KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az első 12 év alatt tovább erősödött a hazai munkavállalók kiszolgáltatottsága, s ezért a mostani, újonnan belépő kormánynak jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy egyensúly alakuljon ki a munka világában, s ez a kiszolgáltatottság csökkenjen, hiszen ez az egyensúly az, amelyik a hosszú távú versenyképesség feltételét teremti meg a gazdaságban, s ez az egyensúly az, amelyik a kiszolgáltatottsággal szemben a munkavállalók számára stabilitást, kiszámíthatóságot jelent.
A kormány három területen kíván a kiszolgáltatottság ellen fellépni; az első: azzal a példával, amikor is példát mutat mint munkáltató a saját munkavállalói körében, a közalkalmazottak körében vagy az állami tulajdonban lévő cégek körében dolgozók pozícióit illetően, hiszen e példa, ha bérintézkedésekkel párosul, ha kollektívszerződés-barát lépéseket mutat és ha párbeszédre épülő munkaadói-munkavállalói kapcsolatokat mutat, lehet pozitív irányban is ragadós, mint ahogy sajnos az elmúlt négy évben ez negatív irányban volt iránymutató.
A második körben idetartozik mindaz a kérdés, ami a szabályozásra vonatkozik, s ezért itt is megerősítem, hogy a kormány maga is egyetért azzal a kezdeményezéssel, amit szocialista képviselők május 27-én a munka törvénykönyvéhez benyújtott javaslatukban tettek: az egyensúly, a hosszú távú versenyképesség helyreállítása érdekében módosították a munka törvénykönyvét, úgy, hogy ennek módosításával a munkavállalókat megillető heti két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie, és ettől csak törvényi kivétel által lehet eltérni; hogy a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe való átirányításakor védelemben részesüljön; és hogy helyettesítési díjat újból be kelljen vezetni a munkahelyek zöménél. Ezek a munka-törvénykönyvi módosítások elősegítik azt is, hogy az érdekvédelem helyzete erősödjön Magyarországon, hogy ezzel is fel lehessen lépni a kiszolgáltatottság ellen.
A harmadik a kiszolgáltatottság ellen, mindenki választási lehetőségét elősegítendő: az új munkahelyek létrehozása, a többletfoglalkoztatás Magyarországon. Hiszen ha ma egy átlagos munkavállaló a munkahelyén tiltakozik a méltatlan bérviszonyok vagy elbánás ellen, rögtön megkapja azt a viszontválaszt, hogy nem kötelező itt dolgozni. Bizony egy olyan helyzetben, amikor Magyarországon csak minden második ember tud dolgozni, a munkaképes korúaknak mintegy 55 százaléka dolgozik, nem könnyű újra munkához jutni, tehát az, aki elveszíti a munkahelyét, családja egzisztenciáját is veszélyezteti.
Ezért, hogy ezen a kiszolgáltatottságon változtatni lehessen, három-négyszázezer új munkahely létrehozására és az új foglalkoztatásra kell lépéseket tenni. Hat lényeges társadalmi csoport helyzetbe hozásával, úgymond startvonalra állításával akarunk ehhez azoknak is segítséget nyújtani, akik eddig még az átlagosnál is nehezebben kaptak állást; ezek: a pályakezdők, idetartoznak a gyesről, gyedről visszatérni szándékozó nők, a 45 év felett munkájukat eddig elveszített nők és az 50 feletti férfiak, a romák és a sérült emberek, mert úgy gondoljuk, az a helyes, ha mindannyian inkább dolgozhatnak, mint hogy segélyre kényszerülve éljenek. Ezért pozitív diszkriminációt, a munkaadók számára járulékkönnyítést fogunk biztosítani az ő alkalmazásuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) esetében.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
