók kapcsolatában erősödik a bizalom, hiszen Magyarországon sajnos sok gyermek él olyan családban, ahol ez a bizalom a szülő és a gyermek között nem teremthető meg, s ezeknek a gyermekeknek a védelme, az érdekeik védelme a mi feladatunk is.
A továbbiakban egyébként nyitott vagyok arra, hogy bármilyen olyan módosítás, amely ezt a célt, tehát a gyermek helyzetének a biztonságossá tételét, a bizalom erősítését a pedagógussal javítsa... - ennek érdekében közösen gondolkodunk.
Köszönöm kérdését, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
