HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselő felszólalása arra késztet, hogy szándékaimmal ellentétben ne csak a médiatörvény jogharmonizációjáról szóljak, hanem az általuk felvetettekre is reagáljak.
A médiatörvény létrehozta a duális médiapiacot, két közszolgálati televízió és két kereskedelmi televízió jött létre, és ezek a reklámpiacot megosztották. A kereskedelmi televíziók a médiatörvény hatására kedvezőbb helyzetben vannak a reklámbevételek megszerzésekor, részben amiatt, hogy 12 perc reklámot sugározhatnak óránként, másrészt amiatt, hogy a kereskedelmi csatornák megszakíthatják műsorukat, hogy reklámot sugározzanak. A törvény alkotói, valószínűleg tájékozatlanságuk miatt, nem tudták azt, hogy a reklámozásra fordítható pénz összességében nem nő, hiába szaporodik a csatornák száma. Ahogy a bennfentesektől halljuk, a reklámtorta nagysága állandó. Nos, ebből a reklámtortából kaptak nagy szeletet a kereskedelmi televíziók, miközben a Magyar Televízió évente tízmilliárd forinttal kevesebbhez jut reklámbevételek jogcímen. Részben ennek is tulajdonítható, hogy 1997-től a Magyar Televízió jelentős köztartozásokat halmozott fel, magyarán úgy indították útnak, úgy alakították át a Magyar Televíziót részvénytársasággá, hogy többmilliárdos hiánnyal indult. Vajon hogyan képzelte el az akkori kormány a veszteség ledolgozását? Hiszen a törvény, amely rendelkezett a kereskedelmi televíziók indulásáról, rendelkezik a közszolgálati tévé reklámkorlátozásáról is. Ma hiába dolgozik takarékosabban a televízió, mint valaha, a bevétele töredéke az 1996-osnak.
(12.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már itt is elhangzott, a médiatörvény jogharmonizációs módosítását az előző ciklusban három ízben terjesztették elő. A módosítás elfogadása lehetővé tette volna, hogy hazánk lezárja a "Kultúra és audiovizuális politika" című csatlakozási fejezetet. Ennek keretében megnyílhattak volna Magyarország számára azok a közösségi programok, amelyek célja a részt vevő országok kulturális örökségének megőrzése és további gazdagítása volt.
A törvénytervezetek szabályozni kívánták a kiskorúak védelmében a televíziós csatornák műsorpolitikáját. Mindhárom beterjesztés alkalmával - hiszen kétszer a kormány, harmadszor pedig Szalai Annamária terjesztette elő a törvénytervezetet - az MSZP és az SZDSZ elutasította ezt a látszólag mindannyiunk számára fontos javaslatot. Eközben a médiák szabályozását a csatlakozni kívánó országok túlnyomó többsége teljesítette.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miként mondtam, az MSZP és az SZDSZ elutasította a törvénymódosítást, mely a gyermekek érdekeit szolgálta volna, elutasította, miközben a televíziók műsoraiban tombolt az erőszak.
Nézzük a tényeket! Az ORTT műsorfigyelő és -elemző igazgatósága tartalomelemzéses módszerrel vizsgálta a jelentősebb hazai tévécsatornák műsorainak erőszaktartalmát.
Azt tapasztalták, hogy az M1-en, a TV2-n és az RTL Klubon a bemutatott filmek kétharmada tartalmazott erőszakos jeleneteket. A közszolgálati csatorna minden típusánál az erőszakot tartalmazó műsorszámok arányának növekedését regisztrálták. Ha a teljes műsoridőt vesszük alapul, akkor az M1 műsoridejének 1 százalékát, az RTL Klub és a TV2 műsoridejének 6-6 százalékát tette ki az erőszak.
Mint köztudott, a műsorszolgáltatással kapcsolatos szabályozások általában megszabják az erőszakos jelenetek sugárzásának feltételeit. Egyrészt korlátozzák az erőszak bemutatásának időpontját, másrészt a televíziókat előzetes figyelemfelhívásra, illetve az erőszakot tartalmazó műsorszámok folyamatos megjelölésére kötelezik.
A hazai médiatörvény eddig az 5 órától 23 óráig terjedő időszakot tekintette védettnek az erőszak bemutatása szempontjából. Ekkor nem lehet sugározni a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató műsorszámot. A már említett vizsgálat szerint reggel 6 és 18 óra 30 perc között az erőszakos jelenetek 52 százaléka került adásba, a legnagyobb mértékben az RTL Klub műsoraiban, ahol elérte az 57 százalékot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mediális erőszak mértéke és a gyermekek lélektani fejlődése közötti kapcsolat vizsgálata során alkotott egyik legismertebb elmélet az úgynevezett obszervációs modell. Az elképzelés szerint, mivel a gyermekek az utánzás permanens folyamatában sajátítják el a viselkedésmintákat, így többek között eltanulják a televízió által sugallt erőszakos modelleket is. Mindezt Ranschburg Jenő írja a "Félelem, harag, agresszió" című művében. Nos, e tanulási folyamat szempontjából lényeges momentum, hogy a befogadók milyen gyakorisággal szembesülnek az agresszív vizuális ingerekkel. Érdemes még elmondani azt is, hogy egy hét alatt az M1-en 196, a TV2-n 640, az RTL Klubon 670 erőszakos jelenet volt látható.
A mediális erőszak visszaszorítása érdekében is nagyon fontosnak tartom, hogy a parlament végre tárgyalja a médiatörvény jogharmonizációs módosítását, ezen belül is az agresszió médián belüli visszaszorítását, a kiskorúak védelmét.
Tisztelt Országgyűlés! Többen megjegyzést tettek a közszolgálati hírműsorokra. Most, a médiatörvény módosításának tárgyalásakor engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam a törvény második fejezetének néhány passzusát, amely azt jelzi, hogy a hírszolgáltatás terén a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok eltérő piaci szerepük és preferenciáik dacára sem térhetnek el a törvény szabta normáktól. A médiatörvény ugyanis a következő alapelveket adja meg a műsorszolgáltatás elveiről és szabályairól szóló részben. A 4. § (1) bekezdésében a következő olvasható: "A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie." A (2) bekezdése: "A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában." - eddig a médiatörvényből készült rész.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Érdemes tükör elé állni és megkérdezni, hogy a kereskedelmi televíziók MSZP- és SZDSZ-barát szerkesztői mennyire tartották magukat a törvény betűihez, amikor például - és most a Kontroll Csoport elemzésére hivatkozom - Medgyessy Péter 30 millió forintos lobbizását abban a bizonyos Gresham-ügyben nem hírként közölték, hanem szinte védelmükbe vették. Ugyancsak ebben a bizonyos Gresham-ügyben az RTL Klub - ezt is a Kontroll Csoport állapítja meg - egyértelműn azt sugalmazta, hogy Medgyessy Pétert támadás érte. Egyetlen olyan jogászt nem szólaltattak meg, aki más véleményen volt, pedig azért nagyon sok ilyen akadt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miként említettem, a hírszolgáltatás terén a kereskedelmi médiumok eltérő piaci szerepük és preferenciáik dacára sem térhetnek el a törvény szabta normáktól, még akkor sem, ha mindenki előtt világos, hogy a kereskedelmi tévék vezetőinek kiválasztásában nagy szerepe volt Horn Gyulának.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatra méltónak tartom, hogy a médiatörvény jogharmonizációs módosítását az MSZP és az SZDSZ bojkottja miatt 1998 és 2002 között nem sikerült megvalósítani. Emiatt egy több száz millió forintos támogatói, pályázati lehetőségtől is elesett a magyar médiarendszer, amely kimaradt a "Kultúra 2000" és a "Média Plusz" programjaiból. Ilyenkor óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: kinek használt, hogy nem valósult meg a jogharmonizáció, és nem zárult le az európai uniós tárgyalás ezen fejezete? Talán túlságosan is egyszerű a válasz: annak, aki elégedett volt a média hátterével, akinek nem volt sürgős az ügy.
Bízom abban, hogy a Fidesz politikusai által kezdeményezett törvénymódosítást a kormánypártok is támogatják; ahogy abban is reménykedem, hogy a közszolgálati csatornákat nem kívánják majd leigázni a kormánypártok, hogy ezzel totális, a mostani 90 százalékos helyett 100 százalékos médiabefolyást érjenek el. Remélem, erre nem kerül sor.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
